A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-05-28 / 155. szám

2004. MÁJUS 28. Színes A HÍD 19 M A pucér keblek aranykora SZABADABB IDŐK? A 17. századi angol asszonyok, királynőktől az utcanőkig, gyakran hordtak olyan ruhát, mely fedetlenül hagyta az egyik vagy akár mindkét mellüket - derül ki egy mentalitás-történeti kutatásból, mely a kor populáris kultúráját, azon belül is a népszerű ballada-illusztrációkat elemzi. Május 25. Úgy tűnik, fedetlen keblek­kel járni sokkal elfogadhatóbb volt a 17. századi Angliában és Hollandiában, mint manapság bárhol a világon. Ezek szerint Janet Jackson nemrég valóságos média-botrányt kavart, merész mellmu­togatására a pár száz évvel ezelőtti kor­társaknak a szemük se rebbent volna? Angela McShane Jones, a University of Warwick történelemtanára akkor kez­dett intenzíven érdeklődni a meztelen mellek iránt, amikor a Cambridge-i Egyetem gyűjteményében végigböngé­szett közel 2000, balladákhoz készült fa­metszetet. A British Librayben, a Skóci­ai Nemzeti Könyvtárban, a Harvard Egyetemen és más gyűjteményekben ta­lált hasonló, akkoriban közkézen forgó táblácskák csak feltüzelték kíváncsiságát. A ballada-táblák lényegében a popze­ne és a ponyvaregények szerepét töltöt­ték be a korabeli Európában. Az Angliá­ban mindössze fél pennyért árult táb­lácskákat a házalóktól és a vásározóktól bárki meg tudta venni, így a populáris kultúra meghatározó tárgyai voltak. A legtöbb fametszet egy 10-14 versszakból álló balladát illusztrált. A ma kutatója számára felettébb meg­lepő, hogy a fametszetek közül jópáron pucér mellű nő látható. Jones a Discovery Newsnak elmond­ta: a balladák fametszetein látható nő­ábrázolások valóságosnak tekinthetők, azaz hűen követik a korabeli divatot. Ab­ban az időben a nők csakugyan mélyen 40 kg legyet végzett ki a kínai üzletember Egy légy-gyűlölő kínai üzletem­ber nyolc millió legyet ölt meg tíz éven át folyó vendettájával. Hu Xilin akkor kezdte el háborúját, mikor egy légv esett egy üzletfele ételébe - ami miatt egy 13 ezer fontos üzletet bu­kott. Az észak-kínai Zhejiang tarto­mányból származó Hu bosszút eskü­dött, és több légyirtásra használatos eszközt tervezett. Most kampányt in­dított a legyek teljes kiirtásáért: 20 ezer fonton felbérelt egv teljes rovar­irtó csapatot, jelentette a kínai Xinhua hírügynökség. Mióta tíz évvel ezelőtt az ominó­zus légy meghiúsította üzletét, Hu 40 kg legyet ölt meg és mára már 25 fajtát tud megkülönböztetni, büsz­kélkedik az üzletember. kivágott ruhát hordtak - olyan mélyen kivágottat, amely még a mellüket is sza­badon hagyta. A festményeken látható fedetlen ke­belnek rendszerint szimbolikus jelentése van, különösen akkor, ha csak az egyik látszik. Jones magyarázata szerint a ma­gasabb körökből származó hölgyeket gyakran klasszikus nőalakként vagy szentként festették meg. Utóbiak mártí­­riumához pedig gyakran az is hozzátar­tozott, hogy levágták a mellüket. Jones szerint a fedetlen kebel koránt­sem jelentett léhaságot vagy züllöttséget az 1600-as években. Épp ellenkezőleg, az ilyen ábrázolás a nő erényességét hang­súlyozta. "A fedetlen kebel a klasszikus, ifjonti női szépség kifejezője volt. A nő, ha mez­telen felsőtesttel ábrázolták, akkor ham­vas, vénuszi, érintetlen kebleit tárta a vi­lág elé" - magyarázta Jones. "A fel­­sőosztály-beli nők úgy óvták mellük szépségét, hogy nem szoptatták gyerme­keiket, hanem dajkához adták őket." A történész hozzátette: "Bár idővel az alsóbb osztályok asszonyai is bizonyára átvették a szokást, biztos, hogy eredeti­leg az elit divatja volt. Olyan szokás, mely egyértelműen jelezte a felső osz­tályba tartozást, és hirdette a női szépség klasszikus ideálját. Ha egy feleség így öl­tözködött, férje büszke lehetett rá, hogy az asszony