A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-16 / 149. szám

6 A HÍD Kárpát - medence 2004. ÁPRILIS 16. Röviden Felvidéki választások ELŐTTI HAJSZA Rimaszombat. A "magyarfaló" Vladimír Meciar magyar nyelvű szórólapokkal is kampányol Felvidéken: néhány dél-szlová­kiai községben kétnyelvű propagandaanya­gokat is hajigáltak a postaládákba. Ezek egyik oldalán a HZDS elnöke látható - fe­kete ruhában, megfiatalodva. A hátlapon először szlovákul méltatja önmagát, majd a magyar tükörfordítás következik, számta­lan helyesírási és stilisztikai hibával. „Hi­szem, hogy nem csalódtak bennem, mikor nem könnyű körülmények között alakult ki az államiságunk, és hiszem, hogy nem csa­lódnak bennem most sem...” - olvasható a röplapon. Meciar kormányában a Szlovák Nemzeti Párt is helyet kapott, beszüntet­ték a kétnyelvű bizonyítványokat, halogat­ták a párkányi Mária Valéria híd megépíté­sét, magyarellenes hangulatot keltettek. Ivan Lexa, a több bűncselekmény elköveté­sével gyanúsított volt titkosszolgálati főnök közeli munkatársa volt. Meciar nevéhez fű­ződik a NATO-csatlakozásról szóló nép­szavazás meghiúsítása, Frantisek Gaulieder kizárása a parlamentből, Michal Kovác volt államfő fiának külföldre hurcolása, a hír­hedt parlamenti éjszaka, két kétes amnesz­tia. Most pedig esélye van arra, hogy Szlo­vákia elnöke legyen. Támogatás MAGYAR ISKOLÁKNAK Kárpátalja. A közelmúltban Viktor Janu­­kovics miniszterelnök, az elnökkel egyetér­tésben hozzájárult ahhoz, hogy Munkács város lakosainak - ezen belül a nemzetiségi kisebbségek képviselőinek - jelentős támo­gatást nyújtsanak a problémáik megoldásá­ban. A szükséges alapokat célirányosan irá­nyították át a nemzetiségi kisebbségek gondjainak enyhítésére - mondta Jevcsák Judit, a megyei állami közigazgatás nemze­tiségi és migrációs osztályának vezetője. Az anyagi támogatást több általános munkácsi iskola, illetve a Munkácsi Humán- Pedagógiai Főiskola tanítóképző kara kap­ta. "Dicséretes az említett iskolák tanárai­nak hozzáállása. Ok, akik nap mint nap nagy-nagy szakértelemmel foglalkoznak a gyerekekkel, azokat a tankönyveket, szótá­rakat, értelmező szótárakat, módszertani irodalmat választották ki, amelyek hozzájá­rulnak az oktatási folyamat tökéletesítésé­hez, a gyerekek tudásának a bővítéséhez" - jelezte Jevcsák Judit. 175 ÉVVEL EZELŐTTI FELAVATÁS Vajdaság. Az idén jelentős évfordulóra em­lékezik Magyarcsernye lakossága. 175 év­vel ezelőtt szentelte föl és adta át rendelte­tésének a zsombolyai esperes az első ma­­gvarcsernyei iskolaépületet, amely egyút­tal - mivel temploma nem volt a falunak - imaházul is szolgált. Ezt az épületet 1829. június 29-én adták át rendeltetésének, majd szeptember elsejétől pélbánia is létesült, ál­landó plébánossal. Egyes források szerint már jóval előbb, 1797-ben Vecsernyés Im­re, az első csemvei tanító egy magánháznál oktatta a szegény zsellérség gyerekeit, és a magvarcsernvei hívők is összejöttek vasár­nap és ünnepnapokon a községháza előtti útkereszteződésnél álló fakeresztnél, hogy hálát adjanak a mindenhatónak. Andreas Gross az erdélyi önrendelkezési törekvésekről AUTONÓM AKARAT Andreas Gross, az Európa Tanács autonómiákról szóló jelentésének kidolgozója (képünkön) szerint Románia nem integrálódhat az Unió nemzetek fölötti struk­túrájába, ha