A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-01-16 / 136. szám

6 a híd___________________________________________________Kárpát - medence_____________________________________________2004. január iő. Az elmúlt év eredményei az erdélyi közösségben ERDÉLYI MÉRLEGEN Mi történt tavaly Erdélyben? Az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya-építés ügyében tett kormányzati lépések, és az alkotmánymódosítás tekinthető az RAÍDSZ és a kormánypárt tavalyi együttműködése legfontosabb eredményeinek. Röviden A SZLOVÁKIAI CSALÁDOKNAK NINCS SPÓROLT PÉNZE Felvidék. Felmérések szerint az átlagos szlovákiai családok többsége a lakására és az élelmére képes előteremteni a pénzt. A családok a bevételük 70 százalékát erre a két szükségletre fordítják, a maradék összeget az autó (ha egyáltalán el tudnak tartani egy autót), a telefon, illetve a ház­tartással kapcsolatos egyéb, futó kiadások nyelik el. Nem marad pénzük kirándulás­ra, kikapcsolódásra, szórakozásra. A felvidéki családok egyharmada nem ren­delkezik anyagi tartalékkal - nincs spórolt pénzük, de kölcsönt sem fizetnek - mert ezt sem engedhetik meg maguknak. Az AUTONÓMIA A FEJLŐDÉS ZÁLOGA Vajdaság. Vajdaság teljes politikai autonómiája, a jogi és törvényhozási, valamint végrehajtó illetékesség újbóli átruházása a tartományi intézményekre a Szerbia és Montenegró-i reformok foly­tatásának alapvető előfeltétele, és a legjobb út egy modern, decentralizált, európai mintára épülő államközösség megterem­tése felé — jelentette ki többek között Nenad Eanak, a Tartományi Képviselőház elnöke az amerikai kongresszusi küldöt­tekkel való tegnapi újvidéki találkozóján. A Tartományi Tájékoztatási Titkárság közleménye szerint Kanak beszélt arról is, hogy Vajdaságnak a politikai életben és a mindennapi gyakorlatban is sikerült megőriznie a többnyelvűséget, a vallási, művelődési sokszínűséget. Az amerikai vendégek különösen a politikai és gazdasá­gi, valamint az alkotmányos és jogi reformok problémái és a decentralizáció üteme iránt érdeklődtek. A HMDK-t is bevonják AZ ÁLLAMPOLGÁRI TÁRGYALÁSOKBA Horvátország. A a HMDK részt vett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) önkormányzati és állampolgársági sza­kértői bizottságának a múlt év decem­berében tartott ülésén, amelyen egyez­tetett az öt vajdasági magyar párt által alakított szakértői bizottság vezetőjével, illetve a magyar Külügyminisztérium illetékeseivel. A HMDK a kérdésben képviselt következetes álláspontjának, a vajdasági testvérszervezetekkel és a ma­gyarországi pártokkal való együttműkö­désének köszönhetően képviselőt küldhet az anyaország határain kívül rekedt ma­gyarok állampolgársági kérelmével foglal­kozó bizottságba, melynek ülésére valószí­nűleg már e hónapban sor kerül. Kárpátalja is harcol az AIDS ellen Kárpátalja. Az AIDS megelőzésével és leküzdésével foglalkozó központot avattak a megyeszékhelyen. Az ungvári létesít­mény megnyitását az teszi időszerűvé, hogy Kárpátalján jelenleg 7 AlDS-beteget és mintegy 90 HIV-fertőzöttet tartanak nyilván. Az AIDS-központ építése, amely­re a megyei költségvetésből 300 ezer dol­lárt irányoztak elő, a múlt év elején kezdődött. Falai között információs központ, ambuláns klinikai részleg és labo­ratórium, valamint telefonos pszichológiai és szociális segélyszolgálat kapott helyet. Január végén dönt az RMDSZ és a román Szociáldemokrata Párt (PSD) arról, hogy kötnek-e újabb együttműködési megállapodást a 2004-es évre. Ha kötnek, a tavalyi szöveg nagyobb részét érintedenül emelhetik át az idei egyezménybe. Annak ugyanis csak néhány pontját lehet meg­valósultnak tekinteni és kihagyni a további feladatok sorából. Feladatok pedig vannak. 