A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-09 / 148. szám
12 A HÍD TUDOMÁNY 2004. ÁPRILIS 9. Röviden Feltérképezték a patkány GENETIKAI ÁLLOMÁNYÁT Április 6. Egy nemzetközi kutatócsoport bejelentése szerint a patkány genetikai információinak feltérképezése gyakorlatilag teljesnek tekinthető. Az eredmény újabb nagy lökést ad az orvostudománynak. A patkány "feltörésére" létrehozott projekt (Rat Genome Sequencing Project Consortium) bejelentette: a genetikai információk több mint 90%-át feltérképezték, és megtörtént az előzetes elemzés is. A maradék mintegy 10% a kutatók szerint már nem tartalmaz fontos adatokat, így leolvasását egyelőre nem is tervezik. A program során a Rattus norvegicus két nőstény és egy hím példányát használták a DNS kinyerésére. Az ember és az egér után ezzel elkészült a harmadik emlősfaj genetikai állományának (genomjának) térképe. San Franciscóban van a legtöbb DRÓTNÉLKÜLI ELÉRÉSI PONT Április 5. Az Egyesült Államokban elvégzett felmérés azt vizsgálta, hogy7 hol építették ki a legtöbb Wi-Fi internetelérési pontot. Az első helyezett San Francisco és környéke lett, a második Orange Country, a harmadik Washington. Az otthoni Wi-Fi eszközökkel rendelkező felhasználók általában bárki számára ingyenes intemetelérést biztosítanak, a szállodákban és reptereken kiépített biztonságos elérésért azonban egyre több helyen fizetni kell. Megkerült az elrabolt IRAKI MŰKINCSEK FELE ' ‘ ^ Április 3. A héten ismét gyarapodott a megkerült iraki műkincsek száma: az elrabolt tárgyak mintegy' fele már újra biztonságban van. Legutóbb a jordán és a szír kormány jelentette be: kész visszaszolgáltatni a területén felbukkant, a háború sújtotta ország múzeumaiból származó műkincseket. A jordán hatóságok mintegy 700 ilyen tárgyról tudnak - közölte a héten az ország hírügynöksége, a Petra. Jordánia műemlékügyi hivatalának igazgatója, Fawaz Khreisha szerint a határőrség és a vámosok által elkobzott tárgyak biztosan múzeumokból származnak, hiszen látszik rajtuk a konzerválás és a szakirodalom is számon tartja őket. A jordán műemlékügyi hivatal az összes tárgyat gondosan lefotózta, a felvételeket pedig egy CD-n elküldte az iraki hatóságoknak. Mint ismeretes, Irak felbecsülhetetlen kincseket őrző nemzeti múzeumát tavaly, Szaddam Húszéin hatalmának megdöntése után azonnal kirabolták, és több ezer egyedi műtárgynak veszett nyoma. A Google egy gigabájtos email TÁRHELYET KÍNÁL Április 2. A világ legnépszerűbb internetes keresőjét létrehozó vállalat ingyenes levelezési szolgáltatást akar bevezetni egy gigabájtos email tárhellyel. A Gmail felhasználói a rendszer által elmentett kulcsszavakkal könnyebben előkereshetik a korábbi leveleiket. A szolgáltatás tesztelés csütörtökön indult, de ebben csak a vállalat több mint ezer alkalmazottja és azok hozzátartozói vehetnek részt. Á Gmail jelentős változtatásokra kényszerítheti a legnépszerűbb email szolgáltatókat, például az MSN-t és a Yahoo-t, akik csak néhány megabájtos tárhelyet kínálnak. A Google az ingyenes szolgáltatást A bolygók megfigyelése közvetett módon történne, vagyis nem arról van szó, hogy valóban látnák (lefényképeznék) az objektumot. A mai műszerekkel ez nem lehetséges. Még csak nem is a "szokásos" módon, vagyis a csillagára kifejtett gravitációs hatása révén szereznének tudomást róluk (a csillag mozgásában ez periodikus ingadozásokként jelentkezik, ami a színképből állapítható meg). A kutatók az úgynevezett mikrolencse-hatás segítségével próbálnak bolygókat találni. A mikrolencse-hatás a gravitációslencse-hatáson alapul. A Világegyetemnek egy távoli pontjáról felénk haladó fénysugár számára nem mindig az egyenes út bizonyul a legrövidebbnek. A gravitációs tér ugyanis a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében. Ha egy égitest közelében halad el, akkor az hatással van rá: eredeti irányától kissé eltéríti. Az égitest tárgylencseként működhet, és "mögötte", a távolban elhelyezkedő objektum képét felénk fókuszálja, akárcsak egy optikai lencse. Az így keletkezett képeket szokták kozmikus délibáboknak, a jelenséget pedig gravitációslencse-hatásnak nevezni. A gravitációslencse-hatás a távoli objektumok fényességét is megnövelheti, és H Sétáló halak a 350 millió ezelőttről REVOLÚCIÓS LÉPÉS Egy áj felfedezés segíthet annak megértésében, hogyan hódították meg a gerincesek a szárazföldeket. Az igen leegyszerűsített modell szerint az első kétéltűek a mai