A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-02 / 147. szám
2004. ÁPRILIS 2. Kultúra A HÍD 11 ■ "Április 4-ről szóljon az ének" A DAVAJ CSÁSZ EMLÉKE Immár 14 éve a jog szerinti rendszerváltásnak, s 13 esztendeje, bogy a szovjet megszálló csapatoknak végre ki kellett vonulniuk. Okiratok igazolják: amikor a II. világháborúban elérték Magyarországot, megszállásunkat megszállásnak nevezték, így szerepel minden hadijelentésükben. A szovjet propaganda módszerei szerint csak később köteleztek a hazug "felszabadítás" szó használatára. Ezzel a fiatal nemzedékek tudatát zavarták meg. Kiss Bence Ráadásul hamis a dátum, mert megszállásunk április 6-án fejeződött be, ám tábornokaik a hadi versengésben előbbre hozták a dátumot. A rendszerváltáskor a mai húsz évesek csak hat esztendősek voltak, mit tudnak erről? Bár a nagyszülők sokat elmondtak, így a szovjetek "Davaj csasz! (Ide az órát!) felkiáltással elkövetett géppisztolyos utcai rablásait is, de beszélnünk kell róla, hisz a reális tudat ápolása kulturális alapfeladat. A legtárgyilagosabb forrás John Lukács Budapestről írott történelem kötete. Az idekint köztünk élő neves tudós a "felszabadításkor" még Budapesten lakott: "A pincékből a feljövő lakosság szétrombolva találta városát.... A szovjet Gyorssegély a Sorstalanságnak A Kertész Imre regényéből készülő, anyagi gondokkal küzdő film producerei a héten fejezik be a tárgyalást a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal egy többszázmillió forintos áthidaló gyorssegély folyósításáról. "Ezt a többszázmilliós áthidaló kölcsönt a 920 millió forintos állami támogatáson kívül kapnánk az MMK-tól, hogy a többtízmillió forintos meglévő adósságainkat visszafizessük - árult el Gréczy megközelíti) összegeket a 2,5 milliárd forint költségvetésű Sorstalanság című produkcióról - Ha ez a birtokunkban lesz, a függőben lévő támogatások megérkezéséig folytathatjuk a munkálatokat." "Szeretnénk, ha minél előbb véget érne a tárgyalás, hiszen nincs lehetőség hetekig tartó egyeztetésre" - mondta Gréczy. Az első megbeszélés a Közalapítvány és a film producerei között március 25-én zajlott, a másodikra a héten kerül sor, ami a sajtófőnök reményei szerint az utolsó is lesz. A forgatás ugyanis már hét hete áll, a téli jeleneteket nem is lehet pótolni, és lassan a Köves Gvurit játszó tizenhároméves fiú is "felnőhet". Gréczy elmondta, hogy' az áthidaló kölcsön birtokában az elmaradt külföldi támogatás megérkezését nvugodtabban várhatják ki: az angol Renegade Film 390 millió forintját és a német Euroarts 175 millióját. Az aláírt szerződés birtokában Gréczy szerint az Európa Tanács filmalapja, az Eurimages is átutalja a támogatásának második harmadát: 7,5 millió forintot. "Ezután sokkal erősebb pénzügy i fegyelemre lesz szükség!" - tette hozzá a sajtófőnök. katonák viselkedését nehéz leírni. A harcoló alakulatok nyomában katonatömegek özönlötték el az utcákat. Betörtek a házakba, fegyvert fogtak áldozataikra, akiket azután kifosztottak, kabátot, kesztyűt, bakancsot és főként karórákat raboltak. Férfiak ezreit terelték össze az utcákon (nem a katonákat, hanem a civil lakosságot - a szerk.), hogy elindítsák őket zsúfolt hadifogoly táborokba. Sokan sohasem tértek vissza, mások hosszú évekig raboskodtak valahol Oroszország mélyén. Nők tízezreit becstelenítették meg a sötét pincékbe éjszakáról éjszakára visszatérő részeg katonák... S harcok már véget értek, de sötétedés után még egy évvel az ostrom után is igencsak veszélyes volt az utcán járni.A legnagyobb kárt 1945-ben Európában három város szenvedte: Budapest, Varsó és Berlin. Es aZ elkövetkező mintegy tizenöt évvel a háború után Budapest jövője látszott a legsötétebbnek. Négy évvel a háború után Berlin nyugati (nagyobbik) felében megdöbbentő mértékű újjáépítés kezdődött. Varsó hamvaiból tíz év alatt újjászületett az Óváros. Budapest újjáépítése és helyreállítása sokkal lassabban haladt... Az üresen tátongó kiégett, nagy épületek újjáépítéséhez alig-alig fogtak hozzá. Az új hatalom beruházásaiból fővárosban mindössze új sportstadionra futotta... 