A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-19 / 145. szám
12 a HÍD TUDOMÁNY 2004. MÁRCIUS 19. I Különös esetek egy paleontológus praxisából KOPORSÓK TITKAI Kevesen tudják, de a modem orvosi módszerekkel még többszáz éves halottakról is kideríthető, milyen testalkatáak voltak életükben s miben haltak meg. Röviden Rekordtávolságú égitest a Naprendszerben Március 17. A NASA hivatalosan is bejelentette, hogy megtalálták a Naprendszer eddigi legtávolabbi égitestét. Az inuit tengeristen után Sedna névre keresztelt égitest 130 milliárd kilométerre is eltávolodhat a Naptól, s lehetséges, hogy az Oort-felhö első megfigyelt objektuma. Az eddigi megfigyelések szerint a Sedna átmérője közel 1700 kilométer, vagyis a Plútó után a legnagyobb test a nagybolygók övezetén kívül (néhány hírforrás ezért ismét a 10. bolygóról beszél). A Sedna rendkívül elnyúlt pályán kering a Nap körül. Felfedezésekor kb. 13 milliárd kilométerre volt a Naptól, azonban 10 ezer éves keringési ideje alatt akár 135 milliárd kilométerre is eltávolodhat, vagyis kb. 900-szor távolabbra, mint a Föld. A felszíni hőmérséklete is nagyon alacsony, kevesebb, mint -240 Celsius-fok, hiszen ilyen távolságban a Nap már csak egy apró - bár nagyon fényes - pont az égen. Törvény készül A KÉMPROGRAMOK El JEN Március 17. A technológia iránt elkötelezett amerikai képviselők egy csoportja törvényi úton kíván harcolni a PC-tulajdonosok körében nem túl népszerű kémprogramok és azok előállítói ellen. A szenátorok által benyújtott törvényjavaslat megnehezítené a spy ware-ek alattomos feltelepítését, és egyben megkönnyítené a felhasználók életét is. Amennyiben eg)' cég azt kívánja a felhasználótól, hogy egy webhely egyes részeinek megjelenítése, esetleg egy hirdetési felület megtekintése érdekében töltsön le egy programot számítógépére, akkor - a törvényjavaslat elfogadása esetén - kötelező lesz (popup segítségével vagy más módon) felvilágosítani a felhasználót a letöltéssel és a feltelepítésre kerülő programmal kapcsolatban. Egyre gyakoribb az eset, hogy úgy kerülnek új szoftverek a PC-re, hogy annak tulajdonosa erről mit sem sejt. Ennek a gyakorlatnak kíván véget vetni a törvényjavaslat. Veszélyben az ÉRINTETLEN ESŐERDŐK Március 16. Az Amazonas érintetlen esőerdőit is elérte az emberi tevékenység következtében kialakult éghajlatváltozás. A legbelsőbb területek fajtársulásainak ökoszisztémájában is változás tapasztalható - olvasható a Nature tudományos hetilapban. A kutatók húsz éven keresztül tanulmányozták 69, az embertől érintetlen, megközelítőleg egy hektáros erdőség növekedési ütemét. A kapott eredményeket összevetették más, az ember által közvetlenül befolyásolt erdőségek növekedési adataival. A kutatók eredetileg az emberi cselekvés hatásainak kiterjedését kívánták tanulmányozni, és az érintetlen területeket csupán kontrollként választották kutatásukhoz. "Am a kontroliterületek egy idő után nem úgy viselkedtek, mint ahogy azt elvártuk tőlük" - írja Laurance. Á "kontrollerdóben" az amúgy is gyorsan növekvő fák a szokásosnál is gyorsabban növekedtek, ugyanakkor az alacsonyabb fák növekedési sebessége a felére esett vissza. A tendencia olyan szembetűnő volt és olyan szabályszerűséget mutatott, amit a szakemberek már nem írhattak a véletlen egybeesések számlájára, s így' kénytelenek voltak elismerni, hogy "az esőerdők Március 17. Gino Fomaciari, a pisai egyetem paleontológusa öt kutatóból álló csapatával negyed évszázada vizsgálja a névtelen, vagy híressé vált emberek maradványait - mint mondja, "tudományos és kulturális céllal". Toxikológiai, endoszkópiai, radiológiai vizsgálatokat végeznek el rajtuk, hogy megállapíthassák: hogyan éltek és miben haltak meg. Ennek alapján rekonstruálni lehet egy kor társadalmának emberi, intellektuális körülményeit. Az 58 éves doktor praxisában a legkülönbözőbb esetek fordultak elő. Volt már keze között olyan napóleoni katona, aki a marengói csatában esett el, és vizsgált prekolumbiánus perui múmiákat is. I. Cangrande della Scala, Verona ura egy hónappal ezelőtt exhumált teste elárulta neki, hogy a XIV. századi potentátot 38 éves korában nem mérgezés, hanem a mértéktelen ivászatok okozta májgyulladás vitte sírba. A szerzetesek kívánságára 1981-ben Padovai Szent Antal volt a "páciense". "Fiatal ember volt, 35 év körüli, az akkori átlagnál magasabb, atlanti-mediterrán típus, elég izmos, de azért látható volt, hogy ülőmunkát végzett" - mondta róla a Corriere della Sera című milánói lapnak. 1984-ben VII. Gergely pápa került sorra. "Magas, sovány, aszkétikus embert vártam. De alacsony volt, zömök, testes, erős izomzattal. A jobb karja is erős volt, mert ifjúkorában vívott." Fornaciari szívesen emlékszik vissza a XIII. században élt Szent Zitára, akit 1988-ban vizsgált meg. "Gyönyörű, tökéletesen konzervált múmia volt. Talpain, mivel mezítláb járt, ugyanazokat a bőrkeményedéseket fedeztem fel, mint amelyek nemrég még a mi parasztasszonyaink lábain voltak megfigyelhetők. Konyhán dolgozott, zárt helyen, tüdeje tele volt szénnel." 