A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-01-16 / 136. szám
6 a híd___________________________________________________Kárpát - medence_____________________________________________2004. január iő. Az elmúlt év eredményei az erdélyi közösségben ERDÉLYI MÉRLEGEN Mi történt tavaly Erdélyben? Az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya-építés ügyében tett kormányzati lépések, és az alkotmánymódosítás tekinthető az RAÍDSZ és a kormánypárt tavalyi együttműködése legfontosabb eredményeinek. Röviden A SZLOVÁKIAI CSALÁDOKNAK NINCS SPÓROLT PÉNZE Felvidék. Felmérések szerint az átlagos szlovákiai családok többsége a lakására és az élelmére képes előteremteni a pénzt. A családok a bevételük 70 százalékát erre a két szükségletre fordítják, a maradék összeget az autó (ha egyáltalán el tudnak tartani egy autót), a telefon, illetve a háztartással kapcsolatos egyéb, futó kiadások nyelik el. Nem marad pénzük kirándulásra, kikapcsolódásra, szórakozásra. A felvidéki családok egyharmada nem rendelkezik anyagi tartalékkal - nincs spórolt pénzük, de kölcsönt sem fizetnek - mert ezt sem engedhetik meg maguknak. Az AUTONÓMIA A FEJLŐDÉS ZÁLOGA Vajdaság. Vajdaság teljes politikai autonómiája, a jogi és törvényhozási, valamint végrehajtó illetékesség újbóli átruházása a tartományi intézményekre a Szerbia és Montenegró-i reformok folytatásának alapvető előfeltétele, és a legjobb út egy modern, decentralizált, európai mintára épülő államközösség megteremtése felé — jelentette ki többek között Nenad Eanak, a Tartományi Képviselőház elnöke az amerikai kongresszusi küldöttekkel való tegnapi újvidéki találkozóján. A Tartományi Tájékoztatási Titkárság közleménye szerint Kanak beszélt arról is, hogy Vajdaságnak a politikai életben és a mindennapi gyakorlatban is sikerült megőriznie a többnyelvűséget, a vallási, művelődési sokszínűséget. Az amerikai vendégek különösen a politikai és gazdasági, valamint az alkotmányos és jogi reformok problémái és a decentralizáció üteme iránt érdeklődtek. A HMDK-t is bevonják AZ ÁLLAMPOLGÁRI TÁRGYALÁSOKBA Horvátország. A a HMDK részt vett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) önkormányzati és állampolgársági szakértői bizottságának a múlt év decemberében tartott ülésén, amelyen egyeztetett az öt vajdasági magyar párt által alakított szakértői bizottság vezetőjével, illetve a magyar Külügyminisztérium illetékeseivel. A HMDK a kérdésben képviselt következetes álláspontjának, a vajdasági testvérszervezetekkel és a magyarországi pártokkal való együttműködésének köszönhetően képviselőt küldhet az anyaország határain kívül rekedt magyarok állampolgársági kérelmével foglalkozó bizottságba, melynek ülésére valószínűleg már e hónapban sor kerül. Kárpátalja is harcol az AIDS ellen Kárpátalja. Az AIDS megelőzésével és leküzdésével foglalkozó központot avattak a megyeszékhelyen. Az ungvári létesítmény megnyitását az teszi időszerűvé, hogy Kárpátalján jelenleg 7 AlDS-beteget és mintegy 90 HIV-fertőzöttet tartanak nyilván. Az AIDS-központ építése, amelyre a megyei költségvetésből 300 ezer dollárt irányoztak elő, a múlt év elején kezdődött. Falai között információs központ, ambuláns klinikai részleg és laboratórium, valamint telefonos pszichológiai és szociális segélyszolgálat kapott helyet. Január végén dönt az RMDSZ és a román Szociáldemokrata Párt (PSD) arról, hogy kötnek-e újabb együttműködési megállapodást a 2004-es évre. Ha kötnek, a tavalyi szöveg nagyobb részét érintedenül emelhetik át az idei egyezménybe. Annak ugyanis csak néhány pontját lehet megvalósultnak tekinteni és kihagyni a további feladatok sorából. Feladatok pedig vannak. 