A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-02-20 / 141. szám

IOahíd Kultúra 2004. FEBRUÁR 20. Nyelesbéka A hét tagú, mozgás-fogyatékosokból álló egri Szivárvány együttes nemrég stúdióba vonult: CD-t készítenek. Ez a hazai zenei élet legfrissebb szenzációja. A muzsikosok komoly felszereléssel rendelkeznek: még kasztanyettán és úgynevezett nyelesbékán is játszanak. Ifjú magyar TALENTUMOK Három fiatal tudós kapott az idén Talen­tum Akadémia Díjat: Domokos Péter fizi­kus, Geiszt Miklós orvos-kutató és Molnár Antal történész. E díjat évente egyszer íté­lik oda, a Kenyeres Sándor üzletember te­remtette Közép-európai Tehetségkutató Alapítvány pénzéből. Az alapító szándéka szerint a természet- és a társadalomtudo­mányok területén minden olyan harmincöt év alatti korú fiatal pályázhat, akinek telje­sítménye nemcsak a maga szakterületén, hanem a társadalmi hasznosság, az életmi­nőség fejlődésére gyakorolt hatása sem vi­tatható. Kenyeres Sándor a fiatal tudósok külföldre áramlását szeretné gátolni. CÁPÁK KÖZÖTT ÉNEKELJANZA KATA Janza Kata a magyar musical műfaj egyik fiatal erőssége - aki az egykori Bergendy együttesben kezdte művészpályáját - s el nem titkolható körülmény, hogy nagyon látványos hölgy, most a Tropikárium Szín­házban, egy óriás akváriumban úszkáló cá­pák társaságában énekli világhírű musica­lek nagy slágereit. Szegény cápák Kata szá­mára biztonságos távolságból vacsora he­lyett csak nézhetik a szép Katát. Egy újabb Kis Bródy Megszületett Bródy János negyedik gyer­meke, Máté Benedek. Előző három cseme­téje már 19,18 és 13 éves. A júniusi Fonog­ráf Szuperkoncertre való készülődés mel­lett - melyet az együttes harminc esztendős jubileumára rendeznek - Máté Benedeknek is megszületik egy Bródy-dal. Új magyar kiállítás Auschwitzban Az elárult állampolgár című új magyar ál­landó kiállítás lesz a legmodernebb az auschwitzi tárlatok közül, közölte a látvá­nyért felelős Rajk László építész a tervezett bemutatóról tartott sajtótájékoztatón, ked­den Budapesten. A magyar tárlatot az egy­kori koncentrációs tábor 18-as blokkjának első emeletén, 600 négyzetméteren, 220 millió forintos költségvetéssel alakítják ki. A bemutató kilenc fő téma köré szervező­dik, elsősorban az áldozatok sorsát mutatja be; egyetlen eredeti tárgyat sem tartalmaz, a fényképek is virtuálisan, vetítve jelennek majd meg a falakon. Hiller István kulturá­lis miniszter elmondta, hogy a Budapesti Holokauszt Múzeum és Dokumentációs Központ április 15-i átadásával egyidejűleg az auschwitzi kiállítást Magyar Bálint okta­tási miniszter nyitja meg, aki magyar kö­zépiskolások társaságában utazik Lengyel­­országba. SZAMIZDAT A MILLENÁRISBAN Eredeti Andrej Szaharov-kézirat, illegális lengyel újság, a volt NDK-időkből szirma-B Angol nyelvi bázisunk Pesten KÖNYVnTKOK A híres hatos villamosról a József körúton kell leszállni, a Rákóczi térnél. Aztán csak pár lépés a Kölcsey utca 2. s ott a cél: a Libra-Books üzlet. A köznyelv odaha­za angol könyvesboltnak hívja, s náluk lényegesen olcsóbban, nem egyszer felean­nyi áron lehet mindenfajta angol nyelvű könyvet kapni, mint az Egyesült Álla­mokban. Méreteit tekintve egyébként már nem bolt, inkább áruház. A haza járó, vagy hazulról a kirepülő családtagokkal angol nyelvű könyvet hozató olvasóink ké­résere mutatjuk be az üzletet. Földessy Dénes Régi mondás: egy igazi könyvesbolt kissé mindig olyan, mint az ókori Ró­mában a Forum Romanum volt: szelle­mi találkozó hely. Csak néhány percre, de szót váltanak egymással a könyvvá­sárló, könyvet böngésző emberek. így a jó könyvüzletben egyfajta kulturális áramkör kering. A fél évszázados szov­jet-orosz megszállás, és a nemzetközi életben alig használható orosz nyelv ta­nulásának diktatórikus kényszere után, hogy született ez a remek bolt? Erről be­szél az ügyvezető, Károly Gabriella: — A rendszerváltáskor Angliában Magyarországgal szemben volt egy - még talán az 56-os forradalom keltette - rokonszenv, amely kultúr misszióban is megnyilvá­nult. Segíteni akartak raj­tunk, akik majd fél évszáza­dos nyelvoktatási gettóban éltünk, amely nagy hátrányt okozott a legáltalánosabb vi­lágnyelv, az angol ismereté­nek hiányával. Andy Deutsch rangos angol könyv­­kereskedő 1991-ben meg­szervezett egy céget, amely­be ugyancsak angol tekinté­lyes üzletember barátait kér­te meg: vegyenek részt, első­sorban