A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-05-21 / 154. szám

6 A HÍD Kárpát - medence 2004. MÁJUS 21. Röviden Egészségtelen a kutak vize Felvidék. Noha Kelet-Szlovákia lakosságá­nak 71 százaléka vezetékes ivóvizet használ, a vízvezeték-hálózatra eddig csak a lakosság 45 százaléka van rákapcsolva. A falusi ku­takban a víz minősége rossz, az orvosok nem ajánlják, hogy csecsemőknek adják. A helyzet megváltoztatásának a kulcsa a Ke­let-szlovákiai Vízművek Részvénytársaság kezében van - és alighanem jó helyen, mert azokról a pályázatokról, amelyeket az Eu­rópai Unió pénzalapjaihoz Senvújtottak, Carsten Rassmussen az ISMA pénzalap szlovákiai koordinátora nagy megelégedés­sel nyilatkozott, úgy minősítve a beadvá­nyokat, hogy ezek más uniós országoknak is példát szolgálhatnak. Jó hír az is, hogy míg eddig évente csak 50 millió euro támo­gatás érkezett Szlovákiába, az is az ISMA- tól, ez év májusától százmillióra emelték a támogatási összeget. A Kelet-szlovákiai Vízművek Rt. ezen a nyáron mindenek­előtt a kassai csatornázási munkálatokat kí­vánja megoldani, illetve víztisztító-állomás felépítését Kassán. Szavalással őrzött nyelv Kárpátalja. A Kárpátaljai Magyar Pedagó­­gusszövetség (KMPSZ) kiemelt feladatá­nak tekinti a szórványban élő magyarság ^ anyanyelvének, identitástudata megőrzésé­nek elősegítését. Ennek iskolapéldája az "őrizz meg bennünket, édes, édes anya­nyelv" címet viselő szavalóverseny, melyet 15 éve indítottak útjára azok, akik hittek és hisznek az anyanyelv megtartó erejében, abban, hogy továbbélhet a magyar szó a felső-Tisza-vidéki szórványközösségekben. A múlt szombaton megtartott jubileumi vetélkedő ismét a magyar szó ünnepe lehe­tett, s nemcsak a magvarul beszélő- tanuló gyerekeknek és tanáraiknak, de a magyar oktatás fejlesztéséért dolgozó KMPSZ- tagoknak is. Elsötétült az Újvidéki Televízió Újvidék. Sztrájkba lépett az Újvidéki Televí­zió magyar szerkesztősége. Erről a szerkesz­tőség a következő közleményben számolt be: "A munkabeszüntetésről szóló döntésünk május 15-e óta van érvényben, de Aleksandar Tijanic, az RTSZ vezérigazgató­jával való megbeszélések miatt felfüggesztet­tük a sztrájkot, mert ígéretet kaptunk arra, hogy kedden írásban rendeli el az Újvidéki RTV igazgatójának, hogy maradéktalanul teljesítse az általa is jogosnak minősített kö­veteléseinket. Emlékeztetőül megismételjük, a magyar szerkesztőség azt követelte, hogy a legrövidebb időn belül - azaz május végéig - - vegyenek fel öt fiatal újságírót a szerkesztő­ségbe; állandósítsák Márton Attila szerkesz­tőnk meghatározott időre szóló munkaszer­ződését, és engedélyezzék a tiszteletdíjas munkatársak havi 700 órás alkalmazását, mégpedig megfelelő anyagi juttatás fejében. (...) A tervek szerint fenntartjuk műsoridőn­ket azzal, hogy az illető adásoknál a műsor­vezető bejelentője után elsötétül a képernyő, és a műsoridő végéig sötét marad. A ház ve­zetősége nem tartja helyesnek ezt a lépést, és máris tartalékműsorokat készített az esetleg kimaradó magyar adások idejére. A nézők további türelmét és megértését kérjük" - áll az Újvidéki RTV magyar szerkesztőségének közleményében. í Felvidék: elismerés a Selye János Kollégiumnak ÉPÜLŐ ÉRTELMISÉG Rangos elismerést kapott a közelmúltban a komáromi székhelyű, de országos