A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-19 / 145. szám
6 a híd Kárpát -medence 2004. március 19. fl Kárpátalja: a tiszaásványi templom meséi MESE A TETŐ ALATT A Csap melletti Tiszaásvány református temploma tetőszerkezetének átvizsgálásakor jelentős mennyiségű régi iratra bukkantak a helyiek. Mészáros Zoltán tiszteletestől megtudtuk, hogy a régi egyházi dokumentumok és könyvek közül a szovjet időszakban sok elveszett, de a tetőtérbe elrejtett írások, jegyzőkönyvek, leltárkönyvek és anyakönyvek átvészelték az idők viharait. Már elsőre elutasított autonómiatervezet Erdély. Negatívan véleményezte a Székelyföld területi autonómiájának statútumtervezetét a Törvényhozási Tanács. A törvénytervezetek szakszerűségét vizsgáló testület úgy ítélte meg, az autonómiatervezet teljességében ellentmond az alkotmányos normáknak és elveknek, a belső és az uniós jogrendnek, valamint a nemzetközi jognak; általa a beterjesztők tulajdonképpen a román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását célozzák meg. "Az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, asszimetrikus, különleges jogállású, egyedülálló régiókhoz hasonló, államon belüli entitásokat" - áll a testület közleményében. A testület hangsúlyozza, az Európa Tanács által 1995-ben elfogadott, és Románia álT tál is ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezmény nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségek számára. Az egyezménynek csupán az a szerepe, hogy jogegyenlőséget biztosítson, a törvény egyenlő védelmét szavatolja a kisebbségekhez tartozó személyek számára, betiltván a kisebbséghez való tartozás miatti hátrányos megkülönböztetést. "A Törvényhozási Tanács véleményezését a parlamentnek nem kötelessége elfogadni - jelentette ki a Krónika kérdésére Csapó 1. József, a törvénytervezetet kidolgozó Székely Nemzeti Tanács elnöke. - A képviselőházi szakbizottságok ettől függetlenül pozitívan véleményezhetik a törvénytervezetet." Az elnök elmondta, a tegnap nyilvánosságra hozott véleményezés szövegét is csatolják majd ahhoz a dokumentumhoz, amelyet az Európai Parlament szakbizottságainak és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének készülnek elküldeni. "Hadd szembesüljenek ők is a felsorolt kifogásokkal" - magyarázta Csapó. Megjegyezte, a kisebbségvédelmi keretegyezmény a polgárok teljes és tényleges egyenlőségének a szavatolásáról rendelkezik. "E teljes és tényleges egyenlőségnek pedig az egyik legfontosabb eszköze a területi autonómia" - tette hozzá. Az elnök példák felsorolásával igyekezett bizonyítani, hogy az Európai Unióban - melynek jogrendjére a Törvényhozási Tanács hivatkozik - az autonómiák működtetése megszokott gyakorlat. Március 14. Ráadásul közülük sok nagyon értékes, hisz például az anyakönyvek kisebb megszakításokkal az 1700-as évekig visszamenőleg megvannak. Fennmaradt az egyházközség levelezése is, igaz, a legtöbb dokumentum az első világháború előtti, és a két világháború közötti időszakból származik. Számos irat, számla és levél örökítette meg a templomépítés mikéntjét. Fennmaradt egyebek mellett a Kiss Márton egykori Ung megyei esperes levelezésének kivonatát tartalmazó könyv 1795-ből, továbbá egy 1796-ban elkezdett pénztárkönyv, a presbiteri ülések jegyzőkönyvei 1842- től 1900-ig, a gyülekezet tulajdonában lévő szárazmalom és magtár nyilvántartási könyve, valamint Szabó István káplántanítónak a gyülekezet történetét leíró rövid munkája 1898-ból. Ezen régi dokumentumok alapján Mészáros Zoltán lelkész sok eddig nem ismert részletet derített ki a falu múltjáról.- Tiszaásvány 1768-ban alakult anyaegyházzá, és 1796-ban építettek egy egyszerű, fagerendákból összerótt, paticsfalú templomot. Szintén 1796-ban épült a különálló, gerendákból összerótt harangtorony, amely egyetlen vasszeg Március 17. Az összefogást, az egységet és a szabadságot hangsúlyozták a politikusok Magyarország-szerte a március 15-i ünnepségeken. A szónokok közös gondolata volt, hogy 1848 legjelentősebb üzenete az összefogás, amelyre a közelgő történelmi esemény, az uniós csatlakozás miatt ma ismét nagy szükség van. Medgyessy Péter miniszterelnök a magyarság sorsáért érzett felelősségét és mindenféle vasanyag alkalmazása nélkül készült. A templom deszkamennyezete 100x50 cm-es mezőkre volt osztva. Minden mezőn más-más magyar virágmintás motívumű festmény volt látható. Ezeknek a díszítéseknek a készítője ismeretlen, a hagyomány szerint egy bujdosó mester műve volt.