A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-05-28 / 155. szám

6 A HÍD Kárpátalja "A HATÁRÁTKELŐ PRECEDENS ÉRTÉKŰ LEHETNE" Kacsának bizonyult az egyik magyarországi sajtóorgánum áltál felröppentett bír - me­lyet kárpátaljai lap is átvett - miszerint megoldódott Nagy- és Kisszelmenc ügye. Legfeljebb elmozdulásról és - ukrán részről legalábbis - jóakaratról beszélhetünk. Lás­suk, miként vélekedik a szelmenci kérdésről a hivatalos álláspontot képviselő Ivan Barancsik, az Ukrán Külügyminisztérium ungvári kirendeltségének vezetője.- Azt hangsúlyoznom sem kell, hogy Ukraj­na vezetése, akárcsak korábban, most is amellett foglal állást, hogy a határ két olda­lán élő népek, nemzeti kisebbségek, a roko­nok a lehető legkönnyebben ápolhassák a kapcsolatokat. Szeretném elmondani, hogy amikor 2002. október 3-án Tiszaágcser­­nyőben megtartottuk az ukrán-szlovák két­oldalú találkozót, melynek a napirendjén a határ menti kapcsolatok fejlesztése szere­pelt, az ukrán fél javasolta, hogy a két ország államhatárán nyissunk határátkelőt, ahol az ukrajnai Kisszelmenc és a szlovákiai Nagyszelmenc lakosai közlekedhetnének gyalogosan, illetve járműveikkel. Akkor ab­ban állapodtunk meg, hogy a további mun­­kajellegű találkozókon a felek illetékes szer­vei előkészítik a határátkelő megnyitásának kérdését.-Ml TÖRTÉNT AZÓTA?- A probléma időszerű ma is, de mivel az Európai Unió határainak keleti irányban való kitolódásával azt a követelményt is megfogalmazták, miszerint egyszerűsített határátkelők nem működhetnek az Európai Unió és Ukrajna között, így ez a kérdés je­lenleg további tanulmányozás céljából már nemcsak Ukrajna, hanem az Európai Unió ügye is. Röviden szeretném elmondani, hogv az ukrán fél a jelenlegi helyzetben sincs az ellen, hogy létrehozzák az egysze­rűsített határátkelőt Kisszelmenc és Nagyszelmenc között. Ez a kérdés szerepelt az ukrán-szlovák szakértői bizottság legutóbbi ülésén is, ahol a határ menti együttműködés kérdéseit vi­tattuk meg. Véleményünk szerint a két szomszédos település közötti határátkelő megnyitása precedens értékű lehetne, an­nál is inkább, mert mi az első pillanattól kezdve nyitottak voltunk a kisszelmenciek kérései, igényei iránt.- Milyen szervezeteket tájékozta­tott az Ukrán Külügyminisztérium ORSZÁGUNK ÁLLÁSPONTJÁRÓL?- Az Ukrán Külügyminisztérium az ország álláspontját eljuttatta az Európai Tanács megfelelő intézményeihez, annál is inkább, mert mi a regionális együttműködés, az eu­rópai integrációs törekvések elkötelezett hí­vei vagyunk. (Fazekas Elemér) Kárpát - medence 2004. MÁJUS 28. H Vajdaság és az Uniós kihívások MOZGATÓ VAJDASÁG A közelmúltban vajdasági küldöttség tett hivatalos látogatást a németországi Rheinland-Pfalz tartományban. A mainzi parlamentben lefolytatott megbeszélése­iken konkrét határozatok születtek a két tartomány együttműködésének megalapo­zása és fejlesztése céljából. A találkozón, melyen magam is részt vette, meggyőződ­hettem arról, hogy a német félben világossá vált: Vajdaság kész lépéseket tenni az Unióhoz való felzárkózás érdekében. Az említett német tartománnyal való együtt­működés mellett az utóbbi bárom és fél évben Vajdaság több más régióval is épített ki kapcsolatot. Ezek ápolása, a közös munka során megnőtt a tekintélye is külföldi partnerei szemében. Egeresi Sándorral, a Tartományi Képviselóház alelnökével foly­tatott beszélgetés során elhangzott, hogy Vajdaság az Államközösség mozgatórugó­jává vált, és uniós határzónába kerülve sokat tehet az sikeres integrálódásért is.- A jövő Európája a régiók Európája. Az európai régió közösségében mióta van jelen tartományunk? — Vajdaság 2002 novembere óta tag­ja az európai régiók közgyűlésének. Büszkék vagyunk erre, és politikánk el­ismerésének tartjuk, hogy sor kerül fel­vételünkre. Mindez azelőtt történt, hogy az Allamközösséget felvették az Európa Tanácsba.- Mely régiókkal valósult meg azóta együttműködés? — A Duna—Tisza—Körös—Maros eurórégióval való kapcsolatfelvételen kívül kétoldalú együttműködést fej­lesztettünk ki Olomouc cseh régióval, a lengyel Lodz tartománnyal, de olasz kapcsolatfelvételre is sor került, vala­mint Felső-Ausztriával, Stájerország­gal, Badenwürtenberggel és legutóbb a németországi Rheinland-Pfalz tarto­mánnyal is sikerült együttműködni. Oroszországi régiókkal, sőt még Kíná­val is kapcsolatot alakítottunk ki, de Isztriával és a Vukővár-Szerémségi megyével is együttműködést fejlesztet­tünk ki. Bátran tettük meg a kezdő lé­péseket. Nagyon kevés olyan embe­rünk van a tartományi parlamentben, kormányban, aki kimondottan az euroregionális. együttműködés fejlesz­tésére összpontosíthat. A régiók közi együttműködés terén általunk megte­remtett alapokat szakembereknek kel­lene magasabb szintre emelniük.