1945-ben Budapest utcáin a félelem és a csend honolt. Mindez a nagyobb események kísérőjelensége volt... Magyarország új urai... úgy vélték, hogy szigorú rendőrterror segítségével kell irtaniuk bármiféle más lehetőségnek még a gondolatát is... 1950-ben és 1951-ben... hajnalonként számtalan budapesti lakás ajtaján... berregett a csengő. (Az újkori magyar történelem ekkor szülte a "csengőfrász" szót. A szerk.). Rendőrök hozták a kitelepítési parancsot sok itthon maradt polgár családnak." És akkor még az ország, de főképpen a pécsi uránérc vagyon kirablása, a kivégzett tízezrek, az elszegényedés, az agymosás, 56!... Nem hagyhatjuk ki a holokaust következtében - az 1941-ben visszatért észak- és kelet-erdélyi, délvidéki és felvidéki magyar területek magyar zsidósága összlétszámát tekintve - nyolcadára csökkent hazai zsidóságunk "felszabadítás kori", s nem ritkán előfordult sorsát sem. Idézzük dr. Hruza Judit nyugalmazott New York-i magyar ideg- elmegyógyász főorvosnőt, aki a budapesti Holokaust Füzetekben írta meg b’orzalmas emlékei. így emlékezilc meg arról, amikor a náciktól az oroszok vették át a zsidó foglyokat: "Cseberből vederbe kerültünk. Ha kiléptünk a sorból, hogy krumplit szerezzünk az osztrák parasztok földjéről, tüzelni kezdtek ránk. Aki nem akart a menetoszlopban maradni, agyonlőtték. Aztán egy sűrűn vetett, magasra nőtt kukoricatábla mellett haladtunk el. Négyen rászántuk magunkat, kiléptünk a sorból, s gyorsan be a kukoricásba. Néhány évvel később tudtam meg, hogy a csoportot szibériai táborba vitték. Aki nem mert szökni, azok közül többen öngyilkosok lettek a Szovjetunióban, mert a felszabadulás helyett a lágert már képtelenek voltak elviselni. Alig néhányan jöttek haza, 1947-ben." Évtizedek nevelődő gyerekeinek pedig április 4-én ezt a dicsőítő dalt kellett énekelni: "Április 4-ről szóljon az ének!" Előadás: Irina tragédiája Irinának, az orosz emigráns zenekari hegedűsnek az a tragédiája, hogy végzetesen szeretett valakit, aki korábban az apját rendszeresen feljelentő, beszervezett KGB besúgó volt, mégpedig önző karrierérdekből. Az erről szóló Búcsúkvartett című drámát Tiklas Radström svéd író alkotta, akinek a Hitler gyermekkora című drámájával együtt a Búcsúkvartettet a világ sok színpadán játszották már vagy játszik. Most a volt Nemzetiben, vagyis a Pesti Álagyar Színházban mutatták be Pinczés István rendezésében. Kubik Anna (képünkön), valamint Csernus Mariann, Cserna Antal és Szélyes Imre alakításában. Kubik Anna másfél évtizede Sík Ferenc rendezésében tűnt fel Sütő András: Advent a Hargitán című remekművében. Mood Swim Joshua Redman u Nem énekelhető, szövegtelen, filozofikus dzsessz szól Joshua Redman szaxofonjából, a Mood Swing. Az amerikai dzsessz egyik mai zsenijének CD-je éppen tíz éve jelent meg az Egyesült Államokban, s azóta - világsiker! E siker útja nem volt túl gyors, mert a modern könnyű muzsika pénzre érzékeny kereskedelme sem gyorsította meg e CD útját, hiszen nem tömegeknek szól, nem lehet vele gyorsan sok pénzt kaszálni. A dzsessz lelke a rögtönzés, a vibráló, szabályozhatatlan, előre nem rögzíthető hangulat. Joshua Redman ebbe hozott valamilyen elmélyült kíváncsiságot, s hangulatokból kutatott fel, bontott ki elvont zenei gondolatokat. A Mood Swing lemezeimet önkényes, szabad fordításban így lehet hangulathintának nevezni, hiszen hangulatainak megnyerő lendületével ragadja el a hallgatót. Jellemzőek az egyes zeneszámok címei: Kedves bánat (Sweet Sorrow), Örömszerzés (Rejoice), Baj (Mischier), Múlt a jelenben (Past in the Present), Rögeszme (Obsession), Címzett otthon (Heading1 Home), s Reggeli magány (Alone in the Morning). Redman él azzal a lehetőséggel, amelyet a modem dzsessz átalakult improvizációs szokásrendszere nyújt. Hiszen az eredeti improvizáció jókedvű, játékos, mindig jelen idejű. Redman viszont attól modem, hogy a világra érzékeny, gondolkodó, elemző hajlamú ember zenéjét szerzi és játssza. A dzsessz nagy egyéniségei villámgyorsan rögtönöztek, Redman muzsikájából viszont árad a tudatosság. A kidolgozott, érlelt zenei gondolat, amely igazában már nem lehet rögtönzés, s amely saját bölcselő hajlamát fejezi ki: a kíváncsiság jogát, az élet örökös elemzésének igényét. Afféle ellendzsessz , amelyet a kötelező jókedv helyett elmélyülten lehet hallgatni. A Mood Swing az embert, az életet elemzi, hangulatokkal, artisztikusan. A Redman gondolatait elősegítő zenekar tagjai: Brad Mehldau (zongora), Christian Mehldau (bőgő), Brian Blade (dob). Kár, hogy Redman későbbi lemezei (Időtlen mesék változó időkre 1998, Felül 2000) sajnos már nem ismétlik meg a Mood Swing, úgy látszik egyszeri, csodáját. (FD) Warner Bross Records, New York
