A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-01-16 / 136. szám

2004. JANUÁR 16. A NAGYVILÁG HÍREI AHÍD 3 H Nem bravúros akció, hanem a fáradság hozta be Szaddámot MÉGSEM HŐSTETT A közelmúltban elfogott iraki diktátor saját elhatározásából döntött úgy, hogy meghatáro­zott feltételek ellenében feladja magát az amerikaiaknak - állítja egy traki újságró beszá­molója alapján a párizsi Le Monde bagdadi különtudósítója. Január 13. A mértékadó liberális lap keddi számában közölt írás szerint az Az-Zaman című bagdadi lap munkatársa a vereséget szenvedett, nyolc hónapig rejtőzködő volt iraki elnök egyik közeli rokonától értesült arról, hogy Szaddám Húszéin elfogását, amelyet a különleges egységek fényes fegyvertényének állított he az amerikai média, valójában a depressziótól, fáradt­ságtól gyötört ex-elnök maga kezde­ményezte. -> Abdul-Hamid Al-Szaih iraki újságíró tudomása szerint Húszéin tikríti szülő­falujából származó bizalmi embereinek egyikét bízta meg azzal, hogy Irakon kívüli helyszínen lépjen kapcsolatba az amerikaiakkal, és tárgyaljon a megadás feltételeiről. Állítólag négy kikötése volt: ne öljék meg letartóztatásakor, biztosítsák számára a hadifogoly státust, ne ítéljék halálra, és ne adják át az iraki ideiglenes kormányzó­­tanácsnak, illetve semmilyen más iraki hatóságnak. Úgy tűnik, hogy a feltételeket a Bush-kormányzat elfogadta, az azonban nem egyértelmű, hogy volt-e alkudozás. Al-Szaih közlése szerint Szaddám elfogásakor "elővigyázatosságból" és az amerikai erők támogatásával jelen volt az egykori zsarnok szomszédja, aki azonban az "arab erkölcs" parancsaival összhang­ban nem adta ki a titkot. Az idézett forgatókönyv alátá­masztásául az iraki hírlapíró felidézte Szaddám elfogásának körülményeit: feltartott kezekkel jött elő rejtekhelyéről, szót váltott az akciót vezénylő amerikai katonatiszttel, üdvözletét küldte George Bush elnöknek, és jelezte, hogy tárgyalni kíván. Megdöbbenéssel fogadta viszont, hogy az iraki ideiglenes kormányzótanács négy tagja elé vezették, noha feltételei között ennek kizárása szerepelt... Eljárás három volt SS-tiszt ellen Január 10. Három volt SS-tiszt ellen indított eljárást eg)' olasz bíróság a több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1944. augusz­tus 12-én lezajlott vérengzés ügyében: az Olaszországot megszálló német csapatok akkor 560 embert - főként nőket, gyermekeket és idős férfiakat - mészároltak le Santa Anna di Stazzema településen. A vádemelés szerint háborús bűn­­cselekménnyel gyanúsítják Gerhard Sommer (83 éves), Alfred Schönen­berg (83 éves) és Ludwig Sonntag (80 éves) volt SS-katonákat, a hírhedt bi­rodalmi páncélos hadosztály tagjait. Az észak-olaszországi La Spezia város bírósága ugyanakkor további három - még élő - volt SS-katona ügyében adatkiegészítést rendelt el, miközben a mészárlás ügyében összesen nyolc né­met tiszt ellen folyt vizsgálat. A német ARI) tv-csatorna 2002- ben meginterjúvolta a Hamburgban élő Gerhard Sommert az Olaszor­szágban elkövetett gaztettek ügyében. A férfi beismerte, hogy az SS-hadosz­­tály egv ik parancsnoka volt abban az időben, de nem nyilatkozott a tömeg­mészárlásról. 1944 augusztusában az SS páncélos hadosztály egységei gyű­rűbe fogták a menekültekkel zsúfolt olasz, falut - a településre szorult em­berek 80 százaléka nő, gyermek és idős ember volt -, s valóságos tömeg­mészárlást rendeztek partizánvadá­szat ürügyén. A BBC levette a képernyőről Kilroy műsorát GYORS ÖNCENZÚRA Leállította egyik legnépszerűbb műsorának sugárzását a BBC tévé, miután a műsor vezetője arabellenes kirohanásoktól hemzsegő cikket jelentetett meg egy újságban. Január 12. Robert Kilroy-Silk hétköznap délelőt­tönként, a BBC egyes csatornájának reggeli hírmagazinja után kerül képernyőre Kilroy című műsorával, amelyben nem politikai jellegű aktuális kérdéseket vitat meg stúdióközönséggel. A kötetlen hangvételű beszélgetős program főleg háziasszonyok és idősek körében rendkívül népszerű. Kilroy-Silk a Sunday Express című vasárnapi bulvárlap legutóbbi számában egyebek mellett azt írta, hogy a nyugati ci­vilizáció "az olajon kívül" semmi hasznosat nem köszönhet az araboknak, akik 2001. szeptember 11-én 'lemészároltak 3 ezer embert, és ezt az utcákon táncolva ün­nepelték meg". A BBC-nél szerződéses vi­szonyban dolgozó, egyébként szabadúszó Kilroy-Silk szerint az arabok "asszonyverő öngyilkos merénylők". A Brit Muszlim Tanács elnöke, Iqbal Sacranie hivatalos panaszlevelet