A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-06-04 / 156. szám

10 a híd ____________ Kultúra ___________________________________ _________________________2004. JÚNIUS 4. H Magyarország lenne a filmipar világközpontja... JÖN ETYEKWOOD? Európai Hollywoodként országunk újra szép lesz, állította a világ legnagyobb stúdióját alapító milliárdos, Demján Sándor. Kiderült azonban, Hiller István kul­tuszminiszter Cannes-ban valójában nem óriásstúdióról, hanem csak műteremről beszélt. A tervek szerint Magyarországon keresne munkát a filmvilág. Röviden A KULTÚRÁÉRT, KÖZÖSEN A Fidesz EP-listáján szereplő rajzfilmes, Jankovics Marcell és az erős MSZP-s kap­csolatokkal rendelkező producer. Gát György együtt ajánlkozott az APV Rt. ve­zetőinél a Pannónia Filmstúdió leendő pri­­vatizátorának. Jankovics az elmúlt években már több verzióban javasolta, hogy az ügy­vezetősége alatt a csőd szélére került állami stúdiót "hazai filmes menedzsment" bevo­násával kellene magánosítani. A két filmes a "felesben" indított Vuk-projekttel egybe­kötve tervezte megszerezni a Pannóniát, amely példátlan módon az idén először már nem is vett részt az animációs filmes pénzek osztozkodásában. A költségvetési támogatásért induló pannóniások a Pannó­nia vezetőinek cégei által tulajdonolt Ma- Ra Kft. neve alatt nyertek közel 72 millió forintos támogatást. Nem kéri a Mein Kampfot Hitler jogutódja Werner Maser német történész szerint Adolf Hitler egy távoli rokona beperelhet­né Bajoroszágot a Mein Kampf szerzői jog­díjának örököseként, ám a nyugdíjas oszt­rák mérnök nem tart igényt semmiféle ré­szesedésre a könyv eladásának jövedelmé­ből. A rokon Peter Raubal, apja Hitler uno­kaöccse volt. A történész szerint jó eséllyel perelhetne a németországi szerzői jogért, amelyet a II. világháború után a szövetsé­gesek Bajorországnak adtak. Peter Raubal apja egyébként sokáig fontolgatta, hogy pe­rel, ám 1979-ben elhunyt. Fián kívül - a történész tudomása szerint - Adolf Hitler­nek nem él már egyetlen rokona sem. Az elmaradt jogdíj után járó összeg amúgy eurómilliókra rúghat, jóllehet Németor­szágban csakis korlátozott példányszám­ban szabad megjelentetni Hitler művét, és abból csakis azok vásárolhatnak, akik iga­zolni tudják, hogy kutatási célból van rá szükségük. A Mein Kampf 1925-ben jelent meg, és miután Hitler hatalomra jutott - 1933-tól - iskolai tankönyvvé léptették elő, sőt, a legeslegfiatalabb korosztálynak is jutott belőle: minden német újszülött kapott egy példányt. Britney Spears MEGBUKOTT PESTEN Kölcsönös csalódással zárult Britney Spears budapesti koncertje. Előbb a közön­ség csalódott a szőke sztárban. Pedig a Bu­dapest Aréna mind a 12500 jegyét eladták, sőt, Britney magyar kamaszlány rajongói csapatostól érkeztek szakasztott Britney-sre szabott nyilván méregdrága ruhákban, ez­zel is megtisztelve őt. Ám az amerikai lány tiszteletlenül megvárakoztatta a közönsé­get: a meghirdetett 7 óra helyett csak fél 9- kor volt hajlandó kezdeni. A nézőtéren ak­kor már megkezdődött a morgás. Utána jött az igazi csalódás: zenei igénytelenség, fel­színes látvány és - majdnem unalom. Kon­certzáró taps helyett fanyalgás.A szervezők szokás szerint rendezvény után a közönség közé mentek és kérdezősködtek. A két leg­gyakoribb válasz: „Ez azt hiszi, Mucsára jött?” Vagy: „Nem kell többet Britney!” A szervezők az utóbbi véleménnyel egyetér­tettek: többet nem hívják őt Magyarország­ra, hisz - Bécset leszámítva - itt van a kör­nyező népek rockzenei központja, s Pesten már különbek is megbuktak. Magyarország hamarosan a tízmillió filmszínész, producer és fővilágosító or­szága lehet, ha valóra válnak Demján Sándor üzletember (felső kép, balról) és Andy Vájná producer (alsó kép) tervei. A kettejük közös vállalkozásában megva­lósuló etyeki óriásstúdió reményeik sze­rint a világ filmgyártásának élvonalába emelheti Magyarországot. A Hiller István (felső kép, jobbról) ál­tal Cannes-ban bejelentett, a világ legna­gyobb stúdiójaként aposztrofált projekt­ről a szerdai sajtótájékoztatón kiderült, hogy a stúdió tulajdonképpen műtermet jelent. Demján és Vájná kifejtették, a 37,7 milliárd forintból megvalósuló be­ruházás akár 5-600 millió eurót termel­het évente, és csúcsüzemben annyi mun­kaerőt foglalkoztama, hogy az ország munkaerő felvevőpiaccá alakulhatna. Demján szerint a kilátások nem túlzó­ak, hiszen Magyarország jövője egyértel­műen a filmgyártás. Ipari háttér