- A hatalmi kormány részéről nyer­nek-e megerősítést Vajdaság azon tö­rekvésein, melyek eredményeként kö­zös jövőkép teremtődik más régiókkal. Hogyan tekinteken a próbálkozásokra? — Tevékenységünket gyakran félre­értelmezik, pedig Vajdaságot képvisel­ve egyben Szerbiát és az Allamközös­séget is képviseljük nemzetközi vi­szonylatban. Nem vezetünk párhuza­mos diplomáciát. Nem folytatunk álla­mi szintű tevékenységet, hanem a regi­onális együttműködés kialakítása a cé­lunk. Azok a centralista, Belgrád köz­pontú körök támadnak leginkább ben­nünket, akik eddig nem tettek semmit az ország Unióhoz való felzárkózása ér­dekében. Bennük a féltékenység mun­kál. Mi nem állampolitikát képvise­lünk, és anélkül, hogy az ország külpo­litikai tevékenységének eredményessé­gét kérdőjelezném meg, le kell szögez­nem: figyelembe kell vennünk azt az európai gyakorlatot, miszerint a regio­nális együttműködés sokkal hatéko­nyabbnak mutatkozik az államközinél. Vajdaság imázsát próbáljuk erősíteni. Tudatosítani kell Belgrádban, hogy kezdeményezéseinkkel Szerbiáét is erősítjük, ugyanis nem vagyunk az el­szakadás hívei. Az európai szellemiség megvalósításáért szállunk síkra, de saj­nos azt kell tapasztalnunk, hogy ebben az országban létezik egy európai és egy neonacionalista irányvétel is. Külföldi jó baráti kapcsolataink segítségével a nemzetközi szintű tevékenységünk mellett arra törekszünk, hogy belpoliti­kai téren is tovább sürgessük a demok­ratikus, decentralizációs folyamatokat.- Vajdaság milyen szerepkörben és jogkörrel tudná legsikeresebben előké­szíteni az állam uniós felzárkózását?- Ahhoz, hogy Vajdaság valóban mozdonyszerepet töltsön be Szerbia eurointegrációs folyamatában, konk­rét, bővített és tartalmakkal feltöltött hatáskörökre van szükségünk. Tör­vényhozó, végrehajtó és igazságszol­gáltató funkció betöltésével, a tarto­mány valóban húzóerő lehetne Európa irányában. Erre azonban csak akkor ke­rülhet sor, ha Belgrád tudomásul veszi, hogy Vajdaság lépései az egész állam érdekeit képviselik. Amit kormányunk komoly munkával, lemondással építge­tett az elmúlt három és fél évben, azt egy nemdemokratikus hatalom akár három hét alatt is tönkre tudja tenni. Szükség van tehát arra, hogy a most következő választásokon is az európai irányvétel győzedelmeskedjen. A most még üveglábakon álló külföldi, regio­nális szintű kapcsolatrendszerünket is csak így sikerülhet megerősítenünk. (HERBUT Anikó) H Mélyülnek az RMDSZ és a Fidesz közötti ellentétek MAGYAR ELLENTÉT Alkotmánysértéssel és erkölcstelen állásfoglalással vádolta meg tegnap Frunda György marosvásárhelyi szenátor Németh Zsoltot, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét. Az Romániai Magyar Demokrata SzövetségjKMDSZ) heti sajtótájékoztatóján felszólaló Frunda szerint a Fidesz csúcspolitikusának semmiféle jogi vagy erkölcsi alapja nincs az erdélyi magyarság megosztására. Május 24. Az RMDSZ szenátora Németh Zsolt hétvégi beszédeire kívánt reagál­ni. Mint ismeretes, közszerepléseiben és felszólalásaiban az anyaországi ellenzéki po­litikus a Magyar Polgári Szövetség füg­getlen jelöltjeit támogatta. „Ez alkot­mányellenes, hisz Magyarország alkotmá­nya leszögezi, hogy az ország politikai pártjainak a határon túli magyarság vá­lasztott vezetőit kell támogatniuk. Er­kölcstelennek tartom, hogy a közösségi érdekek helyett Németh Zsolt csoportér­dekeket képvisel, ráadásul anélkül, hogy kíváncsi lenne a mi álláspontunkra” - nyi­latkozta Frunda, aki etikátlannak és barát­ságtalannak nevezte Németh és az általa képviselt Fidesz megosztó politikáját. „In­kább azt ajánlanám Némethnek, oldja meg a Magyarország területén élő kisebb­ségek helyzetét, mégpedig ügy, ahogy ígé­retet tett rá külügyminisztériumi államtit­kárként” - tette hozzá Frunda, majd emlé­keztetni kívánt arra, hogy a Fidesz valamikor országgyűlési képviseletet ígért a ma­gyarországi kisebbségeknek. Az RMDSZ volt államelnökjelöltje arra is kitért, hogy ügyvédként a továbbiakban is megvédi az RMDSZ-t az olyan támadásoktól, mint például a Németh Zsolté vagy azoké, akik óvással fordultak az Európa Tanácshoz. A vasárnap Marosvásárhelyen tartózkodó Németh Zsolt a Történelem - Fő utca című rendezvényen hevesen bírálta az RMDSZ szerinte megalkuvó politikáját, mondván, az ellenzék teljes lesöprésével erkölcsi vereséget szenvedtek. A vár udva­rán, szerény részvétel előtt tartott felszólalásában a magyar Külügyminisztérium egykori politikai államtitkára támogatásáról biztosította az MPSZ-t és jelöltjeit. A ro­mán hatalom kisebbségellenes politikájával kapcsolatban Németh Zsolt hangsúlyoz­ta, „Románia ne lepődjék majd meg, ha az Európa Tanács újra monitorozza majd”.

Next

/
Thumbnails
Contents