A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-23 / 150. szám
2004. ÁPRILIS 23. Kultúra A HÍD 11 í Hová tűnt száz millió forint? PENZTELENSEGGEL Nem lehet tovább kerülgetni a kérdést: a Magic Media cég nem tud elszámolni száz millió forinttal. Ez az összeg is hátráltatta a holocaustról írott, s a német kiadásai révén Nobel-díjhoz jutott Sorstalanság című regény megfilmesítését, sót, továbbra is hátráltatja azt. Kiss Bence Koltai Lajos, az Oscar-díjas Mefíszto című film operatőre, aki eddig tizenhat mozit fényképezett Hollywoodban s a Sorstalanságot rendezője, kijelentette: a hiányzó pénzek ügyében felmerülhet Barbalics Péternek, a film producerének büntetőjogi felelősségre vonása is. Ezzel elszabadult a rossz szellem, s körbejár a kérdés: elsikkasztották a Sorstalanság pénzének jó részét? Lapunk értesülései szerint rendőrségi eljárás még nem kezdődött, de a filmnek nincs producere, mert Barbalics Pétert már elbocsátották. Ezek után az élet és a bűnüldözés logikája szerint Barbalics Péter lakása előtt hamarosan megáll a nyakkendős kocsi s egyébként jó modorú zsaruk csengetnek be a volt producerhez. A nyakkendős kocsi ugyanis népnyelven annyit jelent, hogy a szóban forgó autó fehér színű, felül kék villogó lámpával, az ajtajain pedig derékmagasságban, s hasonlatosan a sokféle öltönyszínhez illő, elegáns kék nyakkendőhöz, kék csík húzódik át, rajta a Rendőrség felirat. Másfelől pedig már kiszemelték Barbalics Péter utódát: Hámori András, Kanadában élő filmgyártási szakembert. De bizonyos jogi formaságokat a kinevezéséhez még el kell intézni. Mi történhetett a pénzzel? A Magyar Mozgókép Alapítvány, vagyis a hazai filmgyártás csúcsszerve három kiváló pénzügyi ellenőrrel menet közben ellenőriztette a Sorstalanság költségvetését. Az is a feladtuk volt, hogy ellenőrizzék pénz teljes útját és keressék annak módját, hogy hogyan lehetne minden idők legdrágább magyar filmjének kiadásait csökkenteni. Mindez az afféle alvállalkozóként bevont Magic Media könyvelésére is kiterjedt. Végül nemcsak a száz millió eltűnése derült ki, hanem az is valószínűvé vált, hogy ismét felfüggesztik a Sorstalanság forgatását, amíg nem sikerül újabb külföldi pénzügyi támogatókat találni. Eddig két körülmény biztos: magyar film ennyi pénzt még nem emésztett fel, mint e holocaust-regény megfilmesítése, s ekkora összeget - de még csak ennek tizedét sem - sikkasztották el filmforgatás elől. Tíz éve nincs gyermekfilmünk Néha kínos dolgok derülnek ki a magyar kultúrpolitika számára. Ezúttal Csukás István, a magyar gyermek-és ifjúsági irodalom legnagyobb élő alakja, hatvannyolcadik születésnapján adott interjút a napokban. Ebből kiderült, hogy tíz éve nem forgattak Magyarországon gyermekfilmet. Nagy baj ez a hanyagság, ilyet egyetlen állami kulturális és művészetpolitika sem engedhet meg magának, hiszen a gyermekek mozi élménye formálja, megalapozza a jövő felnőtt nemzedék filmkultúráját, szórakozásának s gondolkodásának színvonalát. A mai felnőttek egyik nagy ízlésformáló élménye volt Csukás István híres rajzfilmje, A nagy ho-hohorgász. A szerző most újraírta ezt a történetet. Csukás, aki több könyvet írt - majdnem százat -, mint ahány éves most ő maga, húsvétra jelentette meg e híres, vidám horgászmesét. CD-én adták ki, a Debreceni Csokonai Színház művészeinek előadásában. Most kezdtem el egy új forgatókönyvet - mondta. - Másfél órás filmet tervezek belőle. Csakhogy valaha is megjelenik a mozivásznon, vagy a képernyőn, abban csupán reménykedhetek. FD Meghazudtolta a