bojtosúszós halakhoz hasonló teremtményekből fejlődtek ki, a földtörténeti devon időszakban, mintegy 350 millió évvel ezelőtt. Az új élőhelyekhez való alkalmazkodás drámai változásokat hozott, amelynek egyik leglényegesebb eleme a testet tartó végtagok kifejlődése az uszonyokból. Április 6. A bojtosúszósok ebből a szempontból egyfajta átmenetet képviselnek: páros uszonyaik belső szerkezete már a végtagok kialakulása felé jelent átmenetet. Általánosan elfogadott nézet azonban, hogy az igazi, erős végtagok csak a szárazföldi lét során fejlődtek ki, amikor a víz felhajtóereje nélkül kellett a testet megtartani. Erre látszik rácáfolni egy új felfedezés, egy körülbelül 8 centiméter hosszú felkarcsont (humerus), amely 370 millió éves kőzetből került elő Pennsylvaniában. A csont jellemzői alapján ugyanis feltételezhető, hogy akármilyen állathoz is tartozott, az sokkal erősebb uszonyokkal rendelkezett, mint azt eddig az ebben az időszakban élt halakról, illetve kétéltű-hal átmeneti formákról feltételezték. A csont szerkezete, az izomtapadási helyek mennyisége és irányultsága alapján igen valószínű, hogy az állat már nem csupán vonszolta magát a sekély vízben, hanem időnként négy "uszonyra" állt. Lehetséges tehát, hogy amikor a gerincesek "partraszálltak", gyakorlatilag már a birtokukban volt az új közegben való mozgáshoz szükséges négy végtag. Április 5. Eddig körülbelül száz Naprendszeren kívüli bolygót (exobolygót) fedeztek fel a csillagászok, ám ezek között egy sincs, ami az általunk ismert élet hordozására alkalmas lehet. Ennek oka, hogy a jelenlegi műszerekkel egyelőre csak a Jupiterhez hasonló gázóriásokat tudnak megfigyelni. Májustól azonban egyesített erővel próbálnak meg minőségi áttörést hozni ezen a területen. Bolygónk számos nagy teleszkópja hálózatba kapcsoltan működik, hogy Föld-típusú bolygókra vadásszon. egyébként észrevehetetlenül halvány égitesteket tehet láthatóvá. Felléphet a többszörös leképezés jelensége is: ilyenkor egy adott objektum képét megsokszorozva láthatjuk. A klasszikus gravitációslencse-hatást leginkább a galaxisok, galaxishalmazok (tehát nagy tömegek) esetében tanulmányozhatjuk. A mikrolencse-hatás ennek kisebb mértékű megfelelője. Amikor egy halvány csillag (vagy valamilyen sötétebb tömeg, pl. barna törpe) áthalad annak a látóiránynak a közelében, amerre egy távolabbi, fényesebb csillag fekszik, akkor fényét a Föld felé fókuszálja. A földi megfigyelő ezt a háttérobjektum fényességének megnövekedéseként érzékeli. A mikrolencsehatások igen ritkák: minden 1 millió csillagból egy csillag fénye lencséződik. A kutatások ezért a Tejútrendszer magjának irányába összpontosulnak, ahol igen sűrű a csillagmező. Bolygóra akkor lehet gyanakodni, ha az elsődleges (vagyis az előtércsillag által kiváltott) mikrolencse-eseményben variációk figyelhetők meg: ezek okozója ugyanis bolygó is lehet. Ä fő kifényesedést ebben az esetben egy másodlagos, kisebb csúcs követi, amit már a bolygó hatása okoz. A csillagászok szerint a módszerrel 20 ezer fényéves távolságig kimutathatók az ilyen bolygók, ami jóval nagyobb az eddig átvizsgált, körülbelül 100 fényév sugarú térrésznél, (o) lassan belepi a só Április 6. Ausztrália számos területén egyre nagyobb problémát okoz, hogy emelkedik a talajban elraktározódott só szintje. A folyamat csaknem két évszázada kezdődött, de mára a helyzet kezd kritikussá válni - állítják a farmerek, akik saját bőrükön érzik a károkat. A probléma gyökere közel kétszáz évre nyúlik vissza, azokba az időkbe, amikor az első telepesek meghonosították az európai mezőgazdaságot, és kiterjedt gabonaföldeket hoztak létre a kontinensen. .Az őshonos fafajokkal ellentétben a gabonák kis gyökérzetük miatt nem voltak képesek a talaj mélyebb rétegeiből felszívni a vizet. Ennek eredményeképp a felszín alatti vizek szintje megemelkedett, és magával emelte a talajban rejlő sóréteget. A kár máris óriási: Nviigat-Áusztrália gabonatermő vidékeinek lü százaléka — mintegy' 1,8 millió hektáron — Dél- és Kelet-Ausztrália pedig további 710 000 hektáron fuldoklik a sótól. A mezőgazdaság kára a becslések szerint évi 130 millió ausztrál dollár, ehhez jön további 100 millió az infrastruktúrát és 40 millió a környezetet ért veszteség. H Indul a Föld-típusú bolygók utáni vadászat SZEMEINK AZ ŰRBEN Több nagy teleszkóp hálózatba kapcsolt működésével nagyszabású kutatás kezdődik a Földhöz hasonló, Naprendszeren kívüli bolygók után.
