A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-19 / 145. szám
2004. MÁRCIUS 19. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 Putyin nyerte az orosz elnökválasztást ÚJRA ő LEHET AZ ÚR A szavazatok csaknem hatvan százalékának feldolgozása szerint a voksok maid hetven százalékával nyerte az elnökválasztást Vladimir Putyin. így a várakozásoknak megfelelően újabb négy évre Putyin az orosz elnök. Március 15. A várakozásoknak megfelelően újabb négy évre Vlagyimir Putyint választották Oroszország elnökévé vasárnap, az első részeredmények szerint. A szavazóhelyiségek vasárnap esti zárása után közzétett exit-poll értelmében Putyin a szavazatok 69 százalékát szerezte meg. A részvétel meghaladta a 61 százalékot. Ezzel Putyin, aki kormányának lecserélésével az elnökválasztást népszavazássá tette új, karcsúsított csapatától, tömeges bizalmat kapott az impozáns növekedés tartósítását és a szegénység visszaszorítását célzó modernizációs irányvonalához. Putyin újraválasztása már órákkal az urnazárás előtt bizonyossá vált, miután a részvétel Oroszország-szerte meghaladta az érvényességhez szükséges 50 százalékos küszöböt, eloszlatva azokat az aggodalmakat, hogy a tétnélküliség közömbössé teheti a választókat. A választás nyugodt légkörben zajlott. Igaz, Az irakiak a megszállás mellett Március 17. Jobbnak érzi életkörülményeit Szaddám Húszéin diktatúrájának bukása óta az irakiak többsége - derült ki a BBC megbízásából készült közvélemény-kutatásból. A megkérdezettek többsége a jövő évet is optimistán várja, és ellenzi az országban tapasztalható erőszakot. Az irakiak elsöprő többsége teljes mértékben elítéli a politikai erőszakot, még az amerikai és szövetséges csapatok elleni támadásokat is. Ugyanakkor az arab lakosság közel egyötöde elfogadhatónak tartja a megszálló erők elleni támadásokat. Meglepő eredményt hozott a háború jogosságáról feltett kérdés. Bár 41 százalék szerint a háború "megalázta Irakot", többen érzik jogosnak a háború megindítását, mint ahánvan jogtalannak. Az etnikai megosztottság azonban itt is érződik - míg az araboknak alig harmada, a kurdok négyötöde érzi felszabadításnak az amerikaiak bevonulását. Az irakiak többsége szerint a megszálló erőknek is maradniuk kellene, legalábbis a hatalomátadásig és a biztonsági helyzet normali-Wh. Véres szerb-albán összecsapások Koszovóban ÜTŐS TÖRTÉNELEM Heves tűzharc robbant ki szerdán Kosovska Mitrovicában a szerb és az albán közösség tagjai között, hét ember életét vesztette és több mint 250 megsebesült - közöltek kórházi források. A szembenállókat az etnikai alapon kettéosztott koszovói városban állomásozó NATO-vezette békefenntartó erők csak könnygázzal és riasztólövésekkel tudták szétoszlatni. A várost kettészelő híd déli oldalán gyülekező albán tömegből egy férfi kezdett lőni géppisztollyal a szerb oldalra. Március 16. Két áldozatot az albán tömegbe dobott kézigránát ölt meg. Három szerb lőtt sebeibe halt bele. Egyikük egy asszony, akit lakása erkélyén talált el egy lövedék. Két sérült a kórházba szállítást követően vesztette életét. Kórházi források szerint 22 szerb sérült közül ötnek súlyos az állapota. Az albán oldalon 84 sebesültet számoltak meg, köztük többen lőtt sebeket kaptak. A legsúlyosabb sérülteket a pristinai kórházba szállították. Caglavicában több száz albán áttörte az ENSZ-rendőrség és a NATO békefenntartók által felállított barikádokat, hogy a szerbek lakta faluba vonulhasson. Angela Joseph ENSZ-szóvivő közlése szerint jelentések érkeztek arról, hogy a településen kézigránátok robbantak és két szerb házat felgyújtottak. A zavargások azután törtek ki, hogy a hatóságok megtalálták a folyóban két eltűnt albán gyerek holttestét, akiket állítólag helyi szerbek űztek bele a vízbe. Egy harmadik gyerek sorsa továbbra is ismeretlen. Koszovóban a hét eleje óta feszült a helyzet. Kedden szerbek utakat zártak le, miután feltételezett albán szélsőségesek súlyosan megsebesítettek egy szerb fiatalembert. Észak-Korea nukleáris erejének növelésével fenyeget Március 17. Észak-Korea növeli nukleáris elrettentő erejét, mert - egy hivatalos phenjani nyilatkozat szerint - "az amerikai imperializmus fenyegeti a békét". A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség által szerdán közölt phenjani nyilatkozat egyrészt arra hivatkozik állításában, hogy az Egyesült Államok újabb közös hadgyakorlatra készül Dél-Koreával. Másfelől azzal indokolja az észak-koreai