A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-23 / 150. szám

2004. ÁPRILIS 23. Tudomány A HÍD 13 Végre tesztelni tudják Einstein relativitás-elméletét •• TÖKÉLETES SZONDA A NASA egészen különleges műhold indítására készül a kaliforniai Vandenberg légibázisról, egy Delta 2 hordozórakétával. A Gravity Probe B két éven át méri az általános relativitáselmélet néhány, eddig kísérletileg nem ellenőrzött következ­tetését. Április 20. A program ötlete 1959- ben merült fel, s a megvalósításhoz több területen is műszaki csúcsmegol­dásokat kellett találni. Az 1960-as évek elején még úgy tudták, a relativitásel­mélet több következtetése a mérések számára hozzáférhetetlen. A mai csúcs­­technika végre megoldást ígér. Ha egy test nyugvó tömegektől távol és lassan mozog, akkor a newtoni me­chanika alkalmazható. Ha azonban a test gyorsan mozog vagy erős gravitáci­ós tér van jelen, akkor új jelenségek lép­nek fel - ezeket írja le Einstein 1916-ban közzétett általános relativitáselmélete. A relativitáselmélet néhány következte­tését kísérletileg igazolták (a Merkúr bolygó pályája, gravitációs fényelhaj­lás, gravitációs vöröseltolódás). Vannak azonban az elméletnek olyan következ­ményei, amelyeket eddig még nem el­lenőriztek kísérletekkel. Például ha egy nagy tömegű test fo­rog, akkor nem csak görbíti a teret, ha­nem magával is "vonszolja" azt. A forgó test gravitációs hatása függ a per­vő giroszkópokra. A kísérlet tervezői szerint a Föld pó­lusai felett 600 km magasságban repülő műholdon a giroszkóp tengelye 1 év alatt 42 milli-ívmásodpercet fordul el. A műholdon 4 darab, pingponglabda méretű golyót forgatnak meg. A golyó­kat kvarcból öntötték, fantasztikus pon­tossággal. Felszínük maximum 40 dületétől. A téridő "vonszolódását" gi­roszkópokkal mérik a műholdon. A gi­roszkóp forgó rendszer, tengelye erőha­tás nélküli térben mindig ugyanabba az irányba mutat. Ha a Föld (forgása mi­att) magával vonszolja a teret, akkor en­nek hatással kell lennie a műholdon le­Találmány a légköri széndioxid csökkentésére ELVONT LEVEGŐK Amenkat mérnökök egy olyan szerkezet megépítésén fáradoznak, amely kivonná a légkörből a felesleges szén-dioxidot, ezzel csökkentve a globálisfelmelegedés mértékét. Április 19. A két tucsoni (Arizona) cég összefogásával létrejött vállalkozás azt ígéri, hogy a munka első fázisát már 2005-re befejezi. A kutatók már jóval korábban felvetették egy ilyen szerkezet megépítésének lehetőségét, mindazo­náltal a jelenlegi az első kísérlet a gyakorlati megvalósításra. Allen Wright, a Global Research Technologies és bátyja, Burton Wright, a Kelly, Wright Associates munkatársa cégük tapasztalatait felhasználva tervez­ték és építik meg azt a szerkezetet, amely képes a levegőből kivonni és tárolni a szén-dioxidot. Állításuk szerint a rendszer alacsony szén-dioxid-koncentráció mellett is működőképes lenne, szemben a korábbi modellekkel, amelyek csak igen ma­gas koncentráció mellett, azaz közvetlenül a szén-dioxid-kibocsátás forrásainál, pl. erőművekben voltak alkalmazhatók a levegő tisztítására. Mindazonáltal a program még kezdeti fázisban van, a tervrajzok is csak a közelmúltban készül­tek el, s számos további pontosításra van szükség. A szakemberek egyelőre annyit árultak el, hogy a berendezés 10 négyzetméteres felületen érintkezik a levegővel, és egy olyan szűrőt tartalmaz, amelyen áthaladva a levegőből a szén-dio­­xid karbonát fomájában kiválik. Egyes kutatók azt remélik, hogy ezen az eljáráson alapulhat majd a jövőben a lég­köri szén-dioxid jelentős részének megkö­tése, amely komoly fegyvertény lehet az üvegházhatás elleni küzdelemben. "Legfőbb célunk, hogy bebizonyítsuk, hogy mind technikailag, mind gazdasági­lag lehetséges az eljárás megvalósítása" - mondja Allen Wright, aki szerint a "csap­dába ejtett" szén-dioxidot az olajtársasá­gok hasznosíthatják majd a kimerült kőolajkutakból másként nehezen kinyer­hető maradék olaj kiaknázására. "Noha az eljárás önmagában nem elégséges ahhoz, hogy az összes szén-dioxid-kibocsátást ellensúlyozza, arra alkalmasnak bizonyulhat, hogy elindítson egy kívánatos tendenciát az iparban, és további környezetbarát technológiáknak nyisson utat" - állítja Allan, (o) atomrétegnyi mértékben tér el a gömb­től, sűrűségük 1:10 millióhoz mérték­ben egyenletes. Ha a Föld is ilyen töké­letes gömb lenne, akkor a Mount Eve­rest csúcsa«és a legmélyebb tengeri árok között mindössze 5 méter szintkülönb­ség lenne. A kvarcgolyókat vékony nióbium