közszemlére tárja klasszikus szépségét. A nő számára pedig hibátlan keble fontos eszköz volt arra, hogy ki­mutassa erényességét." Jones szerint a szokás Agnes Söreitől, egy 15. századbeli francia udvari szere­tőtől ered. Az egyre terjedő divatot Ang­liában II. Mária királynő és Henrietta Mária, I. Károly király felesége honosí­totta meg. Inigo Jones, a híres brit épí­tész például olyan ruhát tervezett Hen­rietta Mária számára, mely a nő mindkét mellét teljesen szabadon hagyta. Bemard Capp, a Warwicki Egyetem történész-professzora is egyetért abban, hogy az angol történelem bizonyos sza­kaszaiban a fedetlen kebel elég gyakori volt, és egyáltalán nem számított botrá­nyosnak. Ezekben az időkben Capp szerint "a hiányos öltözet - a megfelelő társadalmi körökben és eseményeken - tökéletesen összeegyeztethető volt az erénnyel és a méltósággal". Kritikusa azonban mindennek akad. Capp elmesélte, hogy konzervatívabb és az udvarba be nem járatos kortársak bi­zony kifogásolták az általuk kihívónak ítélt, a melet szabadon hagyó ruházatot. A 17. századi puritán jogtudós, William Prynne azért kelt ki ellene, mert a szí­nésznők is gyakran így öltözködtek. 1633-ban magát Henrietta Máriát is kri­tizálta, mikor az asszony maszkban és ef­féle öltözetben fellépett egy darabban. "A színésznők megrögzött kurvák (women actors are notorious whores)" - írta a zord kritikus, kinek a kormány vi­szonzásul lecsapatta a fülét. A pucér mellek divatja a későbbi szá­zadokban is vissza-visszatért az angol történelemben, meglepő módon még a prűdnek tartott Viktoriánus korszakban is. Jones szerint ezekben a korokban az keltett volna megbotránkozást, ha egy nő vállát vagy lábát fedi fel, hiszen ezek a testrészek a korabeli mentalitásban sokkal erősebben kapcsolódtak a szexua­litáshoz. "Azt hiszem, egy sor tényező befolyá­solja, hogy a test mely részeit szexuali­­zálja avagy deszexualizálja a köztudat" - mondta a történész. "Ma a női mell egy­értelműen kötődik a szexualitáshoz, de nincs kizárva, hogy idővel ez a nézet új­ra meg fog változni." Banán ellenében ENSZ-tiniszex Május 25. Minden éjszaka tizenéves lányok másznak át a menekülttábort a béke­­fenntartók táborától elválasztó drót­kerítésen, mondták el az Inde­­pendentnek nyilatkozó menekültek és a segélyszervezetek munkatársai. A lánvok testükért cserébe banánt vagy süteményt kapnak a marokkói és uruguayi katonáktól, hogv enni adhassanak pár hónapos csecsemő­iknek. A csere annak ellenére megy végbe nap, mint nap, hogy az ENSZ korábban elfogadta a zéró to­lerancia elvét képviselői szexuális visszaéléseivel szemben. A Kongói Demokratikus Köztár­saságból elmenekült többször meg­erőszakolt. egyedülálló lányokat pá­riaként kezelik a kaotikus és erősza­kos buniai táborban, amely tizenöt­ezer embernek ad otthont. A tábor­ban nehéz ételt szerezni, de "egysze­rű átmászni a kerítésen, akár egy­szer, akár többször egy éjszaka. Áz olyan lányok, mint én nehezen bol­dogulnak a táborban férj nélkül és egy babával" - mondja egv 13 éves lány, aki prostituáltként hat hónapos gyermekét tartja el. A segélyszervezetek tisztában vannak azzal, hogy mi történik a tá­borban, de alkalmazottjaik nem mernek közbeavatkozni, félnek at­tól, hogy elvesztik állásukat - pedig nekik is családjuk van. Egyébként is, máshogy nem tudnak ételt szerezni a lányok gyermekeiknek, védekez­nek a munkások. Eddig is sejthető volt, hogy sze­xuális kizsákmányolás folyik a tá­borban, de kézzel fogható bizonyíté­kot eddig még nem találtak, nyilat­kozta Dominique McAdams, a buniai tábor ENSZ vezetője. Az ENSZ kijelentette, hogy' a közeljö­vőben minden bejelentést ki fog vizsgálni, és minden lehetséges szankciót alkalmazni is fog, ameny­­nviben visszaéléseket észlel.

Next

/
Thumbnails
Contents