hatáskörű Selye János Kollégium. Az Esterházy János Emlékbizottság és a Rákóczi Szövetség Esterházy Emlékérmét adományozott a Kollégiumnak, elismerésül a felvidéki magyarság érdekében és a gróf Esterházy János mártír politikus szellemi örökségének szolgálatában folytatott tevékenységéért. úgy látjuk, mára mind többen felfigyel­nek a munkásságunkra. Ennek bizonyí­téka, hogy az elmúlt időszakban egyre több díjat, kitüntetést, elismerést kap intézményünk. Másfél évvel ezelőtt a szlovák kormány emlékplakettet ado­mányozott kollégiumunknak, tavaly a magyar parlamentben vehettük át a Ki­sebbségekért díjat, és most az Esterházy Emlékérem következett. El kell monda­nom, hogy tútoraink, hallgatóink és me­nedzsmentünk egyetlen tagja sem a ki­tüntetésekért dolgozik, mégis felemelő érzés, és sok új erőt ad a jövőre nézvést, hogy felfigyelnek a munkánkra, és mél­tónak tartanak bennünket Esterházy Já­nos szellemiségéhez. Kimondva vagy kimondatlanul kollégiumunk is Ester­házy hitvallását követi, ami nem más, mint a szlovákiai magyarság szolgálata. Hiszen leendő magyar vezetőket, értel­miségi elitet igyekszünk nevelni, képez­ni, nemcsak a tudományosságában, ha­nem szellemiségében is. A mi végzőse­ink küldetése az, hogy a szlovákiai ma­gyar közösséget szolgálják, segítsék, ve­zessék. Az ország európai uniós tagságával megváltozik-e a kollégium tevékeny­sége?- Az elmúlt hat év során több kor­mányváltást megértünk itthon és Ma­gyarországon is, a pénzügyi források is változtak, hiszen intézményünk non­profit szervezetként működik, tehát a tevékenységhez szükséges pénzeszközö­ket pályázatok útján kell megszerez­nünk. A változások ellenére eddig min­dig meg tudtuk tartani a fő irányvona­lunkat, szeretnénk a jövőben is így dol­gozni. Az EU-val eltűntek a határok, szeretnénk egyre stabilabbá tenni a helyzetünket szakmailag és anyagilag egyaránt. Szeretnénk olyan pénzügyi alapot létrehozni, amelyre később is biz­tosan építhetünk. És szakmailag is még professzionálisabb szintre törekszünk. Az elitképzés mellett harmadik éve indí­tottuk a Fiatal Diplomaták Kabinetjét, ahol éves szinten szlovákiai magyar jo­gász-, közgazdász-, tolmács-, politoló­gus-, újságíró-hallgatók számára biztosí­tunk magas szintű képzést diplomaták, attasék, nagykövetek, miniszterek segít­sük felmérést, stratégiát készítünk, a Selye János Egyetemi Központ megva­lósíthatósági tervét is a mi intézmé­nyünk dolgozta ki, a kollégium hozta létre a Selye János Egyetemért Alapít­ványt, és sok mást említhetnék még. Ezt az ún. élesztő szerepet a jövőben is meg szeretnénk tartani, szeretnénk megmu­tatni, hogy Szlovákiában is lehet és ér­demes nagy célokat kitűzni és megvaló­sítani. Ez példa lehet a kollégistáink szá­mára is, hogy merjenek nagyok lenni, merjék felvállalni a sorsukat és a szlová­kiai magyar közösséget. Milyen a kollégium kapcsolata a már végzett hallgatókkal?