1. Autópálya: az érdekek nyomvonalán Talán az észak-erdélyi autópálya megépítése céljával tett kormányzati lépések nyomnak a legtöbbet a mérleg siker-serpenyőjében. Noha a megállapodásban e tárgyban csalt annyi szerepelt, hogy a felek nemzeti prioritásként kezelik az Erdélyt Brassó, Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad érintésével átszelő autópálya megépítését, a kormány komolyan vette ezt a feladatot. Július elsején szándéknyilatkozatot írt alá az amerikai Bechtel International útépítő céggel a pálya megépítéséről, november 18-i ülésén felhatalmazta a Pénzügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat 2,5 milliárd dollár hitel felvételéről, melyből - becslések szerint - teljes hosszában megépíthető az észak-erdélyi pálya, december 19- én már alá is írta a szerződést az amerikai céggel. Amint Adrian Nästase miniszterelnök kijelentette, az építkezés 2004 júliusában kezdődik, és 2012-ben fejeződik be. Az e téren elért siker azzal magyarázható, hegy az RMDSZ által évek óta szorgalmazott pályaépítés terve mögött váratlanul megjelent az amerikai érdek. A kormány vélhetően nem az RMDSZ-nek, hanem az amerikai Bechtel cégnek akart kedveskedni a sztrádaépítéssel. 2. Tulajdonviszonyok: lassú rendezés A 2003-as megállapodásban immár második alkalommal fogadták meg a felek, hegy az év végére általában befejezik az erdő- és földtulajdonjegyek kiadását. Adrian Nästase egy december eleji távértekezleten bejelentette, a feladat 96 százalékban teljesült. A protokollum március 31-i határidőt szabott meg annak a restitúciós törvénytervezetnek a benyújtására, mely a szervezetek és egyesületek ingatlanvagyonát szolgáltatja vissza. Markó Attila helyettes államtitkár, a restitúciós bizottság alelnöke úgy vélte, 2004 elején várhatóan be is fejeződik a két ház közti egyeztetés. Immár másodjára szegte meg ígéretét a kormánypárt a természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanok után járó kárpótlás törvénye ügyében. E jogszabály elfogadása június 30-i határidővel szerepeit a 2002-es megállapodásban, majd határidő nélkül került át a 2003-asba. Kormány közeli forrásokból arról értesültünk, a tervezet a Pénzügyminisztériumnál akadt el; nem sikerült ugyanis megoldást találni a kárpótlások finanszírozására. Nem meglepő a halogatás, ugyanis egy belső felhasználásra szánt jelentésben a kormány 5,3 milliárd dollárra becsülte a pénzben kifizetendő kártérítések összegét, ez pedig Románia 2003-as évi költségvetése 70 százalékának felel meg. 3. Egyházi ingatlanok Az RMDSZ hivatalos hírlevelében a szövetség úgy vélte, az egyházi ingatlanok visszaadása az előre látott ütemben haladt. A pártközi megállapodásban a folyamat felgyorsítása szerepelt, a kormán)' nem nyilvános jelentésében viszont az állt, hogy 2003 végéig be is fejezik az egyházi ingatlanok restitúcióját. Az erdélyi magyar történelmi egyházak több mint kétezer kéréséből eddig 129 esetében hozott pozitív elvi döntést az illetékes kormánybizottság, és csak 49 ingatlan esetében állította ki azt a határozatot is, mellyel az egyházak telekkönyveztethetik tulajdonukat. A 129 elvben visszaszolgáltatott ingatlanból 30 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 11 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 38 az Erdélyi Református Püspökség, 8 a Kolozsvári Evangélikus Püspökség, 12 az Unitárius Püspökség, 17 a Királyhágómelléki Református Püspökség és 13 a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdona. Míg 2002-ben április 30-i határidővel szerepelt a megállapodásban a korábbi kormány által rendeleti úton elméletben visszajuttatott egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, 2003-ban már csak a visszaszolgáltatás sürgetésében állapodtak meg a felek. E sürgetés legszámottevőbb eredménye, hogy a nagyváradi római katolikus püspökség beköltözhetett a püspöki palota néhány termébe. A pereskedés azonban - akárcsak a gyulafehérvári Batthyaneum esetében - tovább folytatódik. 