A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-05-07 / 152. szám
4 a HÍD Amerika hírei 2004. MÁJUS 7. Befektetők Kerry mögött Május 4. Warren Buffett amerikai befektetési guru, a világ második leggazdagabb embere gazdasági tanácsadóként segíti a Fehér Ház elhódítására pályázó John Kerry demokrata párti szenátort választási kampányában. A milliárdos üzletember megfontolt demokratának tartja magát. A pártpolitikát inkább kerüli, de mélyen helyteleníti George Bush amerikai elnök adócsökkentési politikáját, amely a gazdag embereknek kedvez, mint amilyen ő maga is. Felfogása szerint az adócsökkentéssel inkább a középosztályt és a szerényebb jövedelmű rétegeket kellett volna támogatnia. Warren Buffett a nebraskai Omahából irányítja befektetési cégét, a Berkshire Hathaway-t. Vagyonát a Forbes magazin az idén 42,9 milliárd dollárra becsülte. Buffett tavaly tanácsokkal látta el a republikánus Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzót is választási győzelme után. A kormányzónak felvetette, hogy Kaliforniában nevetségesen alacsonyak az ingatlanadók, amivel akkora felzúdulást keltett, hogy Schwarzenegger gyorsan letett az ötletről. A 73 éves "omahai bölcset" John Kerry szenátor kérte fel, hogy legyen a tagja gazdasági tanácsadó testületének, amelyhez már olyan neves embereket nyert meg, mint Robert Rubin, Roger Altman és Gene Sperling, Bill Clinton elnök pénzügyminisztere, pénzügyminiszter-helvettese és gazdasági tanácsadója. A hírek szerint a testület tagja lesz Steve Jobs, az Apple csoport vezetője is. Buffett felkérésével Kerry sajtóvélemények szerint azt akarta ország-világ előtt demonstrálni, hogy ő nem az a protekcionista, akinek republikánus párti ellenfelei lefestik. Buffett úgy véli, nem igazán lesz neki szerepe a massachusettsi szenátor kampányában, de bármikor bármiről kész elmondani neki a véleményét. Az őszi választás szerinte népszavazás lesz Bush elnök teljesítményéről, Kerry kampányának közel sincs akkora jelentősége, mint annak, hogy mit gondolnak az elnökről az emberek. Bush megdöbbent a foglyok kínzásán ARAB HULLÁMOKON George Bush egy arab televíziónak azt ígérte, megbüntetik az iraki foglyokat kínzó katonákat. Irak népének "meg kell értenie, hogy ami abban a börtönben történt, nem azt az Amerikát jelenti, amelyet én ismerek - jelentette ki Bush. Május 5. George Bush amerikai elnök szerdán megdöbbentőnek mondta, ahogyan egyes amerikai katonák iraki foglyokkal bántak. Irak népének "meg kell értenie, hogy ami abban a börtönben történt, nem azt az Amerikát jelenti, amelyet én ismerek" - jelentette ki George Bush az al-Hurra arab televíziónak adott interjúban. Az elnök ígéretet tett arra, hogy megbüntetik a vétkeseket, de bocsánatot nem kért az iraki néptől. Az amerikai elnök egy nappal azután nyilatkozott az arab televíziónak, hogy az amerikai hadsereg nyilvánosságra hozta: büntetőjogi vizsgálatot indított 10 fogoly halála körülményeinek tisztázására Irakban és Afganisztánban, valamint további tíz túlkapás ügyében. Két iraki fogoly halálát már emberölésnek minősítették. "Vizsgálatok lesznek, bíróság elé állnak a felelősök" - ígérte Bush elnök a Bagdad melletti Abu Garib börtönben amerikai katonák által elkövetett kínzásokra utalva. Hozzátette: az amerikai vizsgálat annak megállapítására is kiterjed majd, hogy hasonló súlyosságú visszaéléseket elkövettek-e más börtönökben. "Tudni akarjuk az igazat" - hangsúlyozta az elnök. George Bush közölte: Donald Rumsfeld védelmi miniszter továbbra is élvezi bizalmát. Mint mondta, szerdán beszélt vele és felszólította: "tárja fel az igazságot és mondja el az igazat az