A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-12 / 144. szám
2004. MÁRCIUS 12. Kultúra A HÍ D 11 fii Kialakuló saját stílus az új Nemzetiben MAKACS BUBORÉKOK Ha a színház örök, akkor egy nemzeti színház még annál is örökebb. Történetének csak eleje van, mert ha egy nemzet élni képes, akkor színházának nincs vége, s nincs az a színbázrobbantő Aczéí-akarat, amely megakadályozhatná, hogy a vastapsok beleballatszanak a történelembe. Nemzeti Színházunkban Csiky Gergely Buborékok című vígjátékának bemutatásával szinte eldörrent a rajtpisztoly, nekilendül a társulat, miután most végleg megtalálhatta saját stílusát. Jordán Tamás Csiky-bemutatója az első olyan művészeti teljesítmény, amely már megérett minta követni érdemes. A Buborékok tizenkilencedik századvégi családi dráma, vígjátékban elbeszélve, amely olykor elfelejti magáról, hogy vígjáték, s például a második felvonás végén beleshetünk a műfaji visszájába is: a család tragédiájába. A történet elsősorban az úrhatnám, sőt kifejezetten zsarnok feleség humorban pácolt tragédiája. Udvaros Dorottya makacs emberi önhittségből felépített szerepe az előadás két színészi csúcsának egyike. Gyermeknevelési, családpénzügyi és rangkórságos napi parancsainak harminckét éve tartó egész felépítménye azonban buborékként pattan a semmibe: a család tönkre megy. Hasonlók a lányai sorstehetségei is, meg a két fia nagyképűségének s linkségének a következményei. Míg el nem jön a kisemberi élet egyik legszebb pillanata, a lázadás. Ezúttal az apa és papucsférj fellázadása, amelynek megformálásával Blaskó Péter a produkció másik legpontosabb, legszínesebb, legjobb színészi teljesítménye. Ezt sem az ő, sem Udvaros Dorottya alakításában még részben sem lehet betudni csupán a remek darabnak. Vagyis annak, hogy kettejük, s egyáltalán az egész mű szerepállománya remek drámaírói toll nyomán született. Az író egyéniségrajzai plasztikusak, pontosak, szövege szellemes, tömör, jelenetei nyilvánvalóak, csattanói mindig jól ülnek. A bemutató teli van kiváló színészi teljesítménnyel. (Kaiser Ottó felvételén Udvaros Dorottya éppen nem napiparancsaival, hanem ennivalóval tömi Blaskó Pétert, a férjet.) E produkció stílusteremtésre alkalmas lényege a színészet. A nagy felfedezések mind a művészetben, mind a tudományban megdöbbentően egyszerűek. Ezúttal is csak a Nemzeti Színház meri érvényesíteni e művészet klasszikus alaptételét, a felfedezés értékű, de megvalósítani világszerte délibábosan nehéz feladatot, az arányosan jó színészcsapat kiválasztását. A szereposztás művészileg nem azonos a társulaton belüli munkaerő gazdálkodással, vagy azzal az üzleti, illetve bulvárszínházi felfogással, hogy tudniillik kell a sztár, a "húzónév", a többi nem számít. A rendező Jordán Tamás azonban nem felejti a színész Jordán Tamást, s határozottan a színházművészet örök bázisára, a színészre épít. írjuk így: a SZÍNÉSZRE! Nincs a sorból nagyon kilógó, lapos szerepformálás, az előadás csupa színészi lendület, pontos, életszerű játék. Mintha Lee Strassberg amerikai színészpedagógiai elve érvényesülne a Duna partján: nincs bántó sablon, nincs csak színpadra elképzelt figura, a színpadon teljesen megélt emberek vannak. Hozzá a színészegyéniségek révén egész kavalkádban. De aki kitűnik a sorból, az sem nyomhatja el, az sem igen "játszhatja le" a többit. A legkitűnőbbek között van Varga Mária (Szerafin, a már férjhez ment lány), egyéni humorával. Ha bántják, csodálatosan képes lehetetlenül összehúzni magát. Az apával játszott jelenete az előadás legigényesebb perceihez tartozik. Kimagasló Hollósi Frigyes vidéki sógora, a sok dörzsölt pesti között a harsány, de egyetlen valóban tiszta ember. Kis szerepében nagy alakítás Kassai László hanggal is kiválóan rajzolt Adolf inasa. Az előadás szinte arányos színészi színvonala megköveteli, hogy az eddig említetteken kívül minden szereplő nevét leírjuk: Hevér Gábor, Orosz Róbert, Major Melinda, Szalay Marian, Rátöri Zoltán, Stohl András, Söptei Andrea, Újvári Zoltán, Mészáros István, Murányi Tünde, Kézdy György, Pécz Ottó, Andai Kati, Jóna Szabolcs és Juhász Éva. Horesnyi Balázs kivagyiságot árasztó, tobzódó díszletében, s Dőry Virág elegáns, jellemrajz értékű jelmezeiben játszik ez a jól kiválasztott csapat, egy nagy színész, Törőcsik Mari biztonságnövelő játékmesteri részvételével. Az előadás ettől a művészi bázistól és Jordán Tamás rendezésétől hiteles. Nem hiába mondják: a klasszikusok arról ismerhetők