A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-05-28 / 155. szám
Kultúra 2004. MÁJUS 28. szobrokon. Idekint Amerikában dekoratív „funeral artnak”, temetői művészetnek nevezik. Számomra, a fotós számára nagyon vonzó, hogy az emberi kifejezésnek, érzésnek mennyiféle változata, szinte a teljes sokfélesége ott látható a szobrok arcán, kőbe vésve. Én amit képekre kiválasztottam, azoknak a többsége a múlt századforduló és a huszas évek közti időben születtek, s kizárólag női szobrok. Ezeket találtam a leginkább dekoratívaknak. Egyébként az itteni múzeumban, ahol e tárlatom megnyílt, július 16-án előadást is kell tartanom róluk. — Mégis, hogy-hogy a női szobrokat szebbnek találja? — Van itt sok híres férfinak is szobra, nagy költőknek, politikusoknak, de valahogy egyik sem olyan kifinomultan emberi alkotás. — Mégis, miért? — Például azért is, mert a klasszikus női szobrok művészi mezítelensége itt elég gyakori. De azt hiszem, a legjobb kifejezés, ha azt mondom, hogy a Kerepesi úti női szobrok művészi értékét elsősorban az adja, hogy eszményesített nőalakok. — Miért? — Talán mert mindegyik női alak olyan fészekhangulatú... anya, feleség, szerető... Máskülönben könyvkiadót keresek, hogy egy szép kötetet kiadhassak, együtt az irodalom és a fotóművészet műfajában. Maga az amerikai kiállítás szeptember végén zárul, de párhuzamosan megnyílt egy pesti tárlatom is, bár kisebb, mint a New Jerseybeli. A világ legnagyobb temetői szoborparkja •• •• AZ OROK MÚZSA Múlt heti számunkban közöltük, bogy Hamilton New Jersey-ben, a rangos kulturális intézmény, a Grouds for Sculpture épületében megnyílt Aich Klára fotóművész kiállítása, Az örök mázsa címmel. A tárlat többszörösen rendkívüli: a budapesti Kerepesi úti temető női szobor síremlékeit mutatja be, művészi fotókon. E mellett párhuzamosan látható majd Budapesten és New Yorkban. Itt, Hamilton New Jersey-ben harminckét alkotáson nézhető a híres magyar temető kétszeresen átültetett, előbb szobrokba, majd szoborfotókba élő sajátos hangulati költészete. Ebből az alkalomból New Yorknak mind a reklámkultúrájában, mind a fotóművészeiében meghatározó módon jelen lévő Aich Klárával beszélgettünk. Földessy Dénes — Hogy lesz egy bécsi magyar lány amerikai fotóművész? — Legfőképpen úgy, hogy az édesanyja művészettörténész, mint az én anyukám volt, ő belém látott, s tudta, kérdéskörnek az irodalmával is foglalkozik, s egyre mélyebben elemeztük a sok szép női szobrot. Megszületett százharminc fotóm róluk. — Hol lehet ezt a szoborkertet elhelyezni a történelmi időben? — Körülbelül az 1860-as évektől hogy fotósnak kiváló lehetek. Aztán három évi tanulás Bécsben, majd ötvenhat, aztán hármas válaszút: Párizs, Róma, New York? New York győzött. Persze az öncélú művészi fotózásból nem lehetett volna megélni, ezért a kozmetikai avagy az ékszergyártás reklámjában tevékenykedek. — És most a Kerepesi úti temető? — Ott van a családnak egy szép kriptája, Blaha Lujzáé és Arany Jánosé mellett. Sokat jártunk ki édesanyámmal, aki e szobrok művészettörténetéről is beszélt nekem, s most ezt a kiállítást az ő emlékére rendeztem. Majd ahogy múltak az évek, halottaim is egyre-egyre többen lettek, meg a szomorúságom is egyre gyakoribbá vált. Hazajövet sokat jártam ide, s rájöttem, hogy az itteni csendben meg lehet nyugodni, hogy szép itt, s megfigyeltem a szobrokat is. Sokfelé