írt a BBC One intendánsának. Sacranie szerint Kilroy egyenlőségjelet tett "200 millió hétköznapi arab ember" és a szeptember 11 - ei merényletek elkövetői közé. A BBC rövid előzetes vizsgálat után pén­tek este közölte, hogy hétfőtől az eset rész­letes kivizsgálásának idejére leveszi a műsorról Kilroy-Silk magas nézettségű programját. A tévé egyben közölte, hogy elhatárolódik a műsorvezető által leírtaktól. Az eset politikai síkra terelődött: pén­teken a kormányzó Munkáspárt egyik alsóházi képviselője felszólította a BÉC-t Kilroy "pozíciójának megfontolására", és javaslatot terjesztett a ház elé, kérve a cikk rasszistának minősítését. A faji megkülön­böztetés ellen küzdő brit szervezetek közül több is rendőrségi feljelentést tett. Elveszett Berlusconi immunitása Január 13. Az olasz alkotmánybíróság megakadályozta a vitatott immunitási törvény, a 'Lex Berlusconi' életbe lépését. Ä jogszabály mentességet biztosított volna a miniszterelnök számára eg)’ korrupciós eljárás­ban. Ezzel kútba esett a heves tiltakozások közepette a parlamenten tavaly nyáron keresztülerőltetett törvényjavaslat. Az alkot­mánybíróság indoklása szerint az elképzelés egyebek mellett az egyenlőség alkotmányban biztosított elvét is sértené. Az ellenzék úgy üdvözölte a döntést, hogy az a jogállam győzelme az arrogancia felett. A Forza Italia szóviője szerint a döntést politikai érdekek motiválhatták. Az ítélet konkrét következményeiről a sem­­mítőszéknek kell határoznia. Az alkotmánybírák határozatát néhány nap múlva adják ki írásos formában. Az olasz ANSA hírügynökség jelen­tése szerint újraindulhat a Berlusconi elleni per Milánóban. eg)’ eltemetett iraki rejtekhelyről előkerült mozsár ágy ú lövedékek közül ötöt vizsgált meg az iraki ellenőrző csoport, és egyikben sem találták vegyi anyag nyomát. A mintákat az Egyesült Államokba küldik további vizsgálatokra. Felgyújtotta magát KÉT KÍNAI TÜNTETŐ Január 14. Felgyújtotta magát két idős ember Kínában kedden a legmagasabb rangú vezetők pekingi rezidenciájának közelében. Másnapi sajtójelentés szerint a két reménytelen ember először különböző tárgyakat gyújtott meg a rezidenciát körülvevő fal előtt, majd saját magukat borították lángba. Egyikük meghalt, má­sikuk életveszélyes állapotban van. Tettük oka egyelőre nem ismeretes, de az öngyil­kosság hagyományosan a hatalom elleni tiltakozás egyik formája Kínában. VÉLETLENÜL BOMBÁZTA EGY AMERIKAI F-15-ÖS A BRITEKET Január 12. Véletlenül ledobott egy nem élesített gyakorlóbombát egy F-15-ös Eagle típusú amerikai vadászbombázó Nagy- Britanniában - közölte hétfőn a brit védelmi minisztérium. Az eset még csütörtökön az észak-angliai Holme-on-Spalding Moornál, gyéren lakott térségben történt. Senkinek sem esett bántódása. A harci gép a kelet­angliai lakenheathi amerikai légitámasz­pontról szállt fel. Az amerikai légierő alaku­latai megtalálták a 11,25 kilogramm tömegű bombát. ÉLETFOGYTIGLAN A MOSZKVAI POKOLGÉPES MERÉNYLETEKÉRT Január 11. Életfogytig tartó börtönbün­tetésre ítéltek hétfőn Moszkvában két kaukázusi származású férfit olyan pokol­gépes merényletekben való részvételért, amelyeket 1999-ben követtek el, és ame­lyekre a Kreml a leginkább hivatkozott a második csecsenföldi háború megindítá­sakor. A robbantásos merényleteket lakó­házak ellen követték el, egyet-egyet 1999. szeptember 9-én, illetve 13-án Moszk­vában, egyet pedig szeptember 16-án a dél­oroszországi Volgodonszkban. A merény­leteknek összesen 243 halálos áldozata volt. A TÖRZSEK IS FELLÉPNEK A PAKISZTÁNI SZÉLSŐSÉGEK ELLEN Január 10. Katonai erővel lépnek fel a jövőben a nyugat-pakisztáni törzsi vezetők az ország Afganisztánnal szomszédos vidékén rejtőző muzulmán szélsőségesek ellen. A Vazir törzs több száz tagja vett részt vasárnap a nyugat-pakisztáni Vaná­­ban rendezett tanácskozáson, ahol megál­lapodás született arról: a törzs fegyveres csoportot hoz létre, hogy megtisztítsa az Afganisztánnal határos, hegyek szabdalta pakisztáni területet a külföldi muzulmán szélsőségesektől. Pakisztáni, amerikai és afgán illetékesek feltevése szerint Pa­kisztán e, jobbára pastu nemzetiségűek lakta vidékén leltek menedékre az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet tagjai, vala­mint a megdöntött tálib rezsim hívei. Az iszlámábádi kormány szombaton a tör­zsekkel szembeni kemény fellépést helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem működnek együtt a hatóságokkal a "terror" elleni harcban.

Next

/
Thumbnails
Contents