fémbevonattal látták el. Az elektromos térben lebegő golyókat héliumgáz befú­­jásával forgatják meg. Két giroszkópot jobbra, kettőt balra forgatnak meg. Ha elérték a 10 ezer fordulat/perc fordulat­számot, akkor a héliumot kiszivattyúz­zák. Ezután bent nagy vákuumot tarta­nak fenn (a normál légnyomás százbil­­liomod részét), így súrlódás következté­ben 1000 év alatt mindössze 1%-kal csökkenne a golyók fordulatszáma, de a kísérleteket csak két évre tervezik. A műhold fedélzetén 1500 liter 1,8 kelvin hőmérsékletű szuperfolyékony hélium­mal oldják meg a hűtést. A kísérleti tér belsejét szupravezető ólomfóliával bélelték, ez zárja ki a Föld mágneses terét. Minden külső hatást igyekeznek kiküszöbölni, ezért ala­csony a hőmérséklet, a nyomás, a mág­neses tér: a NASA szakemberei szerint ez a világ legnyugodtabb, legzavartala­nabb környezete. A forgástengely irányának megvál­tozását szupravezetés segítségével mu­tatják ki. A forgó gömbök nióbium­­bevonata ugyanis befolyásolja a mág­neses teret, ennek a megváltozását fi­gyelik. A szupravezető hurok - akár­csak a műhold összes berendezése - rendkívül érzékeny: a földmágneses tér erőssége tízbilliomod résznyi meg­változásának megfelelő eltérést már képes észlelni. A műhold lényeges ele­me az a referenciatávcső, amely auto­matikusan a Pegasus csillagkép egyik csillagára irányul, kezdetben a girosz­kópok forgástengelye is erre mutat. A giroszkópok tengelyének megváltozá­sából egyébként nemcsak a téridő­­vonszolásra, hanem más, nagyon kis gravitációs jelenség fellépésére is kö­vetkeztetni tudnak majd. (o) Röviden chipet szerelni gépeikbe. Új videós eszközöket mutatott be az Apple Április 19. Az Apple Computer vasárnap bemutatott szoftvercsomagjai minőségi vi­deofilmek vágására és látványhatások terve­zésére alkalmasak. A Final Cut Pro videó­­szerkesztő legújabb változata kezeli a HD minőségű filmeket, a Motion névre keresz­telt szoftverrel pedig viszonylag olcsón lehet különleges effektusokat készíteni. A Final Cut Pro ezer dollárba, a Motion háromszáz dollárba kerül. Az Apple elkészítette a Shake névre keresztelt digitális mozis­zoftver 3.5-ös változatát is, amelynek a Mac OS X-es változata háromezer dollárba, a linuxos változata ötezer dollárba kerül. Az AMERIKAI netezók fele már SZÍLESSÁVOT HASZNÁL Április 19. Az Egyesült Államokban az internetezők 55 százaléka - a felnőtt ameri­kaiak egyharmada - otthon vagy a munka­helyén rendelkezik szélessávú internet­eléréssel, derült ki a Pew Internet és az American Life alapítvány közös felmérésé­ből. Tavaly különösen nagymértékben nőtt az otthoni szélessávú elérések száma; a megkérdezettek 24 százaléka rendelkezik saját eléréssel, kétszer többen, mint egy év­vel ezelőtt. Bár a legtöbben a kábeltelevízi­ós hálózat segítségével kapcsolódnak a vi­lághálóra, az előfizetések 42 százaléka már DSL szolgáltatáson alapul. Bush elnök és John F Kerry, a demokraták jelöltje az el­múlt hetekben egyaránt azt nyilatkozta, hogy nagyobb szélessávú lefedettséget akarnak az országban. Új legénység érkezik AZÚRÁLLOMÁSRA Április 18. Három űrhajóssal a fedélzetén si­keresen útnak indult és pályára állt hétfőn a Szojuz orosz űrrepülő a Nemzetközi űrállo­más (1SS) irányában a kazahsztáni Bajkonur űrközpontjából. A Szojuz TMA-4 típusú űrrepülőn az amerikai Michael Fincke, az orosz Gennagyij Padalka és a holland Andre Kuipers tartózkodik - utóbbi az európai űr­kutatási ügynökséget (ESA) képviseli. A há­rom űrhajós a tervek szerint szerdán érkezik meg céljához, ahol Fncke és Padalka fél évig tartózkodik majd (Kuipers kilenc nap után visszatér a Földre). Áz orosz Alekszandr Kalerit és az amerikai Michael Foale-t vált­ják, akik tavaly október óta végeznek mun­kát az űrállomáson. Amióta a Columbia amerikai űrsikló 2003. február 1-jén felrob­bant, az ISS személyzetének rendszeres cse­réje és az űrállomás utánpótlása kizárólag az orosz, űrrepülőkkel történik. A NASA, az amerikai űrhajózási hivatal október előtt nem újítja fel repüléseit. Egymillió eurós díj A WEB FELTALÁLÓJÁNAK Április 17. Tim Bemers-Lee megkapta a vi­lág első Millennium-díját, amely egymillió eurós pénzjutalommal jár. A finn kormány és számos finn vállalat által támogatott dfj a legnagyobb a maga nemében, és a jövőben kétévenként fogják kiosztani. A jelöléseket elbíráló bizottság szerint Berners-Lee a ta­lálmányával közvetlenül javítja az emberek életminőségét, és a fenntartható gazdasági fejlődést bátorítja.

Next

/
Thumbnails
Contents