4.,Egyetemes” tehetetlenség Az oktatás terén az intézményi keret fenntartására és bővítésére vonatkozott az egyezség. Míg 2001-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonala szervezési, szakmai és pénzügyi feltételeinek a megteremtéséről, 2002-ben pedig a magyar karok és tanszékek létrehozásáról állapodtak meg a felek, 2(X)3-ban arra vállalkoztak: „közösen lépnek fel annak érdekében, hogy a 2003-2004-es tanévben egy magyar nyelvű természettudományi és egy magvar nyelvű humán kart hozzanak létre a törvénynek megfelelően, a jelenlegi szakok összekapcsolásával”. Ez a törekvés eredménytelen maradt. A megállapodás szerint április 30- ig kellett volna a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számait megállapítani, a kormány viszont csak hónapokkal a tanévkezdés után, december 4-én hozta meg az erre vonatkozó határozatot. Ellenszéllel Európába l)r. Bordás Sándor A „serdülőkorát” épphogy elérő Szlovákia „személyiségének” nem jön jól ez a csatlakozás, hiszen nem formálhatta mega nemzeti identitását, mivel nem tudott, és nem tud, mit kezdeni az itt élő magyarokkal, romákkal stb. Ha a lélektani terminológiánál maradunk és Szlovákia „személyiségét” tovább boncolgatjuk, akkor azt látjuk, hogy a „felettes-én” beviszi az. országot egy erős korlátokkal teli, belülről fakadó szabályozó rendszerbe. Nézzük csak meg a legutóbbi közvélemény-kutatás eredményeit, mely szerint ha Szlovákiában most lennének parlamenti választások, akkor a Smer, a HZDS, az SNS, a KSS magasan nyerne. Ha ők alakítanának kormányt, az mindenfelé menne, csak Európába nem (az MKP egyedül vajmi keveset tudna tenni). Nagy hiba, hogy a formálódó szlovák nemzeti identitás mellé sugallt ellenségképben a magvarokat jelölték meg, és ha valaki előhúzza a „magyar kártyát”, az nyerő lappal indulhat a szlovákok választói bázisán. Hiszen a szlovákiai magyarok azok, akik megtanultak tökéletesen szlovákul, megtanulták a szlovák történelmet, kultúrát, sőt: asszimilálódnak, melyről a legutóbbi népszámlálás eredményei is tanúskodnak. Ezek után jogos lenne az a szlovákiai magyar igény, hogy az iskolákban a szlovák nyelv csak választható tantárgy legyen, és a vegyes lakosságú területeken, ahol 20 százalék magyar él, vezessék be a magyar nyelvet választható tantárgyként a szlovák nemzetiségűek részére, és minden iskolába tegyék kötelezővé az angolt és a németet. A fenti megállapítás valószínű sérti a szlovák nemzeti identitást jelenleg megerősíteni igyekvő hazafiakat, de ez a hosszú ideje fennálló helyzet a magyarokat is sérti, mivel ellenszélben vannak, és nekik jóval többet kell tanulniuk, ráadásul nem az anyanyelvükön, egy olyan kultúráról is, amely nem biztos, hogy érdekli őket, nem beszélve arról, hogy a szlovákok nagyon kevés érdeklődést mutatnak a magyar kultúra iránt. Márpedig az EU-ban az olyan kis nemzeteknek, mint amilyenek mi vagyunk, össze kellene fogniuk, meg kellene ismerniük egymást ás egymás kultúráját, mert a globalizáció malma, a fogyasztói társadalom pár éven belül felzabálja azokat a nemzeti értékeket is, amelyekre jelenleg: mindkét nemzet oly büszke...