miniszter FRIDERIKUSZ PÁCBAN Rájár a rúd Friderikusz Sándorra, a rendszerváltás kori újságíróból lett tévé-showmanra. Korábban arról számoltunk be, hogy erősen csökkent a népszerűsége, hiszen a tévénézők a tíz legellenszenvesebb sztár közé választották. E negatív listát maga Anettka, a vitatott szépségű, ám vitathatatlanul könnyedén vetkőző s szellemóriásnak alig nevezhető női sztár vezette. Friderikusz most újabb pácba került. Kiderült, hogy egyik műsoráról valótlanul tájékoztatta a nézőket. E valótlanság nem kisebb ügyben hangzott el, mint abban a kérdésben, hogy az adás élő volt-e vagy szalagról vetítették. Hiszen a képernyőn látható adások közül sokkal nagyobb a rangja és több nézője van az egyenes, élő, tehát kockázatos adásnak, melynek semmiféle bakiját, elszólását nem lehet visszavonni. Ezzel szemben a „dobozból” elővett, vagyis gondosan leforgatott műsor még adás előtt javítható, finomítható, sőt, meghúzható. Friderikusz sajnos, ilyen kényes kérdésben nem mondott igazat: állította, hogy az adás élő volt. Holott maga Kökény Mihály szocialista egészségügyi miniszter, akivel Friderikusz akkor az interjút készítette, ő sem állt ki a showman mellett, hanem elmondta, hogy dobozból adták le. A botrány teteje, hogy az interjú a lakosság számára nagyon idegesítő, lázításra alkalmas kérdésről, az egészségügyről szólt. A Magyar Televízió Szabadság téri székházában pedig még mindig sokan orrainak F'riderikuszra, mert az új TV- elnök posztjára való küzdelemben együtt mutatkozott a miniszterelnök nevelt lányával Tornóczky Anitával. Tomóczky szintén az MTV-ben dolgozik, s a tévékritikusok már többször kifogásolták az alkalmasságát. Ezt a látványos együtt járást a tévés kollégák egy része ízléstelen karrierizmusnak tartotta. FD Mindenhol külföldi, de sehol sem idegen (3.) A tizenkilencedik századi festők bemutatásának folytatásaként ezúttal Telepy Károly élűével és munkásságával ismerkedhetnek meg olvasóink Telepy Károly 1828-ban született Debrecenben Telepy György színész fiaként. Pesten Barabás Miklósnál, majd Münchenben, 1852-57 között pedig a velencei akadémián tanult. 1857-ben Rómába látogatott. Eleinte főként portrékat festett Barabás stílusában, de néhány oltárképet is készített (például a nagyoroszi templom számára). Későbbi akadémizálóan romantikus tájképeit részben külföldi útiélményei (Svájci táj, Róma), részben a hazai táj szépségei ihlették (Diósgyőri várrom, Dévény, A Balaton Aligánál, Mátraszentkereszt.) 1861-től haláláig a Képzőművészeti Társulat titkáraként működött, mely beosztásában fontos szerepet játszott a korszak képzőművészeti életének irányításában. Műveiből emlékkiállítást rendeztek 1966-ban a debreceni Déri Múzeumban. Nem kell a Passió a tévéknek Mel Gibson cége, az Icon eladásra kínálta a nagy amerikai tévécsatornáknak A Passiót, mivel azonban ragaszkodik hozzá, hogy a filmet vágatlanul mutassák be, kérdés, kell-e bárkinek is a rendkívül véres és nagy vitákat kavaró produkció - írja a Cinematrix. A tévék vonakodásának oka az, hogy félnek: sikerülne-e értékesíteniük egy ilyen ellentmondásos és erőszakos film reklámidejét, amikor manapság már egy megvillanó mellbimbó vagy egv csúnya szó miatt hatalmas botrány kerekedik. A Reuters szerint az Iconnál ennek ellenére reménykednek benne, hogy sikerül a tévében is bemutatniuk A Passiót, amely hét hét alatt csak az USA-ban és Kanadában több mint 350 millió dolláros bevételt hozott. A film videós forgalmazása már biztosított: a DVD és a VHS a 2()th Century Eoxnál jelenik majd meg.