nélkül nem érdemes a térség kutatóközpontjává képezni át az országot, bocsátkozott fu­turológiái fejtegetésekbe a Westend és a TriGránit tulajdonosaként, a Millenniu­mi városközpont építőjeként elhíresült miHiárd«s? »*• » » • * ** * Hiller István kulturális miniszter mél­tatta a projekt megvalósulását lehetővé tevő filmtörvényt, és örömét fejezte ki, hogy az "üzleti világ rámozdult a lehető­ségre". Leszögezte ugyanakkor, hogy adófizetői pénz nincs az üzletben, az ál­lam a vállalkozásnak csak a lehetőségét teremti meg, és ez jó. Majd mielőtt felte­­hettük volna kérdéseinket, például hogy a minisztérium miért éppen az etyeki ten’ mögé állt, noha befejezés előtt áll egy jelentősnek mondott stúdiókomple­xum Pomázon, Hiller - egy kezdődő ülésre hivatkozva - sietve távozott. A filmtörvény áldásos hatásaival nyi­tott Andy Vájná is, megemlítve, hogy Kanada csak 12 százalékos discountot engedett a filmeseknek, mégis "elcsábí­totta fél Hollywoodot". Vájná újságírói kérdésre adott válaszá­ból kiderült, hogy a sajtó állóvizébe a vi­lág legnagyobb stúdiójaként bedobott projekt a maga mintegy 50 hektáros te­rületével távol van a valódi világelső Los Angeles-i Universal 170 hektárjától. A félreértés oka a studio szó kettős jelenté­sében keresendő, hiszen az egyszerre je­lenti az egész stúdiót és műtermet is, vi­lágított rá a Terminátor hármat is jegyző producer.-' Amiben Etyek valóban világelső lesz, az a focipálya méretű, 6069 négyzetmé­teres, fedett műterem, amiben helyet kap majd egy óriási, vízi és víz alatti for­gatásra is alkalmas medence, állította Vájná, "'kársad leszek Sanyi, ebben a nagy vállalkozásban" - adta át végül őszinte vallomás kíséretében a mikrofont Demján Sándornak. A kelet-európai viszonyokon, többek közt a Skála áruházakon edződött vállal­kozó kevésbé érzelmes hangvételben, de optimistán megjegyezte: korunk legna­gyobb problémája, hogy "túl sok a pénz". Megfogásához tapasztalatai szerint két dologra van szükség: hozzáértő csapatra és vállalkozásbarát környezetre. Ennek alapján pedig úgy látta, "Magyarország az EU csatlakozás kapcsán egyetlen fon­tos lépést tett a szükséges ötszáz helyett", megalkotta a filmtörvényt. A filmtörvény azonban csak lépés­előnyt jelent, mivel hasonló beruházá­sokra a környéken máshol is készülnek. A vállalkozó ezért tartotta fontosnak, hogy már 2005 elejére elkészülhet az etyeki stúdió, amely így' fogadhatja a túl­telített, hathónapos előjegyzéssel dolgo­zó prágai piacról kiszorult produkciókat. A világ vezető stúdiógyártó cégével, a Los Angeles-i Bastien and Associatesszel tervezett filmstúdió, melynek épületeit a Finta Építészstúdió tervezi, 150 millió eurós, azaz 37,7 milliárdos beruházást je­lent, és 1000-1200 embernek ad majd munkát. A stúdió helyszínének kiválasz­tásában racionális érvek - Etyek Buda­pest közelisége, jó megközelíthetősége, festői környezete - mellett érzelmi indo­kok is szerepet kaptak, tudtuk meg. Erről a tájról származik ugyanis Demján Sán­dor, aki most munkához és hírnévhez juttatná szülővidékét. Ha a téfVék valóra ‘válnak, munkale­hetőségben olyannyira nem lesz hiány, hogy a csúcsra járatott, évi 5-600 millió eurós bevételt hozó stúdiót nem tudja majd ellátni Magyarország szakmai stáb­ja. Mivel jelenleg 2-5 szuperprodukció­nál többet nem képes kiszolgálni a hazai filmes szakma, a projekt akár külföldi szakembereknek is munkát adhatna. A mind lelkesebb hangulathoz vége­zetül csatlakozott Etyek polgármestere, Kálmán Lajos is, megjegyezve, ha igény lesz rá, átállítanák a helyi gimnáziumot filmes szakemberek képzésére, (index) Filmstúdió Pomázon is A pomázi stúdió alapítói Közép- Európa legnagyobb filmstúdiójának nevezik tervüket. Az 500 millió forint­ból épülő, két épületből álló komple­xum magántulajdonban lévő, három és fél hektáros területen, összesen hét­ezer négy zetméteren épül fel. A beru­házás költségeit Szabados Róbert kül­földön élő vállalkozó fedezi. A stúdió­ban a tervek szerint több produkció készítésére is lehetőség lesz, s a gyártá­si háttérről hozzávetőleg kétszáz szak­ember gondoskodik majd. Augusztus­ban kezdődik a külföldi produkciók foglalásának regisztrálása, szeptem­bertől pedig indulhat a filmkészítés. Jövőre a tervek szerint milliárdos nagyságrendű megrendelésekhez jut­hat a hazai filmszakma. A koncepció­ban két később felépítendő stúdió is szerepel, és egy filmes iskolát is bein­dítanának.

Next

/
Thumbnails
Contents