A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-05-07 / 152. szám

www.ahid.com IBSWÄllifÄIWWJÄ FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. MÁJUS 7. - MÁJUS 13., 4. ÉVFOLYAM 152. SZÁM 19. HÉT A TERV ELUTASÍTVA A közel-keleti kvartett tagjai új lendületet szeretnének adni a megakadt békefolyamat­nak. Az Egyesült Államok, az ENSZ, az EU és Oroszország képviselői szintén tárgyalnak az izraeli kormányfő vitatott, és visszautasí­tott tervének sorsáról. (2. oldal) EU-tagok vagyunk Számtalan hangszerelésben szólalt meg az Örömóda, és két napon át nem volt olyan ze­nei műfaj, amely ne kínált volna örömöket. A vendéglátók nem mindig tudtak eleget tenni az emberek vágyának, hogy ezek a napok ne legyenek olyanok, mint a többi. (8. oldal) Unióra fel! Múlt hétvégétől Magyarország az Európai Unió tagja lett. Hozzon szebb jövőt! Szigorú ellenőrzés az EU magyarországi határain Május 4. Az Európai Unió ma­gyarországi külső határain csak tel­jes körű ellenőrzés után léphetnek be a közösségen kívüli országok ál­lampolgárai - erősítette meg Szepe­si István dandártábornok. A szigorúbb eljárás magába fog­lalja az okmányok számítógépes el­lenőrzését, valamint annak vizsgála­tát is, hogy az érintett személy nem jelent-e veszélyt a biztonságra, s rendelkezik-e a tartózkodáshoz, vagy a továbbutazáshoz szükséges anyagi feltételekkel - mondta az igazgató. Hozzátette: a külső, az Ukrajnával, Romániával, Szerbia- Montenegróval és Horvátországgal közös, 1.103 kilométer hosszú hatá­ron a belépő, unión kívüli gépjár­művekre is alaposabb ellenőrzés vár. A nyírbátori igazgatóság vezetője megjegyezte azt is, hogy azokon a határállomásokon, ahol a feltételek adottak és a forgalom is indokolttá teszi, a gyorsabb átkelés érdekében elkülönítik az uniós és az unión kí­vüli személy-, illetve teherforgal­mat. "A határőrség - folytatta Sze­pesi István - már korábban áttért a schengeni követelmények szerinti határőrizetre, így lényegében Ma­gyarország uniós taggá válása után nem változnak a feladatai". B Félszáz iraki halálát okozhatták a kínzások CIVILIZÁLT OLDAL? A halálesetek miatt komoly mosako­dásra kényszerült mind a brit, mind az amerikai vezetés. Kedden Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági főta­nácsadó ítélte el a kínzásokat és kért ér­tük bocsánatot az amerikaiak által felelősséget. Adam Ingram, a fegyveres erőket felügyelő államtitkár szerint a brit katonákat nem lehet az Európai Ember­jogi Egyezmény alapján elítélni, mivel annak joghatósága nem terjed ki Irakra. Az államtitkár álláspontját több brit jo­gász is vitatja, mondván Dél-Irak jelen­leg brit fennhatóság alá tartozik, így ott az európai jogrend van érvényben. A vitán múlhat, hogy a brit legfel­sőbb bíróság állást foglalhat-e egyálta­lán az iraki kínzások ügyében. Paul Keetch, az ellenzéki liberális de­mokraták védelmi szóvivője (gyakorlati­lag védelmiminiszter-jelöítje) szerint a helyzet tovább bonyolódhat a június 30- ra tervezett hatalomátadás után. A meg­szálló erők foglyokkal szembeni gyakor­latát jelenleg a Genfi Egyezmény szabá­Nem lát párhuzamot Szaddám módszeres kínzásai és az amerikaiak iraki gyakorla­ta között Donald Rumsfeld. Az amerikai védelmi