1. Autópálya: az érdekek nyomvonalán Talán az észak-erdélyi autópálya megépítése céljával tett kormányzati lépések nyomnak a legtöbbet a mérleg siker-serpenyőjében. Noha a megál­lapodásban e tárgyban csalt annyi szere­pelt, hogy a felek nemzeti prioritásként kezelik az Erdélyt Brassó, Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad érintésével átszelő autópálya megépítését, a kormány komolyan vette ezt a feladatot. Július else­jén szándéknyilatkozatot írt alá az amerikai Bechtel International útépítő céggel a pálya megépítéséről, november 18-i ülésén felhatalmazta a Pénzügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat 2,5 milliárd dollár hitel felvételéről, melyből - becs­lések szerint - teljes hosszában megépít­hető az észak-erdélyi pálya, december 19- én már alá is írta a szerződést az amerikai céggel. Amint Adrian Nästase miniszterel­nök kijelentette, az építkezés 2004 júliusában kezdődik, és 2012-ben fejeződik be. Az e téren elért siker azzal magya­rázható, hegy az RMDSZ által évek óta szorgalmazott pályaépítés terve mögött váratlanul megjelent az amerikai érdek. A kormány vélhetően nem az RMDSZ-nek, hanem az amerikai Bechtel cégnek akart kedveskedni a sztrádaépítéssel. 2. Tulajdonviszonyok: lassú rendezés A 2003-as megállapodásban immár második alkalommal fogadták meg a felek, hegy az év végére általában befejezik az erdő- és földtulajdonjegyek kiadását. Adrian Nästase egy december eleji távértekezleten bejelentette, a feladat 96 százalékban teljesült. A protokollum már­cius 31-i határidőt szabott meg annak a restitúciós törvénytervezetnek a benyújtására, mely a szervezetek és egyesületek ingatlanvagyonát szolgáltatja vissza. Markó Attila helyettes államtitkár, a restitúciós bizottság alelnöke úgy vélte, 2004 elején várhatóan be is fejeződik a két ház közti egyeztetés. Immár másodjára szegte meg ígéretét a kormánypárt a természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanok után járó kár­pótlás törvénye ügyében. E jogszabály elfogadása június 30-i határidővel szerepeit a 2002-es megállapodásban, majd határidő nélkül került át a 2003-asba. Kormány közeli forrásokból arról értesültünk, a ter­vezet a Pénzügyminisztériumnál akadt el; nem sikerült ugyanis megoldást találni a kárpótlások finanszírozására. Nem meglepő a halogatás, ugyanis egy belső fel­használásra szánt jelentésben a kormány 5,3 milliárd dollárra becsülte a pénzben kifizetendő kártérítések összegét, ez pedig Románia 2003-as évi költségvetése 70 százalékának felel meg. 3. Egyházi ingatlanok Az RMDSZ hivatalos hírlevelében a szövetség úgy vélte, az egyházi ingatlanok visszaadása az előre látott ütemben haladt. A pártközi megállapodásban a folyamat felgyorsítása szerepelt, a kormán)' nem nyilvános jelentésében viszont az állt, hogy 2003 végéig be is fejezik az egyházi ingat­lanok restitúcióját. Az erdélyi magyar történelmi egyházak több mint kétezer kéréséből eddig 129 esetében hozott pozi­tív elvi döntést az illetékes kormánybi­zottság, és csak 49 ingatlan esetében állítot­ta ki azt a határozatot is, mellyel az egy­házak telekkönyveztethetik tulajdonukat. A 129 elvben visszaszolgáltatott ingat­lanból 30 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 38 az Erdélyi Református Püspökség, 8 a Kolozsvári Evangélikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 17 a Királyhágómelléki Református Püspökség és 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdona. Míg 2002-ben április 30-i határidővel szerepelt a megállapodásban a korábbi kor­mány által rendeleti úton elméletben visszajuttatott egyházi ingatlanok tényle­ges visszaszolgáltatása, 2003-ban már csak a visszaszolgáltatás sürgetésében állapod­tak meg a felek. E sürgetés legszámot­tevőbb eredménye, hogy a nagyváradi római katolikus püspökség beköltözhetett a püspöki palota néhány termébe. A pereskedés azonban - akárcsak a gyulafe­hérvári Batthyaneum esetében - tovább folytatódik. 