A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-02 / 147. szám
FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. ÁPRILIS 2. - ÁPRILIS 8., 4. ÉVFOLYAM Csecsen fenyegetés Totális háborút hirdetett Oroszország ellen Sámil Bászájev csecsen lázadóvezér, aki minden fegyver használatát kilátásba helyezte a nukleáris és bakteriológiai fegyverek kivételével. A vezér -szerint Oroszország egymás után likvidálja a csecseneket. (2. oldal) 147. SZÁM 14. HÉT Szövetségi gyűlés “Munka, otthon, biztonság!” volt a Fidesz első, az új Budapest Sportarénában 12 ezer résztvevővel megrendezett szövetségi gyűlésének jelszava. Orbán bejelentette: pártja nemzeti petíciót indít el a költség\retés megváltoztatása érdekében. (8. oldal) •«»FELKÉSZÜLTEK LELKILEG? ÁPRILIS VÉGÉN LESZ A HÍD MÁSODIK FRENETIKUS BULIJA] * •• ! H Kelet-FMWpai országokkal bővült a NATO KELEnVÁLTOZÁSOK Március 29-én, hétfőn hét új tagország felvételével 26 tagúra bővült a NATO. A szövetség tagja lesz ezentúl Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia, valamint a három haiti állam, Észtország, Lettország és Litvánia, ami azt jelenti, hogy jelentős számú határon túli - erdélyi, felvidéki és szlovéniai - magyar is bekerült % világ legerősebb katonai és stratégiai szövetségének fennhatósága ''alá. Kémkedéssel vádolt ‘56-os emigráns Március 31. Kémkedés vádjával állítanak bíróság elé egy magyar származású svéd állampolgárt a németországi Koblenzben. A vád szerint az '56-os emigráns K. Sándor volt az 1990-ben életfogytiglani büntetésre ítélt, időközben elhunyt Clyde Lee Conrad kapcsolata a magyar és a csehszlovák titkosszolgálattal. Conrad 1965-85 között az amerikai hadsereg őrmestereként szolgált Németországban, ez idő alatt több érzékeny katonai titkot árult el a kommunista titkosszolgálatoknak. A német szövetségi ügyészség szerint K. Sándor beismerte, hogy 1975 és 1979 között, majd 1982 és 1988 között segítséget nyújtott Conradnak - jelentette az MTI. A vádhatóság szerint K.-r 1967-ben szervezték be a magyar titkosszolgálatok, ahol 1986-ig teljesített aktív szolgálatot - írja a dpa. K. Sándort, aki ellen 1994-ben adtak ki letartóztatási parancsot, február 16-án vették őrizetbe a frankfurti reptéren. A férfi 1965-ben kapott svéd állampolgárságot. A héten egy másik kelet-európai érdekeltségű kémper is kezdődik, Münchenben a német Szövetségi Biztonsági Szolgálat (BND) egyik volt ügynökét vádolják hazaárulással - jelentette a dpa. A szövetségi ügyészség közlése szerint az egykori Kelet-Európa specialista a titkosszolgálat átszervezése után, felettesei tudta és felhatalmazása nélkül is kapcsolatot tartott fenn egy "kelet-európai" ügynökkel. A vádak szerint titkos hírszerzési adatokat adott át a rivális titkosszolgálatnak 2002. júliusa és 2003. szeptembere között. Bár az ügyészségi források nem kívánták konkrétan megnevezni a perben érintett külföldi titkosszolgálatot, a dpa hírszerzőktől származó értesülései szerint a bolgár titkosszolgálatról lehet szó. Március 31. A Fehér Házi ceremónia keretén belül George W. Bush amerikai elnök személyesen találkozott Jaap de 1 loop Scheffer NATO főtitkárral, a hét csatlakozó ország miniszterelnökével, valamint annak a három országnak a képviselőivel, amelyek pályáznak a NATO- tagságra, de a jelenlegi csatlakozásról egyelőre lecsúsztak (Horvátország, Macedónia és Albánia.) A ceremónia mintegy megelőlegezte azt az április 2-i brüsszeli NATO-tanácskozást, amelyen a hét új tagországot hivatalosan is bejegyzik majd a Szövetségbe. A bejegyzés után már a hét új tagország külügy miniszterei is egyenjogú tagként vehetnéek részt a soron következő tanácskozás munkájában. A