nem teremti meg a demokrácia állam alatti szintjét. A Krónikának adott interjúban a svájci képviselő kifejti: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvései a demokrácia eme kiterjesztését szol­gálják. Gross úgy véli, az autonómia létrejötte azt jelentené, bogy a magyar közösség tagjai jobb román állampolgárok lesznek. Bakk Miklós- Tavaly júniusban az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlése az ön jelen­tése alapján határozatot fogadott el az autonóm régiók pozitív tapasztalatairól. Mi történt azóta, milyen utóélete volt a jelentésnek?- Néhány országban rendkívül pozi­tívan fogadták. Meghívásokat is kaptam, így Finnországba, az Aland-szigetekre, Szlovéniába, de hívtak a magyarok is Budapestre, Erdélybe. Több erdélyi lap érdeklődött a koncepció iránt, nyilatko­zatokat kértek tőlem, aminek nagyon örvendtem, hiszen az autonómia a de­mokrácia eleme. Napjainkban minden­ki azt mondja, hogy ő demokrata, még a tekintélyelvűek is ezt állítják magukról, de ezenközben van egy paradoxon: míg a demokráciát senki sem ellenzi, az egy­re gyengül. Gyengül a globalizáció, a globális gazdaság kihívása, amire a de­mokrácia intézményei nem találtak jó megoldást. Ebben az összefüggésben rendkívül örvendetes, ha a demokrácia erősítéséhez új partnereket kapunk.- Ismeretes, hogy az Európa Tanács­ban újabb javaslatok készülnek az auto­nómiával kapcsolatosan. Mikko Elő finn képviselő egy autonómiachartára tett ja­vaslatot, és ehhez kapcsolódik egy má­sik javaslat, a katalán de Puigé, amely az autonómiát a regionalizmussal és a fö­deralizmussal együtt tárgyalja. Megvál­toztathatják-e e kezdeményezések az európai szemléletet?- Az Európa Tanács elsősorban esz­méket dolgoz ki. Én voltam azon kezde­ményezők egyike, akik javasolták, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlé­se vizsgálja meg a föderalizmus külön­böző formáit, és erről beszéltem de Púig úrral is, akit mint spanyol szocialistát érdekelt az a folyamat, amellyel Spa­nyolország autonómiái egyre inkább föderalisztikus jellegűekké váltak, azaz az aszimmetrikus autonómiák egyre szimmetrikusabbá váltak, mivel az ösz­­szes régió kezdett mind nagyobb és na­gyobb autonómiát kérni. Mikko Elő csak egy kérdést ragadott ki a jelenté­semből, ami arra vonatkozott, hogy az Európa Tanács dolgozzon ki egy jogi normát, keretegyezményt az autonómia tartalmáról. Nem világos, hogy Elő autonomiacharta-javaslata hova vezet­het. De Púig jelentést készít a föderaliz­musról, ez továbbviszi a vitát arról, hogy decentralizált hatalomra van szük­ségünk annak érdekében, hogy beillesz­­szük a társadalmi sajátosságokat az egy­séges államba. A társadalmi változatos­ságot mindig is nehéz volt integrálni az államba, azonban az autonómia, a föde­ralizmus és a decentralizáció olyan fo­galmak, amelyek segítenek ebben.- Ismeri az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács tervezeteit? Mi a véleménye róluk?- E tervezetek az én tavaly júniusi je­lentésem után készültek, ezért nem ke­rülhettek bele abba. Még nem volt mó­domban áttanulmányozni ezeket a do­kumentumokat, de a koncepciók több kidolgozójáról tudom, hogy ismerik az autonómiák kialakításának elveit és je­lentésem megállapításait, így teljesen bizonyos vagyok abban, hogy elképze­léseik abba a tradícióba illeszkednek, amely a demokráciát és a békét szolgál­ja Európában. Ezt azért említem, mert nagyon sok román parlamenti képviselő- Sok román politikus szerint e taná­csok szélsőséges szervezetek. Mi erről a véleménye?