A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-12 / 144. szám
Melléklet EGYRE MÁSRA több politikusunk negatív véleményeket kezdett el hangoztatni néhány más ismert személyről, mint például Kossuth Lajosról... De hát hogyan is van ez? Miért kell a magyar emberek által oly nagyon szeretett hírességeinket megkülönböztetni? Vagylagos alapon kijelölni, hogy ki az, aki méltó a szeretetünkre, hiszen például konzervatív, és ki az, aki nem, mert ő liberális volt? Eddig a magyar ember egyformán szerette őket, de ezután el kezdték úgy vizsgálni szeretteiket, ahogyan pártelkötelezettségük diktálta! És ekkor jött egy kis csapat, akik Miskolcon megalapították a Kossuth Koszorúja Alapítványt, és akik igyekeztek visszaállítani Kossuth megtépázott nimbuszát... Hatásukra a polgárok kezdtek igazságot szolgáltatni Kossuth Lajosnak, 2002 Kossuth év volt, újra sikk lett róla beszélni, zarándokút szerveződött Amerikába, parlamenti Nagybizottság alakult, Monokon méltó keretek között került sor Kossuth születése és halála évfordulójának megünneplésére..." (Enyedi Béla) Lapunk kizárólagos jogokat kapott a Simon M. Veronika festőművész által összeállított Kossuth-antológia közlésére. A közlésre érdemes könyvet - mely a 2003-as Kossuth Zarándoklat beszámolóit, verseket, beszédeket, fotókat tartalmaz - a Híd a soron következő lapszámokban sorozatban közli. Fogadják szeretettel! Szerkesztőség Amerikából jöttem qjm m M 24 A HÍD Ima a szabadságéit (Kossuth Lajos emléKere) Ma már szabad ez az ország Bár életünk megrontották Eszmékkel és álhitekkel De élhetünk szerelemmel Ma már szabad ez az ország Kicsivé vált elorozták Ki az ki ma értünk reszket Jogszabályok országtervek Ki mond imát szép hazánkért Az elveszett nagy országért Ki kérdezi magyar vagy-e Magyarnak mond van-e helye Van-e múltja és jövője Azt sem tudjuk hogy jövőre Lesz-e népünk fogyatkozunk De mi mégis itt maradunk Itt maradunk büszkén Veled Kossuth Lajos velünk mi lesz Imát mondunk szép hazánkért Szabadságot kérünk másként Magyar honban Magyar ének Minden magyar szeret Téged Kossuth Lajos példád örök Akkor is ha a menny dörög Istennek nagy szószólója Hangod égi harangnóta Imádkozunk szép hazánkért A magyarság szabadságáért A költő kiált magyar szóért Tudjuk Kossuth Lajos szót ért Fenn az égben jó atyánkkal Ki letekint magyarsággal Áldja meg a szíveinket S azokét ki értünk reszket Jó vezérünk Kossuth Lajos Isten egében otthonos Nem feledjük amit tettél A hazánkért cselekedtél Istennél Te szólj hazánkért A legdrágább szabadságért Neved szíved mindig honos Nem feledünk Kossuth Lajos Bornemisza Attila Jákfalvy József plakettjei A balatonkenesei Jákfalvy József, aki már korábban több Kossuth-tal kapcsolatos plakettet készített, igen érdekes anyagot küldött e kiadványhoz. 1994-ben, 1999-ben Kossuthról, majd ugyancsak 1999-ben a felújított Kossuth mauzóleumról készített plaketteket, melyeket e zarándokúira, Amerikába is magával vitt. Hadd álljon most itt az általa, a Kossuth évfordulókra készített egyik szép plakett fotója is: Simon M. Veronika festőművész egyike volt azon személyeknek, akik tagjai lehettek annak a zarándok csoportnak, amely 2003. március 12-én indult el New Yorkba és Washingtonba, dr. Mezei László Alapítvány elnök vezetésével, hogy kegyeletét lerója Kossuth Lajos születésének tiszteletére. — Ón hogyan került kapcsolatba a Kossuth Koszorúja Alapítvánnyal? - kérdezem Simon M. Veronika AKIOSZ Aranyecset- és Cserhát Nívódíjas festőművészt. — Kossuth Lajos történelmünk legnagyobb magyarja, és egyik legkiemelkedőbb alakja. Ez adta az ihletet újra, hogy portréját meg kell festenem, hiszen már a Londoni Magyar Nagykövetségnek festettem egy portrét, ami ma is ott található. Az Alapítvánnyal Monokon, egy Kossuth konferencián találkoztam, ott ismerkedtem meg a tagokkal, akikkel azóta is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. — Hol és ki vette át a portrét? — Nem kis meglepetésemre a festményt, amit az amerikai népnek szántunk, hálaként a Kossuth hagyományok megőrzéséért, George Pataki kormányzó úr vette át személyesen egy pazar főkonzuli fogadás után. Itt fogadta a kormányzó többek között dr. Horváth Gábort és Sárközi Pétert a konzulátus részéről, valamint dr. Mezei László elnököt és a Koszorú Alapítvány tagjait. — Tudomásom szerint több festményt vitt magával Amerikába, hol nyűt ezekből kiállítás? — Valóban vittem magammal egy mini kiállításnyi anyagot, amelyeket például a New York-i Manhattan főkonzulátuson és a Washingtoni Kossuth házban mutathattam be. — Hadd álljon itt most néhány kérdésem a sok közül: várták-e Önöket, megszervezték-e előre a programokat? Milyen érzés volt nagynevű politikusokkal találkozni? Milyen benyomást tett Önre George Pataki kormányzó? Tudja-e azt, hogy a Bush - Medgyessi találkozó óta Önök voltak az első civil szervezet, amelyik az USA-ba látogat? — Ez egy egyhetes jól megszervezett rendezvénysorozat volt. A Kossuth ház meglátogatását követően valóban találkoztunk neves vezető politikusokkal, akik nagyra értékelték az általam festett portrét, jól esett az őszinte szívből jövő jókí-2004. MÁRCIUS 12. vánságaikat és gratulációikat hallani. Az 1928-as Kossuth szobor átadáson Mr. Pataki kormányzó édesapja és nagyapja is jelen volt, és bennem ő egy mosolygós, fürkész tekintetű úriember benyomását keltette. E zarándokúton a magyarságom mellett a művészeket is képviseltem, ami véleményem szerint napjainkban igen nagy jelentőségűvé vált... — Milyen érzés volt hazaérkezni? — Ezt nehéz lenne röviden megfogalmazni, de természetesen megkönynyebbültem, amikor a repülőgép simán és zökkenőmentesen landolt Ferihegyen. Tamás István riportja Minden időben viharban álltunk (Kossuth centenáriumra) Minden időben viharban álltunk És hogy teljesült-e vágyunk, álmunk Megmondja a történelem Tört ránk s vert bennünket tatár, török Felettünk a német erősödött A cár is küldött ránk nagy sereget Elpusztítani mégsem lehetett Magyar hazánkat, magyar népünket. Nemrég káderezett emberek Ültek, telepedtek nyakunkra S nem ők voltak a szolgák De a nemzet lett szolga S majd újra a behemót hadsereg Zúdult ránk s rombolt itt Ötvenhat... népfelkelés, forradalom Világgá kiáltott fájdalom. S most az örvénylő forgatagban, Melyben él népünk s öt világrész És szenvedi kelet-nyugat viharát, Lassan feladja erejét, önmagát Újabb vereség? Bizakodás? Nemzetek táborában létezés S a jövő távlataiban a megmaradás! Szántai Sándor
