A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-05-28 / 155. szám

Hazai hírek I Megszűnnek az alacsony gyógyszerárak ALKOTMÁNYT SÉRT Megsemmisítette a gyógyszerárak a korábbiaknál IS százalékkal alacsonyabb szin­ten való befagyasztásáról szóló kormányhatározatot az Alkotmánybíróság kedden. A testület június végéig hagyott időt arra, hogy a kormány visszaállítsa az eredeti állapotot, tehát az április elseje előtti, magasabb gyógyszerárakat. 8 A HÍD Röviden Vörös T. Károly lesz a Népszabadság főszerkesztője Vörös T Károlyt szavazták meg a Nép­­szabadság főszerkesztői posztjára a lap szerkesztőségének közösrészvény-tulajdo­­nosai, akik másodszor dönthettek Nagv Csaba külpolitikai rovatvezető és Vörös T. között. A leendő főszerkesztő elmondta, a legfontosabbnak tartja megőrizni a lapot a "magyar szellemi élet legfontosabb nem­zeti intézményeként", amely maga mellé tudta állítani a baloldali, liberális és jobb­közép értelmiséget. Világnézeti szempont­ból a modem szociáldemokrata irányt lát­ja szükségesnek követni, kiegészülve libe­rális értékekkel. A nyereségesség is cél, de mindezt a "bulvár életérzés ellenében" kell elérni - mondta Vörös T. Eötvös Pál, a MUOSZ elnöke, a lap korábbi főszerkesz­tője február elején távozott posztjáról. Tá­vozását sokan a lap rohamosan zuhanó példányszámával magyarázták, ezután nem sokkal a lap új dizájnnal jelent meg, és a nyilatkozatok szerint azóta a példány­szám is növekedett. Az ORTT ELNÖKE KEVESLI A KÖZMÉDIÁRA SZÁNT PÉNZT Az Országos Rádió és Televízió Testület (ŐR IT) elnöke szerint, elsősorban finan­szírozási oldalon, komoly problémákkal küzd a magyar médiarendszer; Kovács György erről a Média Hungary című konferencia megnyitóján beszélt Tihany­ban. Kovács György szerint Európa leg­több államában nem beszélnek a közszol­­gálatiságról, hanem támogatják azt. "A rendszerváltás óta egyetlen kormány sem engedte el a monetáris gyeplőt a közszol­gálati rádiók, televíziók felett" - jelentette ki a médiahatóság elnöke. Mint mondta, "nincs meg az a fedezet, amely a közszol­gálati rendszer tartalmas, színvonalas fenntartásához szükséges ebben az or­szágban". Véleménye szerint egyes idejét múlt, tévedésnek bizonyult rendelkezései, valamint a digitális technika megjelenése miatt "mindenféleképpen egy nagyon ko­moly ráncfelvarráson túl kell esnie" a mé­diatörvénynek. Négy megállóval hosszabb LESZ A 4-ES METRÓ VONALA A kormány segítséget nyújt a fővárosnak, hogy az a 4-es metrót a korábbi tervekhez képest hosszabb - újabb négy megállót magában foglaló - vonalon, már az első ütemben a Bosnyák téri végállomásig építhesse meg. A Népszabadság úgy tud­ja, hogy ezt kedden a parlamentben jelen­ti be Medgyessy Péter miniszterelnök. A 4-es metró első szakasza az eddigi tervek szerint a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar között épülne meg, mintegy 200 milliárd forintból. A 7,2 kilométer hosszú vonal­nak tíz megállója volna. A Bosnyák térig terjedő hosszabbítás újabb százmilliárdba kerülne. A hosszabb vonal megépítéséhez nyújtott kormányzati segítség sem jelen­tené azonban azt, hogy határidőre meg­épülhet a földalatti. AZ IDF A MAGYAR KATONÁK HAZAHOZATALÁT KÖVETELI Otven galambot eresztett fel a levegőbe az Ifjúsági Demokrata Fórum szombaton Budapesten, hogy demonstráljon a béke Május 26. A határozat kihirdetése után Draskovics