A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-01-09 / 135. szám

6 A HÍD Kárpát - medence 2004. JANUÁR 9. Röviden Elhajlított jelek Erdély. Maros megyében, ahol eddig feltételezhetően románok űztek hosszú ideig nemzeti sportot a kétnyelvű helység­névtáblák lefestéséből vagy leszereléséből, most egy kis magyar közösség tette tönkre a saját települése bejáratánál elhelyezett feli­ratokat. Az Andrássv-telepiek ugyanis megsértődtek, hogy településük helyes magyar elnevezése helyett a román Rosiori felirat alatt Nyergestanya jelent meg. „A tévedés nem új keletű — hívta fel a figyel­met Szekeres Adél marosludasi történelem­­tanár — teljesen összekeverték a Ludas körüli tele|tek megnevezését. Ráadásul a Nyergestanya nem egy település neve, hanem egy tájegység megnevezése. Ilyen alapon Ludast hívhatnánk akár Csivargának is.” A tévedésről, amely alapján Nyerges­tanyára keresztelték Andrássy-telepet és Belsőtelepre Albis-telepet, az RMDSZ marosludasi szervezete még 1997-ben értesítette Tokay György akkori kisebb­ségügyi minisztert és Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektust. Ennek ellenére a hivatalos jegyzékekbe - többek között a közigazgatási törvénybe is - tévesen került be a telepek neve. Kitüntetés Dobos Lászlónak Felvidék. Rudolf Schuster köztársasági elnök az új év első napján több szlovákiai közéleti személyiség kitüntetéséről érte­sítette a nyilvánosságot. Köztük van Dobos László felvidéki magyar író, a Madách Posonium Kft.-nek az igazgatója is, aki az állami kitüntetést az ország kultúrájának gazdagítása területén végzett kiemelkedő munkájáért veheti át. Akadozó kereskedelem? Horvátország. Szemlátomást meggyűlik a baja az új horvát kormánynak Magyar­­országgal, amellyel eddig soha semmi gondja nem volt Horvátországnak. A ma­­gyar-horvát szabadkereskedelmi egyez­mény egv részének felfüggesztésével Ma­gyarország kereskedelmi hadüzenetet intézett Horvátországhoz. Az azonnali hatállyal életbe léptetett magyar döntés, amellyel tucatnyi horvát termék ma­gyarországi behozatali vámja emelkedett, Horvátország magyarországi kivitelének 22 szá zalékát érinti. Eddig ezek a termékek nagyon alacsony vámmal vág)- vámmente­sen kerültek a magyar piacra, ezentúl pedig versenyképtelenek lesznek - írta egy zágrábi újság. 1 lorvát értékelések szerint a magyar döntéssel igen elmérgesedett a több mint fél éve tartó vita. Könyvek érkeznek Kárpátalja. December 19-én érkezett meg Beregszászba az a közel 13 millió forintot érő könyvadomány, melyet a Kárpát­medencében Elő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány (KEMKKA) ado­mányozott a Kárpátaljai Magyar Pedagó­gusszövetségnek (KMPSZ). A 23 086 dara­bos szállítmányt vadonatúj, felső tago­zatosoknak szánt irodalom-, biológia-, föl­drajz-, ének-zene tankönyvek, valamint első osztályosok számára készült tantárgyi munkafüzetek alkotják. A könyvek célba juttatását akadályozza egyelőre, hogy a szállítmány várhatóan még egy hónapig vámzár alatt lesz. fl Felvidéki cél: a szülőföldön való boldogulás LÁTOTT PROBLÉMÁK Hová tartunk, és mit hozhat a felvidéki magyarok számára a négy hónap múlva bekövetkező Európai Unióhoz való csatlakozás? Beszélgetés Duray Miklóssal, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja alelnökével. Oriskó Norbert Milyen feladatokat állít az MKP elé az a tény, hogy Szlovákia május 1-tól az Európai Unió tagja lesz?