- Az autonómiáknak - még ha ezt most nem így fogják is fel - semmi köze sincs a szélsőségességhez. Az autonómia egy eszköz, amellyel a társadalom sok­színűsége az állam egységéhez illeszthe­tő, abba integrálható. Mivel nincsenek egynemzetiségű államok, csekély kivé­tellel többnemzetiségű államaink és tár­sadalmaink vannak, nagy kihívás, hogy e kettő miképp integrálható. Mindenki­nek megvan a joga, hogy saját nyelvét használja, saját kultúrájában éljen, al­kosson, mivel ha valakit megfosztanak saját nyelvétől, kultúrájától, nem lehet jó állampolgár. Az autonómia dél-tiroli és alandi példái alapján a hasonló romá­niai autonómiák bevezetése azt jelente­né, hogy a magyar közösség tagjai jobb román állampolgárok lesznek.- Milyen mértékben támaszkodhat­nak az erdélyi autonomisták az Európa Tanács által kidolgozott, előbb említett elaborátumokra?- Felhasználhatják mások tapasztala­tait, de önöknek alapjában véve önma­gukra kell támaszkodniuk. Pontosabban a polgárok azon akaratára, hogy tenni, és kormánytag nem érti azt, amit ma Európában jóformán mindenki tud: az állam túl kicsi a nagy dolgokhoz, és túl nagy a kis dolgokhoz. Ezért az Európai Unió transznacionális szintje mellett meg kell erősíteni az állam alatti szint demokráciáját is. Azok az állampolgár­ok, akik helyi és regionális szinten csaló­dottak, nem lesznek kellően motiváltak és elkötelezettek abban, hogy más - ma­gasabb - szinten is megnyilvánuljanak. Romániának, miközben integrálódik Európába, mindkét szint irányában fej­lődnie kell. A román állampolgárok nem lehetnek csak az uniós ügyekben érdekeltek, érdekeltségüknek helyi-regi­onális szinten is meg kell nyilvánulnia.- Mi a véleménye arról, hogy az ÉNT és a SZNT törekvéseihez kapcso­lódóan több, konkurens tervezet is meg­jelent?- Teljesen természetes, hogy az au­tonómia nem egységes törekvés ered­ménye. Jó, ha több irányból jönnek az elképzelések, mivel ezek serkentik a vi­tákat, s ez szükséges, mivel az autonó­mia pluralisztikus elképzelések nyo­mán alakul ki. változtatni akarnak helyzetükön. Soha ne gondoljanak arra, hogy valaki más önök helyett elvégzi e munkát. Ha pél­dául önök egy másik, jobb alkotmányt akarnak, akkor hallassák hangjukat, vi­selkedjenek sorsukban érdekelt polgár­ként, ahogy nemrégiben Zürich kanton polgárai is tették.- Mégis felmerül a kérdés, hogy a magyar kisebbség képviselői fordulhat­nak-e például az Európai Unióhoz.- Az a tény, hogy Románia az Euró­pai Unió tagja lesz, nagy lehetőséget je­lent az önök számára, Törökország és a Baltikum jó példa arra, hogy miként ér­vényesül ez. Azt az államot, amely nem tiszteli kisebbségeit, amely nem próbál­ja meg integrálni azokat, az Unió nem fogadja el. Az a benyomásom, hogy a románok egy része nincs tekintettel ar­ra, hogy mi nemcsak Bukarestre tekin­tünk, hanem az ország egészére. Ilyen értelemben számíthatnak önök az Euró­pai Unió segítségére; ha Románia be akar lépni ebbe a nemzetek feletti struk­túrába, akkor azt megfelelő módon, a demokratikus állam alatti struktúrákkal teheti meg. (k)

Next

/
Thumbnails
Contents