Tibor pénzügyminisz­ter és Kökény Mihály, az egészségügyi tárca vezetője közölte: a kormánynak változatlanul határozott szándéka, hogy olyan megoldást találjon, amely­­lyel sem a betegek, sem az adófizetők terhei nem emelkednek. Draskovics hozzátette: a kormánynak hat hete van arra, hogy megfelelő jogtechnikai esz­közt találjon arra, hogy július elseje után se legyenek drágábbak a gyógy­szerek, mint most. Kökény Mihály azt mondta, néhány napra van szükség ar­ra, hogy megmondják, melyek lesznek a megfelelő megoldások. Mint arról lapunkban is beszámol­tunk, a kormány áprilisban a korábbi­aknál 15 százalékkal alacsonyabb szin­ten befagyasztotta a gyógyszerárakat, azt állítván, hogy a gyógyszergyárak túl sokat költenek reklámra, és ezt a be­tegekkel fizettetik meg. Akkoriban a kormány a költségvetési szigorítások kapcsán lépett így, hiszen ezáltal az ál­lamnak is kevesebbet kellett költenie a gyógyszertámogatásokra. A kormány­nak ezt a népszerűség-hajszoló és költ­ségvetési kiadáscsökkentő döntését semmisítette most meg az Alkotmány­­bíróság. A testülethez több mint húsz beadvány érkezett a gyógyszerpiac sze­replőitől, jogorvoslatot kérve az árbefa­gyasztások ellen, amely módszerrel ko­rábban az Orbán-kormány is élt. A gyógyszerpiac szereplői akkor is, most is a taláros testülethez fordultak, de döntés most született - az összes bead­ványról. Az Alkotmánybíróság nem tartotta az alaptörvénybe ütközőnek a kormány döntésének jogszabályi alap­ját, vagyis az ártörvénynek azt a para­grafusát, amely kivételes lehetőségként lehetővé teszi, hogy a kormány legfel­jebb hat hónapra befagyaszthatja az egyébként nem hatósági árkörbe tarto­zó termékek árát is. Az ítélet kiemelte: ennek feltétele azonban, hogy olyan változás történjék, amely hatással van a gazdaság egészére vagy legalábbis je­lentős részére. Az Alkotmánybíróság határozata szerint ezek a feltételek nem álltak fenn, amikor a kormány hat hó­napra befagyasztotta a gyógyszerára­kat, ezért megsemmisítették az erről szóló kormányrendeletet. Az Alkot­mánybíróság elutasította viszont a gyógyszerészek áprilisi árbefagyasztás okán beadott kárigényét. A testület alkotmányellenesnek nyil­vánította az ártörvényt módosító, még hatályba nem lépett azon szabályokat is, amelyek értelmében nem törvény, hanem kormányrendelet határozta vol­na meg a gyógyszerek legmagasabb kis­kereskedelmi ára megállapításának sza­bályait, az eljáró hatóságot és az ár köz­zétételének módját. így ezek a rendel­kezések sem lépnek hatályba. Az Alkotmánybíróság döntése lehe­tővé teszi, hogy újrakezdődjenek a tár­gyalások a kormány és az árbefagyasz­tás miatt korábban felháborodott gyó­gyszergyártók között. A gyártók akko­riban többek közt azt is nehezményez­ték, hogy a kormány a döntés megho­2004. MÁJUS 28. zatala előtt nem tárgyalt érdemben ve­lük, hanem ultimátumként közölte a befagyasztást. Tárgyalni szeretnénk a kiszámítható piaci feltételekről - mondta most az AB döntés kihirdetése után Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének el­nöke, aki kifejtette, hogy örülnek an­nak, hogy ismét jogállami körülmények között ülhetnek tárgyalóasztalhoz a kormánnyal. Kökény Mihály szerint azonban Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal tár­gyalásai szakmailag előkészítetlenek, még a meghívók is késve és csak faxon érkeztek meg a minisztériumba. Úgy