- Az elmúlt hat év során 65 hallgatót vettünk fel, eddig 28-an végeztek, hi­szen hároméves képzésről van szó. A 28 egykori hallgatóból jelenleg 17-en fő­vagy mellékállásban különböző egyete­meken dolgoznak, heten az államigazga­tásban helyezkedtek el, minisztériu­mokban vagy külügyi képviseleti posz­tokon, néhányan külföldön ösztöndíja­sok, egyik volt hallgatónk például Toki­óban van japán állami ösztöndíjjal. Na­gyon szorosan tartjuk a kapcsolatot, kö­vetjük és segítjük az egykori kollégisták további útját, fejlődését is. Úgy véljük, egy bizonyos idő eltelte után az itt vég­zett értelmiségiek sokrétű munkájának jótékony hatása az egész felvidéki ma­gyarság hasznára pozitívan mutatkozik meg, mindannyiunkat szolgálnak majd, bármilyen beosztásban és területen is dolgozzanak, és így kanyarodhatunk vissza Esterházy János szellemiségéhez. (Hernádi Anna) Wh Erdély: újabb szobor, magyarellenes játékként? A KOLOZSVÁRI BÍRÓ Ismét törvénytelenségre készül Kolozsvár polgármestere: közpénzből utalna ki több ezer eurót azoknak a tervezőknek, akik a Stefan cel Mare román király szobrának megvalósítására nyújtottak be pályázatot. Az emlékmű megvalósítására kiírt pályázat első fordulója már lezajlott, az első három helyezett több tízmillió tejes díjban részesül közpénzből, a városi tanács jóváhagyása nélkül. Május 19. Hétfőn az önkényességéről és magyarellenességéről ismert "kolozsvári bíró" büszkén dicsekedte az újságíróknak: 12 éves polgármesterkedése alatt több mint 15 emlékmű az ő szellemi ihletésére és javaslatára valósult meg Kolozsváron. Egyszerű számítás szerint ez évi 1,25 szobrot, emléktáblát jelent. Gheorghe Funar (képünkön) nem szándékszik itt megállni: Stefan cel Mare halálának ötszázadik évfordulója alkalmából törvénytelenül szobrot akar állítani az 1500-as években uralkodott moldovai fejedelemnek. Annak ellenére, hogy a városi tanács hét alkalommal elvetette a szoborállítás ötletét, a polgármester önhatalmúlag zsűrit állított össze, és ötletbörzét hirdetett, amelyre több mint tíz szobrász jelentkezett. A testület elnöke maga Gheorghe Fünar. Érdemes megje­gyezni, hogy a legjobb pályamunkát kiválasztó testületet természetesen a hozzá közel álló személyekből választotta ki. A polgármestert az sem zavarja, hogy a városi tanács a szobor felépítésére nem hagyott jóvá pénzt a helyi költségvetésből. — Legfeljebb nem aszfaltozzuk le az Ady Endre utcát, és megtakarítunk tízmilliárd lejt (szerk: egy dollár megközelítő­leg 30 ezer román lej) — jegyezte meg epésen a városvezető. Megtudtuk: a szobor körülbelül tíz méter magas lesz, és a magyar főkonzulátus elé, a Szent Mihály templom északi részére tervezik. — Az első fordulón három pályázatot válogat­tunk ki, a nyertesek fejenként 500 eurót kapnak. A második fordulót június 30- án tartjuk. Az első helyezett 1500, a második 1000, a harmadik pedig 500 eurót kap — jegyezte meg a városvezető. Számára elképzelhetetlen, hogy esetleg nem választják újra, s így a második for­dulóra nem kerül sor. — Az első forduló nyerteseinek támogatásokból adunk díjat — tette hozzá a polgármester. Törvénytelen az, amit a polgármester tesz, az ötletbörzére, a pénz kiutalására és a szobor felállítására nincs tanácsi határozat, az emlékmű megvalósítására a költségvetésben nincs elkülönített összeg — nyilatkozta Boros János kolozsvári alporgármester. I Mit jelent ez a díj a kollégiumnak? - ér­deklődtem Szabó Zoltán igazgatótól.- Hat évvel ezelőtt kezdte meg tevé­kenységét a Selye János Kollégium, és ségével, hogy megfelelő tudással, isme­retekkel felvértezve később ezek a fiata­lok a felvidéki magyarság külügyi kép­viseletét is fel tudják vállalni. Nagyon

Next

/
Thumbnails
Contents