iraki népnek és a világnak. Fontos, hogy Irak népe tudja: semmi sem tökéletes. Történnek hibák. De egy demokráciában ezeket a hibákat kivizsgálják és a felelősöket bíróság elé állítják" - hangsúlyozta George Bush. Hozzátette: az Egyesült Államok együtt fog működni a nemzetközi vöröskereszttel. Arra a közbevetésre, hogy Washington felhívja a figyelmet az emberi jogok terén más országokban tapasztalt hiányosságokra, az elnök kifejtette: "Mi azt is mondjuk ezeknek a kormányoknak, hogy teremtsenek rendet. Amerika most pontosan ezt teszi". "E néhány ember tette nem az amerikai emberek lelkivilágát tükrözi. Az amerikaiak legalább annyira elborzadtak, mint az irakiak a börtönben lévő mezítelen foglyokról és kárörvendő amerikai katonákról sugárzott felvételek láttán". Az amerikai elnök közölte: továbbra is támogatja Ariel Sáron izraeli kormányfő kivonulási tervét és úgy gondolja, ez a közel-keleti béke megteremtésének újabb állomását jelenti. "Ha láthatóvá válik a béke felé vezető út újabb állomása, fontos, hogy egy olyan békés nemzet, mint az Egyesült Államok, támogassa azt" - jelentette ki George Bush az al-Hurrának. A dubaji székhelyű al-Arabíja hírtelevízió lapzártakor egy későbbi időpontban ugyancsak interjút sugároz az amerikai elnökkel. " A Pentagon fenntartja iraki erőinek 138 ezer fős szintjét MARAD A FELÁLLÁS Az amerikai védelmi tárca újabb egységeket vezényel Irakba az idén. Az eredeti tervek szerint az Irakban szolgáló katonákat nem csupán leszerelték, hanem számukat május végéig 115 ezer fóré csökkentették volna. Május 5. Az Egyesült Államok a jövő év végéig a jelenlegi szinten tervezi fenntartani az Irakba vezényelt amerikai haderő létszámát. Az amerikai védelmi minisztérium kedden jelentette be: a szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság összesen 10 ezer katonáját, továbbá 37 ezer tartalékost és nemzeti gárdistát vezényel Irakba az idén, hogy az őszi hónapokban is fenntartsa az amerikai erők jelenlegi 138 ezres létszámát. A Pentagon illetékeseinek tájékoztatása szerint a napokban kiértesített 20 ezer katona azokat a társaikat váltja fel, akiknek a szolgálatát egy év eltelte után április közepén, egy-két héttel kitűzött hazatérésük előtt, további három hónappal meghosszabbították. A Pentagon eredeti rotációs terve szerint az Irakban szolgáló katonákat nem csupán leszerelték, hanem számukat május végéig 115 ezer főre csökkentették volna. John Abizaid tábornok, a térségért felelős középső parancsnokság vezetője azonban áprilisban úgy ítélte meg, hogy az amerikai erők számát egyelőre 138 ezer fős szinten kell tartani. A tábornok most úgy határozott, hogy a 138 ezres szintre az őszi hónapokig szükség lesz. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a Pentagonban tartott tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy Irakban a felkelők támadásainak szaporodásával kell számolni. "Ez nehéz időszak, de csapataink ott vannak és ott is maradnak" - fogalmazott. Norton Schwartz tábornok, az amerikai hadsereg egyesített vezérkari főnökségének műveleti igazgatója elmondta: a terv azzal számol, hogy 2005 végéig emelt szinten tartják az Iraki Szabadság Műveletben részt vevő katonai erőket. Az amerikai légierő tábornoka szerint az Irakba vezényelt katonák létszáma attól függően változik majd, hogy milyen mértékű lesz az erőszak az országban. Az iraki háború megkezdése, tavaly március óta több mint 750 amerikai katona veszítette életét az arab országban. A legsúlyosabb vérveszteséget idén áprilisban szenvedte el az amerikai hadsereg: az elmúlt hónapban 129 amerikai katonai vesztette életét az iraki harcokban.