véli, konkrét javaslattal kellett volna kezdeni az egyeztetéseket; a fórum technikáját is kifogásolta, példaként említve, hogy nem hívták meg az intéz­ménytulajdonos önkormányzatok kép­viselőit. A szakminiszter egyébként május 24-én - vagyis a Nemzeti Egész­ségügyi Kerekasztal alakuló ülésének napján - levelet írt a tanácskozáson megnyitó beszédet tartó Mádl Ferenc­nek. Ebben a törvény által szabályo­zott, létező egyeztető fórumok munká­jának bemutatását is felajánlotta a köz­­társasági elnöknek. Arra a kérdésre, hogy az Európai Uniós képviselő-vá­lasztások után hajlandó-e a kormány részt venni a kerékasztal-tárgyaláso­kon, a miniszter csupán annyit mon­dott, hogy nem szeretnék a szakmai és a politikai vitát összekeverni. Ameny­­nyiben a szakmai álláspontok kikristá­lyosodnak, a kormány négypárti egyez­tetést kezdeményez. H Elnémították a Magyarok Világszövetségének telefonjait HANGTALAN ÉRVEK Szombat reggeltől hétfő délelóttig némák voltak a Magyarok Világszövetségének telefonvonalai, és nem működött az internet sem. A telefontársaság rövid közleményben tudatta, hogy számlatartozás miatt egyirányúsította a vonalakat, ezt azonban a szövetség munkatársai cáfolják. Május 25. Kvacskay Károly, a szövetség pénzügyeit kezelő Pax Pannónia Kft igazgatója elmondta, elsőként a számlatartozásaikat ellenőrizték, és mivel minden rendben volt, azonnal az ügyfélszolgálathoz fordultak. Kvacskay elmondta, még ha tartozásról is lett volna szó, nem kaptak előzetes felszólítást, amelyben egyébként is türelmi időt szoktak adni a tartozás rendezésére, és csak annak letelte után egyirányúsítják a vonalat. A Petőfi Sándor utcai ügyfélszolgálaton, ahová Kvacskay elmondása szerint a befizetett számlákkal érkezett, azt a tájékoztatást kapta, hogy kiemelt ügyfélről lévén szó, csak hétfő reggel tudják megoldani a problémát, illetve, hogy az ügy egy másik iroda kompetenciája. Az MVSZ-hez tizenhét telefonszám tartozik, és a szervezet internetszolgáltatója az Axelero. Kvacskay úgy fogalmazott, általában nem jellemző, hogy hétvégén túl nagy telefonforgalmat bonyolítanának a szövet­ség munkatársai, ez alkalommal azonban más volt a helyzet, tekintettel a május 31-én tartandó VI. Világtalálkozóra, amelyre ötvenkét országból várnak meghívottakat. A hétvégén hívták volna a találkozó delegáltjait, és telefonon szervezték volna a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás­kezdeményező aláírásgyűjtést is. Hétfőn végül háromnegyed tízre visszakapcsoltatták a telefont. Az igazgató elmondta, az ügyintézés során egyszer sem kapott elfogadható indokot arra, hogy miért egyirányúsították telefonvonalaikat. Hozzátette, jogi úton készül megtá­madni a Matáv eljárását. A Matáv a sajtóhoz eljuttatott, szűkszavú állás­­foglalásában közölte: "az MVSZ vonalai már működnek. A Matáv az MVSZ tele­fonvonalait korábban számlatartozás miatt átmenetileg egyirányúsította." Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke korábban a Népszabadságnak azt mondta, ez a bánásmód még a kommunista időkben is számottevő agressziónak minősült volna. Az elnök szerint a történteknek az európai parlamaneti választás kam­pányának eldurvulásához lehet köze. Patrubány ezzel arra utalt, hogy az MVSZ a kormánypárt számára rendkívül kényes kettős állampolgárság ügyében próbált szervezkedni.

Next

/
Thumbnails
Contents