- Ezt a régi templomot 1922-ben zárták be, mivel életveszélyesnek lett nyilvánítva. Ezután egy ideig a parókián tartották az istentiszteleteket, majd pedig az állami iskolában. 1927-ben a már említett festett mennyezetet, valamint a fatornyot a műemlékvédő bizottság utasítására Kassára szállították, a Keletszlovenszkói Múzeumba. Később az egyházközség peres úton próbált pénzt követelni a múzeumtól, de mivel a múzeum vezetői írást nem adtak ígéreteikről, nem sikerült érvényt szerezni kártérítési igényüknek. 1928-ban bontották le teljesen a régi templomot, használható anyagát pedig nyilvános árverésen eladták.- 1937-ben a gyülekezet új templomot épített, amely a II. világháború miatt csak 1944-re készült el. Ekkor a csapi csomópont ostroma miatt Tiszaásvány hadszíntérré vált, és a templom is súlyosan megrongálódott. E sérülések hangsúlyozta a határon túli magyarokhoz intézett ünnepi üzenetében. Ugyanakkor - válaszul arra, hogy Budapest lefaragta a határon tűli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet - Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke elutasította a legnagyobb magyar állami kitüntetést. Bugár elmondta, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének elutasítása nem a kitüntetésnek, hanem a magyar kormány utóbbi időben tanúsított magatartásának szól. Bugár azt sérelmezte, hogy a magyar kormány "rólunk, nélkülünk döntött", jóllehet a felek mindeddig éveken át következetesen és eredményesen állták azt az egyezséget, hogy a határon túli magyarokat érintő kérdésekben azok legitim politikai képviseletének mellőzésével soha nem születhet döntés. "A magyar kormány felrúgta az egyezséget: lemondta a február közepére tervezett Magyar Állandó Értekezletet." Hangsúlyozta: "Amikor végre létrejöhetett az önálló szlovákiai magyar egyetem, most szorulunk a legbőnyomát a tetőzet ma is magán viseli. Idén nyáron szeretnénk hozzákezdeni a felújításához. A gyülekezet maga is elkezdte a gyűjtést, a templomban egy külön perselyt helyeztünk el e célra, illetve körlevelet küldtünk a kárpátaljai református gyülekezetekhez is, melynek köszönhetően máris több mint húsz gyülekezettől kaptunk segítséget. így reméljük, hozzá tudunk kezdeni a munkálatokhoz.- Ami a régi templomot illeti, falunk lakói semmit nem tudnak a Kassára szállított régi harangláb és kazettás mennyezet sorsáról, de a közeljövőben szeretnénk kideríteni, hogy túlélhettéke ezek a számunkra fontos műemlékek a háborút. (BZS) kezűbb támogatásra." Mádl Ferenc államfő Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából a Parlamentben. Az Érdemrend Nagykeresztjével (polgári tagozata) tüntette ki Markó Béla RMDSZ-elnököt és Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét is. Bugár nem jelent meg a díjkiosztáson. Medgyessy Péter miniszterelnök az MTI kérdésére így válaszolt: "Sajnálom, hogy nem jött el", majd hozzátette: tiszteletben tartja Bugár döntését. "Ez a kitüntetés nem egy személynek szól közvetlenül, hanem annak a közösségnek, akiket képvisel, akikért dolgozott" - hangsúlyozta Medgyessy. Markó Béla a Krónikának úgy vélekedett: mindenkinek joga van eldönteni, hogy elfogadja-e a Magyar Köztársaság legmagasabb kitüntetését. "A díj az elmúlt évek munkájáról szól, és nem attól függ, hogy éppen ki van kormányon Magyarországon, ki döntött az odaítéléséről, és mi a helyzet a költségvetéssel" - szögezte le Markó. Felvidék: visszautasított Magyar Érdemrend BÜSZKE FELVIDÉKIEK Elutasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagy keresztjét a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A jóformán példa nélküli eset a Kárpátmedence egész sajtóját megjárta.