1983 és 1987 között az egész csapat a nápolyi San Domenico Maggiore sekrestyéjében megtalált 40, koporsóba zárt aragóniain dolgozott. Az uralkodó, a hercegek és udvaroncok jól konzerválódott múmiáiból a korabeli betegségek egész adatbankját tudták összegyűjteni. I. Ferdinándról kiderült, hogy vastagbélrákban hunyt el, az egyik herceg tüdőbajos volt, egy nemes hölgy pedig szifiliszben szenvedett. "Pánikot keltettem az Egészségügyi Világszervezetnél (WHO), amikor kijelentettem, hogy az egyik múmiában himlővírust találtam. Attól tartottak, hogy még életképes. De a vírus DNS-e már szétszakadt állapotban volt." A doktor megfejtett egy történelmi krimit is, VII. Henrik német herceggel kapcsolatban, aki 1242-ben halt meg. "Érthetetlen volt, hogy apja miért tartotta élete végéig bezárva. Igaz, hogy a fiú le akarta taszítani őt a trónról, de Rőtszakállú Frigyes nagylelkű ember volt, meg kellett volna bocsátania fiának. A vizsgálatok kiderítették, hogy Henrik leprás volt - a keresztes háborúk idején fertőződhetett meg -, s ezért tartották a külvilágtól elzárva" - mondta a kutató. Attenborough a bálnavédók mellé állt Március 16. A neves brit kömyezetbúvár is hangot adott véleményének abban a kampányban, amit a bálnavadászat betiltásáért indított több mint 55 ország 140 állatvédő szervezete e héten Tokióban. Az állatvédők Whalewatch nevű kampányukkal a Nemzetközi Bálnabizottságra (IWC) kívánnak hatni annak érdekében, hogy a nyárra Olaszországba tervezett éves ülésén a szervezet tiltsa be a cetfélék vadászatát, akár kereskedelmi akár tudományos célallal történik. A szervezet becslése szerint az idén a három legnagyobb bálnavadász ország, Japán, Izland és Norvégia mintegy 1400 tengeri emlős elejtésére készül ipari, illetve tudományos célból. Az évről évre elejtésre kerülő állatok ráadásul a különösen veszélyeztetett fajokból kerülnek ki, így például csukabálnák, óriás ámbrás cetek (kaselot), trópusi bálnák (Balaenoptera edeani) és a Földön már csak néhányszáz egyedet számláló szürke bálnák (Eschrichtius robustus). Sir David Attenborough, neves brit természetbúvár pedig úgy vélekedett: "nincs semmi olyan hasznos egy bálna testében, amelyet máshol ne találhatnánk meg", továbbá, hogy "a cetfélék bármiféle úgymond humánus leölésére a vízben nincs lehetőség". M. Az első embriók fagyasztott petefészekszövetből HŰVÖS MEGOLDÁS Hatévnyi fagyasztás után felolvasztottak és visszaültetettek egy hölgybe petefészekszövetet amerikai kutatók. Az ebben termelődött petesejtek megtermékenyítésével először sikerült élő embriót létrehozni. Március 16. A kutatás alapvető fontosságú lehet azon nők számára, akiknek termékenységét daganatos betegségük során végzett kemo- vagy sugárterápia veszélyezteti. A sugár- vagy kemoterápián átesett fiatal nők közül sokan elveszítik termékenységüket. Ezek a kezelések ugyanis nemcsak a rákos sejteket pusztítják el, hanem a petefészekszövetet is károsíthatják. A terápia megkezdése előtt ritkán van idő arra, hogy mesterségesen nagyszámú érett petesejt termelését váltsák ki, ezért számos nő petefészkeinek eltávolítása és lefagyasztása mellett dönt. Hat évvel ezelőtt ezt a megoldást választotta az az emlőrákban megbetegedett nő is, akinek most, gyógyulását követően hasbőre alá ültették vissza egykor kivett, majd lefagyasztott petefészekszövetét. Hormonok segítségével három hónappal később a beültetett szövetben újból beindult a petesejtek termelődése. Nyolc hónap alatt a kutatók összesen 20 érett petesejtet nyertek ki. Két petesejtből in vitro ("lombikban történt") megtermékenyítéssel embrió fejlődött ki, amiből egyet a 36 éves nő méhébe ültettek be. A terhesség ezután megszakadt. A kutatócsoport vezetője, Kutluk Oktay szerint ezzel sajnos számolniuk kellett, hiszen a mesterséges megtermékenyítéseknek csupán 20-30 százaléka jár sikerrel. A tüszők működőképességének fagyasztás alatti ilyen magas fokú megőrződése és a kinyert petesejtek in vitro megtermékenyítésének sikere mégis bizakodásra ad okot. A módszer tökéletesítésével ugyanis a jövőben lehetővé válhat az, hogy azok a nők, akiknek petefészkük épségét kemoterápia, sugárkezelés, illetve valamilyen betegség közvetlenül veszélyezteti, gondoskodhatnak termékenységük megőrzéséről. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy bizonyos daganatos megbetegedéseknél a petefészkekben is képződhetnek áttétek. Ezért a kezelést megelőzően kivett, majd a betegség gyógyulását követően visszaültetett szövetben található rákos sejtekből a betegség kiújulhat.