a pénzügyi garancia végett. Megalapított itt egy tizenkét négyzetméteres üz­letet, amelyben a világ har­madik legnagyobb angol nyelvoktatási könyvkiadójá­nak, a Longman-nek a köte­teit árusítottuk. A forgalom lassan megnőtt, kialakítot­tunk egy közvetítői hálózatot is. Körülbelül 1995-től meg­szűnt a Longman kizáróla­gossága: nemcsak e kiadó kö­teteit árusítjuk, s a Longman nem csak nekünk szállít Ma­gyarországra. Az üzlet helyi­ségünk jelentősen megnőtt, s általános idegennyelvű köny­vesbolt lettünk, de 70 száza­lékban angol nyelvű kötete­ket, CD-ket, kazettákat árusítunk. A nyelvoktatásra szolgáló kiadványok mel­lett jó minőségű, klasszikus angol nyelvű irodalmat kínálunk. Német nyelvű állo­mányunk aránya 10-15 százalék, s jó vá­lasztékunk van francia, olasz és spanyol nyelvű kiadványokból is. Egyébként az utca túloldalán nagy raktárunk is van, s Budán egy kisebb üzletünk. Elsősorban nagykereskedelmi cég vagyunk, s az or­szág megyéiben lévő idegennyelvű és tankönyv kereskedéseit látjuk el. —Á magyar kulturális közvélemény­Az utcán nem kellett üzletbért fizetniük, s az akkori úgynevezett fizetési körbetar­tozás miatt ők kapták a legmagasabb ár­rést. Amikor aztán jött a rendszerváltás, az állami könyvterjesztő vállalatoknak annyi tartozásuk volt, hogy kénytelenek voltak fillérekért kiárusítani. Az utcai árusok zöme felvásárolt, s a fillérekért megszerzett köteteket rendes kereske­delmi áron adták tovább a vevőknek, a haszonból pedig nemsokára állami bol­tot vettek. De a megszűnő állami cégek­nél is akadtak, akik ügyesen megszerez­ték az árukészletet és a boltot is. — Az új kereskedő nemzedék újfajta kereskedelmi technikát is alkalmaz? — A megvásárolt rosszabb állami boltokat kicserélték jobbra. Ma már minden üzlet­­központban ott vannak, más országok üzletközpontjaiban nem igen látható nagy boltja­ikkal. Másik út volt a privati­zált állami vállalatok romjain való építkezés. így született az ország hatalmas magán­könyvkereskedői hálózata, s így nőttek fel a LIBRI cég tu­lajdonosai és vezetői. — Magyarország s a ma­gyar könyvkereskedelem rangja, hogy a kint dolgozó magyar fiatalok olcsóbban ve­hetik meg otthon a világhírű kiadók angol nyelvű köteteit, mint Amerikában! ? — Egyszerű kereskedői talpraesettségről van szó: Ang­liában, s az Egyesült Államok­ban is, Kelet-Európábán jóval olcsóbban adnak el könyvet, mint máshol, mert tudják, hogy ezt a piacot csak így sze­rezhetik, így tarthatják meg. Hiszen itt gyengébb a vásárló erő, alacsonyabb a könyvek ár­színvonala. Ugyanakkor ezek az országok a számukra egé­szében igen fontos középeuró­pai piac részei. Nekünk csak olcsóbban adhatják el az áruju­kat, s mi ezt felhasználva vásárolunk tő­lük. Az pedig már az amerikai magyarok talpraesettsége, hogy hazulról visszautaz­va jóval olcsóbban megvett, világhírű an­gol-amerikai kiadóknál megjelent köny­veket is raknak a bőröndökbe. Nem csak a tanulás végett, hanem mint említettem, a jó minőségű klasszikus vág)' modem angol-amerikai irodalom olvasása végett is. Hosszú lenne most árjegyzéket sorol­ni, de libra@mail.datanet.hu az e­­mailünk. Ott minden árat a rendelke­zésükre bocsátunk. ben bizonyos körök kritikusan állapítják meg, hogy odahaza anglománia van, ho­lott az összlakosságnak csupán 6 százalé­ka beszél angolul! ? — Az anglománia nem igaz, mert az a túlzott nyelvi egyoldalúságot, a nyelvi tekintetben a nemzetietlen tartást jelen­tené. A közvélemény java része reálisan fogja fel az angol nyelv tanulását: ez a legelterjedtebb nemzetközi érintkezési nyelv, tehát ismerni kell. Más kérdés, hogy a divatáru kereskedelemben vevő­csalogató céllal a divatos holmi angol ne­vét használják, azt írják ki például a cé­gérre. E helyett jobb lenne a kétnyelvű felirat. De ez már a magyar kereskedel­mi kultúra gondja. — A rendszerváltáskor összeomlott az állami könyvkereskedelem. Hogy si­került ennek az üzleti szakmának úgy talpraállni, hogy ma már hatalmas vá­lasztékú, gyönyürű könyváruházak van­nak országszerte? — Jobbára az életképes, fiatal könyv­­kereskedő nemzedék teremtette ezt meg. Java részük utcai könyvárus volt. Ok vál­lalták éveken át a téli fagyoskodást, a nyári kánikulát, amikor magán könyvke­reskedésre csak utcai árus kaphatott en­gedélyt. Kis túlzással mondhatnánk: ki­várták s kihasználták a rendszerváltást.

Next

/
Thumbnails
Contents