jártam a világon, de sehol ilyen szép temetői szoborkertet, nem láttam, mint a Kerepesi úton. Elkezdtem fotózni. Láttam, hogy a női sírszobrok mennyire kifejezőek. Majd összetalálkoztam, Hargitai Emillel, aki a kegyeleti múzeum igazgatója, s aki e 1944-ig, amikor bejöttek az oroszok és a temetői szoborkultusznak is vége szakadt. Addig a magyar szobrászművészek is sokat alkottak ide, szinte az egyik állandó kiállítási helyük volt a Kerepesi úti temető. Máskülönben erős olasz és német stílushatás érződik e IOahíd Röviden Elsőnek kezd: a balett Magyarország első nagy uniós művészeti rendezvénye éppen a balett lesz. Rudolf Nyurejev, a XX. század egyik legnagyobb balettművésze élete utolsó éveiben került kapcsolatba a magyar táncművészettel. Az ő ötlete volt, hogy Budapesten nemzetközi balettversenyt rendezzenek Már a halála után, 1994-ben rendezték meg az első versenyt, melynek sok résztvevője ma a világ legjelentősebb balettegyütteseinek szólistája. Az alapítás tizedik évfordulóján, az idén, éppen az ország uniós tagságának első művészeti nagyrendezvényeként kezdődik a verseny. Fasiszta színházpolitika A kassai szlovák színháznak évadonként csak hárommal több előadása van, mint a kassai magyar Thália Színháznak, mégis a szlovákok évadonként 68 millió, míg a magyarok csupán 10 millió korona állami támogatást kapnak - írja a budapesti Magyar Nemzet. A szlovák állam magyar nyelvű lakosságának arányát mára kissé 10 százalék alá szorították vissza, mégis a két magyar társulat - a kassai és a komáromi - a 10 százalékos lakossági aránynak járó évi 80 millió korona helyett csupán 28 milliót kap együttesen. A fajüldöző, fasiszta színházpolitika egyik eredménye: Kassán a magyarok két éve nem tudják kifizetni a színház villany-és fűtésszámláját. Hasonló helyzetbe hozták az Eperjesen működő ukrán színházat is, hiszeivannak társulata sem “fajszlovák”. De mit szólnak ehhez az EU-ban? Raffaello vázlatot TALÁLTAK LONDONBAN Aláírás nélküli vázlatot talált a Sotheby's aukciós ház szakértője egy londoni lakásban, melyet Raffaello műnek vélnek, s keletkezését az ezerötszázas évek elejére teszik. A gvermekfejet ábrázoló művet a gyermek Krisztust ábrázoló másik Raffaello képpel vetik most egybe. Diákok a Passió mellett Odahaza több középiskola diákjaival közvélemény kutatást végeztek Mel Gibson Passiójának megtekintése után. A 93 százalékos vélemény: a film nem antiszemita, mint a hazai sajtó túlnyomó részét képező kritikusok ezzel támadták. Tiszta az ötszáz ÉVES FÉRFISZÉPSÉG Firenzében ötszáz év után ismét eredeti szépségében látható Michelangelo legnépszerűbb alkotása, a Dávid. Az egyetlen márványból faragott szobor egy évig volt a restaurátorok kezei között. A munka során desztillált víz és cellulóz segítségével eltávolították az ideális férfit formázó szobor testére rakódott szennyeződéseket. "Dávid ugyanaz, mint ami volt, csupán a kisugárzása változott" - vélte a restaurátor, Cinzia Parnigoni. Falletti pedig bejelentette, hogy a szobrot mostantól évi nyolc alkalommal vizsgálják majd át, és egyúttal le is porolják azt. A rendszeres ellenőrzést az indokolja, hogy a hattonnás alkotáson, főleg a bokák környékén egyre több repedést fedeznek fel a szakemberek. A világ egyik legnépszerűbb, évente 1,2 millió látogató által megtekintett műkincsét nem csak az idp, de fél évezred mostoha viszonyai is megviselték.