NATO nem titkolja, hogy- ezzel az — amerikai média szerint kétségtelenül ambiciózus — lépéssel a már 1991-ben kidolgozott új stratégiai koncepciónak egyik fontos követelményét sikerült teljesíteni. A hidegháború teljes és végleges lezárása megvalósult, és tovább) kell lépni: meg kell valósítani az erőforrások és a prioritások átfordítását a mai, aktuális konfliktusok lefedésére. Az új irányvonal részeként a NATO a hét ország csatlakozásával 200 ezer fővel növeli a szövetség rendelkezésére álló katonai erőt, ráadásul újabb támaszpontokat vehet igénybe, és költségjellegű megfontolásokat is figyelembe véve átteheti a hangsúlyt Nyugat-Európából a kisebb és olcsóbb Kelet-Európai bázisokra - amelyek ugyanakkor közelebb is vannak a létező vagy várható feszültségi gócokhoz. Az amerikai média pozitívan taglalja a NATO-bővítés tényét, és politikai elemzői szinten is egyetértés van abban, hogy ez a lépés jót tesz az amerikai érdekeknek. Az Egyesült Államoknak már csak azért is kedvez a helyzetváltozás, mert az iraki háború óta a NATO tagországai jelentősen megosztottak a beavatkozás kérdésében. Ezt jelentősen ellesúlyozhatja a közeljövőben, hogy a csatlakozni kívánt országok az Egyesült Államokat támogatják. A New York Timesban még idén februárban megjelent egy, az amerikai külpolitika mellett mellszélességgel kiálló levél, amelyet többek között közép-európai állami vezetők írtak alá. Sergio Romano külpolitikai kommentátor szerint a fél évszázados szovjet uralom alól alig több mint egy évtizede felszabadult országok tisztában vannak azzal, hogy az Európai Unióban a helyük, de félnek attól, hogy az megfosztja őket szuverenitásuktól, ezért egyáltalán nem meglepő, ha ezek az országok előnyben részesítenek "egy távoli gazdát egy közelivel szemben". A NATO kibővítésével ez a gazda természetesen a szövetség közös kasszájának jelentős részét álló Egyesült Államokat fogja jelenteni. A bővítés azért is pozitívum az amerikai külpolitika részére, mert az Európai Unió védelmi elképzelései még mindig szinte teljesen átláthatatlanok, és ezért kissé kiszámíthatatlanok is. Franciaország például kitart amellett, hogy Európának saját védelmi rendszer kell — azaz nem a NATO —, a tavalyi év végén pedig Nagy-Britannia, Franciaország és Németország megegyezése alapján el is kezdtek kidolgozni egy közös európai védelmi elképzelést. Ezt a NATO vegyes érzelmekkel fogadta, Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter egyenesen azt mondta, még ő sem érti, mi történik. Az amerikaiakat ugyanakkor a csatlakozás Oroszországgal kapcsolatos oldala érdekli a legjobban. Hétfői, azaz március 29.-i számában a New York Times internetes kiadása például egy, a médiumra nem jellemző szarvashibát elkövetve, a hét új tagország mindegyikét ex-szovjetnek állította be és ez is jelzi: az Egyesült Államok még mindig hordoz valamennyit a hidegháborús beidegződésekből. Ami nem csoda, hiszen a balti érdekszféra elvesztéséért aggódó Oroszország hozzáállása a bővítés sarkalatos pontja volt. A NATO-Oroszország Alapokmány ugyan megpróbálja letisztázni a Szövetség és az egykori óriáshatalom stratégiai viszonyát egy kölcsönös partnerségi elképzelést követve, de Oroszországot távolról sem lelkesíti a NATO fennhatóságának kiterjesztése a balti államokra. Ez nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó bővítési hullám, jegyezték meg orosz hivatalos szervek, Szergej Ivanov védelmi miniszter pedig leszögezte: Moszkva nem avatkozik bele a Szövetség bővítésébe, de minden jogot fenntart arra, hogy - ha úgy tartja jónak - a balti államok közelében sort keríthessen stratégiai jellegű hadtest-műveletekre.