nukleáris elrettentő erő növelésének szükségességét, hogy "az Egyesült Államok hibájából" nem jártak kedvező eredménnyel az észak-koreai atomfegyverprogram beszüntetéséről tartott hatoldalú tárgyalások. Az észak-koreai atomfegyverprogram beszüntetéséről tartott hatoldalú tárgyalások második fordulója a múlt hónapban zajlott le Pekingben a két Korea, az Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország képviselői között, de nem hozott más eredményt, mint az újabb forduló (június végi) határidejének kitűzését és egy elvi megállapodást a tárgyalások folyamatossá tételét szolgáló munkacsoportok létrehozásáról. Röviden Német vádemelés második VILÁGHÁBORÚS BŰNÖK MIATT Március 16. Vádat emelt a müncheni államügyészség a második világháborúban elkövetett háborús bűnökkel gyanúsított Ladislav Niznánsky ellen. Az ügyészség szerdai közlése szerint azzal vádolják a most 86 éves Niznánskyt, hogy a II. világháború befejező szakaszában egy német különleges egység parancsnokaként részt vett Szlovákia területén több vérontásban, amelyek összesen 164 emberéletet követeltek. A szlovák származású Niznánsky német állampolgár. A második világháború után egy csehszlovákiai bíróság, bizonyítékok hiányára hivatkozva, fölmentette a háborús bűnök vádja alól. 1948-ban telepedett le a Német Szövetségi Köztársaságban, ahol 1983-ig a Szabad Európa rádió müncheni szerkesztőségében dolgozott. Terrorcélpontnak tartja HAZÁJÁT A DÉL-KOREAI ELNÖK Március 16. A nemzetközi terrorizmus egyik fontos célpontjának tartja hazáját Go Kun ügyvezető dél-koreai köztársasági elnök, aki emiatt szerdán fontos szigorításokat jelentett be az ország biztonságának garantálásában. Jóllehet Szöul semmilyen nyílt fenyegetést nem kapott, biztonsági tisztviselőkkel folytatott szöuli megbeszélésén Go úgy vélte, minden olyan ország terrorcélpont lehet, amely jelen van az iraki békefenntartásban. Dél-Korea áprilisban küld 3 ezer főt Irakba, de már jelenleg is hozzájárul az ottani nemzetközi erőfeszítésekhez 600 egészségügyi és műszaki szakemberrel. Mint egy' helyi lap szerdán rámutatott, az amerikai és a brit után a dél-koreai lesz a harmadik legnépesebb külföldi erő Irakban. Dél-Koreában állomásozik 37 ezer amerikai katona is, hogy elrettentsék a szomszédos Eszak-Koreát a meggondolatlan lépésektől. Bin Laden nincs Pakisztánban Március 15. Oszam bin Laden, a világ legkeresettebb embere, biztosan nincs Pakisztánban, sokkal valószínűbb, hogy Afganisztánban tartózkodik - mondta a BBC világrádiónak a pakisztáni belügyminiszter. A Mahdum Szajed Fejszál Hajatta! kedden készült műsort szerdán sugározzák majd, de az adás egyes részleteit már most nyilvánosságra hozták. Ebben a politikus elmondta: a terroristavezér tartózkodási helyével kapcsolatos véleményét arra alapozza, hogy a pakisztáni félkatonai alakulatok 70 ezer embere járőrözik a pakisztáni-afgán határ mentén, s a térséget gyakorlatilag körülzárták. Sikerült megfékezni A MADÁRINFLUENZÁT ? Március 15. Kínában Csia Jo-ling, a mezőgazdasági minisztérium szóvivője közölte: az elmúlt 29 napban nem észleltek újabb fertőzéseket a kínai baromfiállományban, így vélhetően sikerült megállítani a vírus terjedését. A szóvivő ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a hőmérséklet újbóli emelkedésével és a vándormadarak tavaszi észak felé költözésével a fertőzés ismételten jelentkezhet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tisztségv iselői óvatosságra intettek a keddi bejelentéssel kapcsolatban utalván arra, hogy eddig egyetlen ázsiai országban sem sikerült a halálos vírust megfékezni. va a nemzeti önbecsülést. Ugyanakkor saját kezében összpontosított szinte minden hatalmat, veszélyeztetve a demokratizálódást. Bírálói szerint modernizációs programja összeegyeztethetelennek bizonyulhat tekintélyuralmi rendszerével. csecsenföldi szavazóhelyiségek környékén felrobbant három pokolgép, de senki sem sérült meg. Az Európa Tanács és az EBESZ missziója pozitívan nyilatkozott a szavazóbiztosok munkájáról. Glazjev és Hakamada azonban számos komoly választási szabálysértésről számolt be, Putyin melletti agitációt és a választói névjegyzékekkel való manipulálást vetve a helyi hatóságok szemére. Putyint, az egykori biztonsági tisztet, Borisz Jelcin elnök 1999-ben tette meg utódává. Putyin a 2000-es elnökválasztásokat nem egészen 52 százalékos voksaránynyal nyerte meg. Az olajkonjunktúra talaján stabilitást teremtett, feltámaszt-