miniszter mellett maga Bush elnök is szabadkozásra kényszerült, két arab hírtelevízióban is tízperces interjúban próbál­ja megmagyarázni, miért is balt meg huszonöt iraki az amerikaiak fogságában. A 27 iraki halmáért felelőssé tehető brit hadsereg jogi érvekkel próbálkozik, a hadvezetés szerint Irakra nem érvényesek az európai emberjogi normák. Május 5. Ötvenkét iraki halálát okoz­hatta az amerikai és a brit katonák kín­zása - derült ki az amerikai hadvezetés tájékoztatása és a Guardian cikke alap­ján. Az amerikai hadvezetés - mely ja­nuár 14-én, három és fél hónappal a botrány kirobbanása előtt kezdett vizs­gálatot - szerint 35 esetben indult nyo­mozás kínzások miatt, melyek közül hu­szonöt eset végződött halállal. A huszonöt eset közül kettőben szök­ni próbáló rabot lőttek le az amerikaiak, tíz esetet továbbra is vizsgálnak. Tizen­két esetben nem sikerült kideríteni a ha­lál okát, egy gyilkosság miatt egy ame­rikai tisztet lefokoztak és elbocsátottak a hadseregtől - jelentette be Donald Ryder vezérőrnagy, a hadsereg nyomo­zóhatóságának vezetője. A Guardian értesülései szerint a brit hadsereg katonái huszonegy irakit lő­hettek le nyílt utcán, hat iraki fogságban vesztette életét - a feltételezések szerint az embertelen bánásmód miatt. Brit ka­tonák felelhetnek például egy tizenöt éves iraki fiú fulladásos haláláért, a gye­reket annak ellenére kényszerítették egy folyó átúszására, hogy arra a meg­előző verések miatt láthatóan nem volt képes. Tizennégy meggyilkolt iraki család­ja a brit legfelsőbb bírósághoz fordult. A családok kifogásolják, hogy a brit vé­delmi minisztérium nem volt hajlandó jogi eszközökkel fellépni a halálesetek ügyében. Pedig a gyors jogi lépések Phil Shiner a birminghami Public Interest Lawyers ügyvédi iroda képviselője sze­rint elkerülhetetlenül szükségesek. Shiner értesülései szerint a hadsereg legalább két esetben bizonyítékokat tüntetett el. A katonák nem engedtek megvizsgálni egy szétlőtt teherautót, egy géppisztoly lyuggatta ajtót pedig el­tüntettek. szponzorált al-Hurra arab hírtelevízió­ban, maga Bush elnök pedig tízperces interjúkat adott az al-Hurrának és az al- Arabijának. (Olvassa cikkünket a 4. oldalon.) Az eseteket Donald Rumsfeld védel­mi miniszter is szégyenletesnek nevezte kedd esti sajtótájékoztatóján. Rumsfeld igyekezett elhitetni, hogy az esetek egy­részt nem hasonlíthatóak Szaddám Húszéin diktatúrájának módszeres kín­zásaihoz és politikai gyilkosságainak gyakorlatához, másrészt egyedi esetek­nek tekintendőek. Nagy-Britannia bonyolult jogi érv­rendszerrel próbálja elhárítani magáról a lyozza, a hatalomátadás után ez azonban már nem lehetne alkalmazható. Sem a britek, sem az amerikaiak nem kötöttek azonban semmiféle megállapodást a fog­lyok kezeléséről még az ideiglenes iraki kormánnyal sem. Keetch szerint elengedhetetlenül fontos lenne "mind a brit, mind az iraki nép számára", hogy a helyzetet szerző­désekkel, megállapodásokkal tisztázzák. Az eset nemzetközi szintű felzú­dulást keltett, több média elítélően nyi­latkozott arról, hogy a magát a civilizá­ció terjesztőjének tartó Egyesült Álla­mok hadserege kifejezetten kőkorszaki mentalitásról tett tanúságot.

Next

/
Thumbnails
Contents