- Váítoztatnuk kell politizálásunkon, hiszen az itt élő magyarság is az Unió állam­polgárává válik. Mert ha továbbá is elsősor­ban a szlovákiai belpolitikai viszonyoknak vetjük magunkat alá, és nem az európai értékeket helyezzük előtérbe, akkor mi leszünk a csatlakozásnak vesztesei. Gaz­dasági szempontból is azok lehetünk, ha uniós csatlakozásunk során nem tudjuk helyi erőforrásainkat mozgósítani. Kérdés az, hogy miután elértük azt az áldott állapo­tot, hogy végre sikerült 12 éves harc után létrehoznunk a már említett magy ar egye­temet, milyen további fontos stratégiai célokat tudunk még követni? Előttünk van például a nyelvhasználat kérdése, amely továbbra is rendezetlen, előttünk van a kultúránk finanszírozása, ami szintén ren­dezetlen. Az iskoláink ugyan már átkerültek az önkormányzatokhoz, de a létbiztonságuk megkérdőjelezhető. És itt vannak még azok a köztisztviselőink, akik különböző közigaz­gatási hivatalokban tevékenykednek, de nem a saját önkományzatiságunk alá tartoz­nak, hanem az állam, illetve á többség felü­gyelete alá. Mindezeket szem előtt tartva nem maradhat más hátra, mint az autonó­miának az újragondolása. Milyen hatással van az anyaországi poli­tizálás a határon túli magyarságra?- A Magyarországgal szomszédos orszá­gokban a magyarság töbtó-kevéstó hasonló politikai megosztottságtól szenved, mint a magyarországi. Ez nem azért van, hogy a magyarországi politikai akaratok átáram­­lanak a határon túlra, hanem attól, hogy itt a Kárpát-medencében mi együtt lélegzünk. Févidéken is, Erdélyben is, Kárpátalján is, Délvidéken is, Szlovéniában is, Horvátor­szágban is tulajdonképpen hasonlóképpen oszlanak meg a magyarok politikailag, mint Magyarországon. Most nem az arányokra gondoltam, hanem a csoportokra. Tény az is, hogy a magyarországi politika megpró­bálja bizonyos mértékben a saját képére alakítani a határon túli magyarságot. Van amikor ez sikerül neki, és van, amikor nem. A magyarországi kétpólusú politizálás­nak a kormányzati váltakozása viszont eddig nem jelentett látványos változást a felvidéki magyar politizálásban, nem úgy, mint például Erdélyben. Mi ennyire függetlenek lennénk a magyarországi belpolitika alakulásától?- Valóban, Erdélyben is két részre sza­kadt a magyarság, hogy szám szerint ez miként van, lényegtelen. Az RMDSZ-nek van egy legitim vezetése, és van az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Ez a két csoport egymással szemben áll csakúgy, mint Ma­gyarországon az MSZP és a FIDESZ által fémjelzett két csoport. Érdekesnek tűnhet, hogy a Felvidéken ez nem következett be. Azért is érdekes, mert a kilencvenes évek elején a felvidéken volt a legegyértelműbb a magyarság politikai megosztottsága. Ennek ellenére a magyarországi kormányváltás nem tudta újratermelni ezt a megosztottsá­got. Ez nem azt jelenti, hogy' nem volt rá kísérlet, hanem azt, hogy nem volt rá fogadókészség. Ez abból származik, hogy minden belső bajunk ellenére a Felvidéken mégiscsak sikerült kialakítani egy viszony­lag egységes állapotot, ami viszont nem jelenti azt, hogy itt nincsenek egy ilyen esedeges megosztás előidézésére alkalmas személyek. Sokkal inkább arról van szó, hogy azok a személyek, akik meg tudnák osztani a felvidéki magyarságot, lemon­danak egyéni ambíciójukról. Ezért úgy gon­dolom, annak ellenére, hogy tapasztalható az MKP népszerűségének némi csökkenése a magyarok körében, jobb helyzetben vagyunk, mint az erdélyiek. Hogyan alakulhat a továbbiakban a ma­gyar nemzetpolitika? Milyen hatással lehet az EU-csatlakozás a magyarság demográfiai vagy politikai jövőjére?