fel, hogy örökké időszerűek. Csiky Gergely darabjának családi életbeli linkség- és butaságbuborékai ugyanis magukban hordozzák e buborékok társadalom-történeti változatait is, melytől a darab időszerű. A szétpattanó magánéleti buborékok szétterjedtek s tömegváltozatban tovább élnek: makacs, szét nem pattanó betonbuborékká nőttek, kemény társadalmi gondolat-és magatartás mintákká. Időtálló a furkálódás, az érdekházasság, a tőkebefektetés, az üzleti kapcsolatok keresésének olykor sunyi módszertana, az álnok udvariasság, a korrupció. Az időfolyam jelenidejében mind itt van. Erről is szól a darab. A csapatmunkába belesimuló igazi jó dramaturg, — vagy ahogy angolszász nyelvterületen mondják, színházi irodalmi menedzser — ezúttal Hamvai Kornél. Öröme lehetett Csiky Gergely e darabbeli egyik mondatának felfedezése. Ez a mondat az apa országgyűlési képviselő fiának valamire adott lebecsülő válasza: "Éppen annyi értelme van, mint az interpellációitoknak!" Ez először százhúsz éve hangzott el, az 1884-es premieren! Gyönyörű! Jordán Tamás rendezése tehát nem okít, elegánsan meghagyja a nézőnek Csiky Gergely szövegét: az időszerűség felfedezésének fanyar örömét. Ha e színészközpontú színház mellett ez a bölcs, felülnézeti társadalomlátás is a Nemzeti Színház stíluseleme lesz, akkor a még csak másfél esztendős Jordán-korszak már most nagyon biztató. Jó szívvel ajánlom tehát az előadásait azoknak a hazajáró, itthonról álmodó amerikai magyaroknak, akik olyannyira várták, s többen még életükben kivárták az új Nemzetit. Ajánlom az egyaránt hazaálmodó mai ifjú "gazdasági emigránsoknak is". (FD) A 20 éves New York-i Magyar Színház ez úton hirdeti meg az ELNÖKI tisztségre való pályázatát. Az elnök feladatköre: 1. A magyar kultúra, színházi hagyományok ápolása, az ezzel kapcsolatos széleskörű szervezőmunka 2. Társadalmi- és sajtó-kapcsolatok ellátása és fejlesztése 3. A színházi produkciók anyagi és gazdasági feltételeinek nívós biztosítása 4. A New York-i Magyar Színház adminisztratív feladatainak folyamatos bonyolítása, beleértve a pénzügyi támogatások, szponzorizáció, valamint a művészeti mecenatúra legmagasabb szintű organizálását. A leendő elnök pozíciójára olyan elkötelezett, rugalmas gondolkodású személyiség jelentkezését várjuk, aki a magyar-amerikai drámakultúra érdekében felelősségteljes és hosszú távú missziót vállal. Feltétel: erkölcsi tisztaság, büntetlen előélet, művészeti és kulturális elhivatottság Kizáró ok: más színházi egyesületben, társadalmi körben vállalt vezető tisztség Az elnöki tisztségre pályázóktól az alábbi írásos anyagot várjuk: — részletes önéletrajz, pontos név, lakcím, elérhetőség, telefonszámok közlésével — tervezet a gazdasági működés, a produkciók finanszírozására — önálló koncepció és kreatív projekt A pályázatot a következő címre zárt borítékban kell küldeni: Hungarian Theatre, PO. BOX 20701, Cherokee Sta. New York, NY 10021 Pénzhiány miatt kálit a Sorstalanság forgatása Egy új brit adótörvény miatt került veszélybe a Sorstalanság forgatása, az a film, amely Koltai Lajos kiváló operatőr (képünkön) első rendezéseként készül Kertész Imre regényéből. Megszűnt ugyanis egy adókedvezmény, amelyet Angliában filmekkel kapcsolatban lehetett igénybe venni. A megoldás még nem körvonalazódott, de a pénzhiányt napokon belül meg kell oldani, nyilatkozta a HVG-nek a rendező. Megoldás lehet egy rövid futamidejű kölcsön, vagy egy elérhető kamatozású hitel állami vagy bárki segítségével. A film első órája már elkészült, de a második óra télen játszódik all. világhátx)rú koncentrációs táboraiban és hiteltelen valamint drága lenne ezt a részt késő tavasszal forgatni. Emellett a gyerekszereplők is ráhangolódtak lelkileg a munkára, mondta Koltai az MTI-nek. Gordon Braun brit pénzügyminiszter azt ígérte a filmes szakmának, hogy az adótörvény módosítása március közepére befejeződik. Minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmje 2,5 milliárd forintból készül; 920 millió forintot a magyar állami költségvetésből, a Magyar Mozgókép Közalapítványon keresztül kap a produkció. A külföldi partnerek közül a német Euroarts 1,8 millió euróval (470 millió forint), az angol Renegade Film 1,5 millió euróval (390 millió forint) támogatja a Sorstalanság filmre vitelét. A film elkészítéséhez az Európa Tanács filmalapja, az Eurimages 650 ezer euróval (175 millió forint), a párizsi székhelyű Shoá Alapítvány 50 ezer euróval (23,5 millió forint) járul hozzá.