4.,Egyetemes” tehetetlenség Az oktatás terén az intézményi keret fenntartására és bővítésére vonatkozott az egyezség. Míg 2001-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vo­nala szervezési, szakmai és pénzügyi feltételeinek a megteremtéséről, 2002-ben pedig a magyar karok és tanszékek létre­hozásáról állapodtak meg a felek, 2(X)3-ban arra vállalkoztak: „közösen lépnek fel annak érdekében, hogy a 2003-2004-es tanévben egy magyar nyelvű ter­mészettudományi és egy magvar nyelvű humán kart hozzanak létre a törvénynek megfelelően, a jelenlegi szakok összekap­csolásával”. Ez a törekvés eredménytelen maradt. A megállapodás szerint április 30- ig kellett volna a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számait megállapítani, a kor­mány viszont csak hónapokkal a tanévkezdés után, december 4-én hozta meg az erre vonatkozó határozatot. Ellenszéllel Európába l)r. Bordás Sándor A „serdülőkorát” épphogy elérő Szlovákia „személyiségének” nem jön jól ez a csat­lakozás, hiszen nem formálhatta mega nemzeti identitását, mivel nem tudott, és nem tud, mit kezdeni az itt élő magyarokkal, romákkal stb. Ha a lélektani terminológiánál maradunk és Szlovákia „személyiségét” tovább boncolgatjuk, akkor azt látjuk, hogy a „felettes-én” beviszi az. országot egy erős korlátokkal teli, belülről fakadó szabályozó rend­szerbe. Nézzük csak meg a legutóbbi közvélemény-kutatás eredményeit, mely szerint ha Szlovákiában most lennének parlamenti választások, akkor a Smer, a HZDS, az SNS, a KSS magasan nyerne. Ha ők alakítanának kormányt, az mindenfelé menne, csak Európába nem (az MKP egyedül vajmi keveset tudna tenni). Nagy hiba, hogy a for­málódó szlovák nemzeti identitás mellé sugallt ellenségképben a magvarokat jelölték meg, és ha valaki előhúzza a „magyar kártyát”, az nyerő lappal indulhat a szlovákok választói bázisán. Hiszen a szlovákiai magyarok azok, akik megtanultak tökéletesen szlovákul, meg­tanulták a szlovák történelmet, kultúrát, sőt: asszimilálódnak, melyről a legutóbbi nép­­számlálás eredményei is tanúskodnak. Ezek után jogos lenne az a szlovákiai magyar igény, hogy az iskolákban a szlovák nyelv csak választható tantárgy legyen, és a vegyes lakosságú területeken, ahol 20 százalék magyar él, vezessék be a magyar nyelvet választható tantár­gyként a szlovák nemzetiségűek részére, és minden iskolába tegyék kötelezővé az angolt és a németet. A fenti megállapítás valószínű sérti a szlovák nemzeti identitást jelenleg megerősíteni igyekvő hazafiakat, de ez a hosszú ideje fennálló helyzet a magyarokat is sérti, mivel ellenszélben vannak, és nekik jóval többet kell tanulniuk, ráadásul nem az anyanyelvükön, egy olyan kultúráról is, amely nem biztos, hogy érdekli őket, nem beszélve arról, hogy a szlovákok nagyon kevés érdeklődést mutatnak a magyar kultúra iránt. Márpedig az EU-ban az olyan kis nemzeteknek, mint amilyenek mi vagyunk, össze kellene fogniuk, meg kellene ismerniük egymást ás egymás kultúráját, mert a globalizá­ció malma, a fogyasztói társadalom pár éven belül felzabálja azokat a nemzeti értékeket is, amelyekre jelenleg: mindkét nemzet oly büszke...

Next

/
Thumbnails
Contents