- Már ma látható, hegy mik lesznek azok a problémák, amelyekkel szembe kell néznünk. Nem az asszimiláció kérdése lesz a legnagyobb probléma, hanem az, amit megpróbálniuk megfiigalmazni már a stá­tustörvényben is. És ez nem a kettős állam­­polgárság és nem is az, hegy magyar állam­polgárokká váljunk. Az elsőrendű szempont a szülőföldön való boldogulás kérdése. Ezt mi idejekorán felismertük, és ha ennek feltételeit megfelelően tudjuk intézménye­síteni, szervezetten biztosítani, akkor az uniós csadakozásból származó problémák nem fogják jelentősen befolyásolni demo­gráfiai helyzetünket sem, sőt, talán javítani is tudunk rajta. Tudatosítanunk kell azt, hogy7 például évtizedeken keresztül élt egy tévhit a felvidéki magyarság körében, hogy azért kell adni szlovák iskolába a gyermeket, hogy az érvényesülhessen. Nos, 2004. május 1-e után egy szlovák iskolai bizonyítvány lehet hegy rosszabb lesz az érvényesülés szem­­p intjától, mint egy magyar bizonyítvány. Ugyanis attól függ majd az érvényesülés lehetősége, hogy' milyen tudással ren­delkezünk, milyen nyelveket beszélünk. Mivel e régiónak a döntő nyelve a magyar nyelv, nem az lesz az érdekes, hegy tudunk­­e szlovákul, vagy sem, hanem az, hogy tudunk-e magyarul és mellette egy európai világnyelvet. Fia ezt a kettőt tudjuk akkor a mi régiónkban a kezünkben lehet az érvényesülés lehetősége. És ez a szülőföldön való maradás esélyét is növeli. Erdély: pénz a magyarul tanulóknak Január 7. A Romániában magyarul tanuló diákok a 2003/2004-es tanévben húszezer forintos oktatási tármgatásban részesülhetnek a Határon Túli Magyarok Hivatalától (HTMH). Erről tegnap születetett megállapodás a HTMH és az Iskola Alapítvány között. „A módosított kedvezménytörvény értelmében lehetőség ny ílik valamennyi magyar, illetve magyarul tanuló fiatal számára a támogatások folyósítására. Ez érvényes az egygyermekes családokra is" - hangsúlyozta a HTMH elnöke. Bálint-Pataki József az aláírást követően azt is elmondta, hogy az idei büdzsében 1,7 milliárd forintot különítettek el erre a eélra. Hozzátette: tavaly Erdélyben mintegy' egymilliárd forintot fordítottak oktatási­nevelési támogatásokra, azonban ha a segítségnyújtás minden gyermekre kiterjed, ennek az összegnek valószínűleg a duplájára lesz. szükség. A hivatal elnöke január végéig határozza meg az általános és középiskolások esetében a tankönyv- és taneszköz-támogatás összegét, illetve új elemként az. egyetemisták, főiskolások esetétón a tankönyv- és jegyzettámogatást. Előreláthatólag 2400 forint körül lesz a tankönyv- és taneszköz-támogatás, és 25(X)-3000 forint az egyetemisták tankönyv- és jegyzettámogatásának összege. Az egy tanulóra jutó összeg húszezer forint. Bálint-Pataki József közlése szerint tavaly összesen 1,2 milliárd állt rendelkezésre tankönyv- és taneszköz-támogatásra, amelyet további mintegy 300 millió forinttal egészítettek ki a beérkezett igények alapján. A keretösszegből több mint 38 ezer fiatal támogatására nyílt lehetőség, akiknek a száma becslések szerint idén várhatóan a 70 ezret is meghaladja. Kelemen Hunor, a pályázatokat lebonyolító Iskola Alapítvány kuratóriumának vezetője elmondta, a megállapodás aláírásával lehetővé válik, hogy a pályázatokat néhány héten belül, legkésőbb február elsejétől közzétegyék. A jelentkezéseket három hónapon át várják, s a beérkező pályázatokat folyamatosan bírálják majd el. Az első pályázók várhatóan május végén-június elején hozzájuthatnak a támogatá­sokhoz. Kiemelte, a módosított kedvezménytörvény értelmében egy gyermek után is lehet kérni a támogatást. Ez az igény a romániai magy ar közösség részéről már korál)­­ban megfogalmazódott. Az igénylés módozatairól egyelőre még nincs információ, erről még nem születetett döntés, az űrlapok tartalma sem ismeretes.

Next

/
Thumbnails
Contents