A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-20 / 141. szám
KÁRPÁT - MEDENCE WL Erdély: baloldali lesz a leendő erdélyi KI LESZ AZ ADÁSBAN? Az erdélyi magyar televízió nemrég megszületett elképzelése máris politikai viharokat okoz Erdélyben. A két, egymással szemben is, de a politikai palettán is ellenkező oldalon álló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), illetve a jobboldali Magyar Polgári Szövetség számára komoly kérdés, hogy az induló tévé milyen politikai hatás alatt fog állni. Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy komoly vitát szült a leendő erdélyi televízió kuratóriumának összetétele. 6 A HÍD Röviden Végre pont került A STÁTUSÜGY VÉGÉRE Felvidék. Tegnaptól hatályos a kisebbségeknek nyújtandó oktatási-nevelési támogatásokat szabályozó szlovák-magyar megállapodás: a szlovák diplomácia végre átadta Magyarország pozsonyi nagykövetének a Brüsszelben aláírt szerződés alkalmazhatóságáról szóló jegyzéket. A Itelügyminisztérium jóváhagyta a budapesti támogatásokat fogadó és a konkrét szervezeteknek továbbító Pázmány Péter Alapítvány alapszabályának a módosítását. Ezzel elhárult minden politikai és jogi akadály a státustörvény alapján járó támogatások folyósítása elől. "A szlovák külügyminisztérium a jegyzéket már január 1-jén átadhatta volna, ám szándékosan és furfangosan húzták az időt, mindig újabb kifogásokat találtak. Örülök, hogy a bizalmatlanság és a fölösleges halogatások után végre pont került a státusügy végére, bár még sok munka vár ránk: február 20-án a Határon Túli Magyarok Hivatalával alá kell írni a szerződést, az alapítványnak pályázatokat kell hirdetnie, azokat el kell bírálni" - magyarázta Duka Zólyomi Árpád, a kisebbségi szlovák-magyar vegyes bizottságnak és az alapítvány kibővített kuratóriumának a tagja. Tiltakoznak a Mikes gimnázium diákjai Erdély. Nyílt levélben fordult a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium Diáktanácsa Medgyessy Péter miniszterelnökhöz, Kovács László magyar külügyminiszterhez és Markó Béla RMDSZ-elnökhöz, amelyben az ellen tiltakoznak, hogy a 18. életévüket betöltött, magyarul tanuló diákok nem részesülhetnek a 20 ezer forint értékű magy arországi oktatási támogatásban. Mivel sokan csak hétéves korban kezdték el iskolai tanulmányaikat, számos középiskolás tanuló elesik így a támogatástól. "Ha ez az ára az egy gyerekes szülőknek is felajánlott támogatásnak - amit egyébként helyes döntésnek tartunk -, akkor mi, 18 éves, magyarul tanuló középiskolai diákok politikai szemfényvesztés áldozatai vagyunk, és azok lesznek az utánunk következő nemzedékek is" - áll az ezer diák nevében megírt közleményben. Mitől tart aVMSZ? Vajdaság. A Vajdasági Magyar Szövetséget rendkívüli módon aggasztja az a tény, hogy a Szerbiai Szocialista Párt valószínűleg a parlamenti többség alkotórésze lesz - mondta Bunyik Zoltán, a VMSZ alelnöke, a párt újvidéki szervezetének elnöke a tegnapi sajtótájékoztatójukon. Azért aggaszt e tény bennünket, hisz e párt az elmúlt két év alatt nem határolta el magát a kilencvenes évek eseményeitől, amelyek a SZSZP hatalma alatt történtek. Nem elhanyagolható történésekről van szó: háborúról, hiperinflációról, a nép kizsákmányolásáról, szavazatok lopásáról, tömegmészárlásokról, a fiatalok elvándorlásáról stb. Most pedig a parlamentáris többségnek valószínűleg az SZSZP is része lesz. A VMSZ véleménye szerint ez rendkívül rosszat jelent az ország részére, mindenekelőtt azért, mert úgy gondolják, nem merítettek ki minden lehetőséget, hogv a demokratikus orientációjú pártok alkossanak többséget - állítja a VMSZ alelnöke. Február 18. Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. Az RMDSZ szerint a leendő intézmény pártatlan lesz, az egyházak és a civil szféra viszont mellőzöttségről beszél. Beigazolódni látszanak aggodalmaink, úgy véljük, valóban RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, amitől tartottunk, fogalmazta meg Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Február 17. A szakmai értekezlet hallgatósága előbb az országos hálózattal rendelkező SZKC társulásba tömörülő szlovákiai magyar szervezetek munkatársaiból tevődött össze, majd az érdeklődők köre bővült a galántai régió közéleti személyiségeivel is. Felszólalásában Duray Miklós (jobb oldali képünk) rámutatott, nem véletlen, hogy Felvidéken a státustörvény körüli tájékoztató munkát az SZKC-t létrehozó szervezetek vezetői összekötötték a közösségünket érintő más stratégiai fel-Tanács elnöke. A püspök elmondta: elég csak rápillantani a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának, illetve alapítóinak névsorára, világosan kitetszik, hogy a két testületben szereplők legtöbbje közel áll az RMDSZ-hez. Tőkés véleményével Jakubinyi György álláspontja is összecseng. A római katolikus egyház gyulafehérvári érseke nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: csak az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Tőkés kiemelte: már korábban is jelezték az erdélyi történelmi magyar egyházak, hogy a státustörvényhez hasonlóan az erdélyi egész napos magyar televízió létrehozása és működtetése esetében is az RMDSZ - egyházak - civil szféra hárompillérű felépítést szorgalmazzák, hivatalos kérésükre azonban "legfeljebb csak üzengetések szintjén" kaptak választ. Csép Sándor, a televízió létrehozásának ötletgazdája (képünkön) is arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. Az egész napos erdélyi televízió létrehozását évek óta szorgalmazó Csép azt sérelmezi, adatokkal. (Alsó képünkön egy SZKC területi irodát láthatnak.) Mézes Rudolf (az SZKC elnöke) a társulást létrehozó szervezetek összefogására, a számukra nyújtott szolgáltatások fontosságára hívta fel a figyelmet. Az irodákban olyan információk és olyan eszközök állnak rendelkezésre, amelyek a közéletben tevékenykedők munkáját megkönnyíti. A tizenegy irodán kívül négy jól felszerelt alközpont és további húsz nagyközségben, városban tájékoztató helyek épültek ki, ez a hálózat ma már olajozottan n)űködik. Pogány Erzsébet (az SZKC központi irodájának igazgatója) elmondta, továbbra is alapvető cél a státustörvényből adódó lehetőségekről való tájékoztatás és szervező munka a szlovákiai magyarság részére. Emellett közös cél a társadalmi szervezetek intézményhálózatának megerősítése, a társulást létrehozó szervezetek számára személyi és dologi kiadások biztosítása, az Európai Unió-2004. FEBRUÁR 20. hogy nem lehet majd beleszólása a leendő tévé műsorpolitikájába. "Nagyon megtisztelő, hogy az alapítók közé soroltak be, de ez nem jár azokkal a jogosítványokkal, hogy beleszólhassak a műsorstratégiába, és televíziós tapasztalataimat az új intézmény javára fordítsam" - vélekedik Csép, aki nem meggazdagodni akar az új tévéből, hanem dolgozni akar érte. Csép el tudná képzelni, hogy a kuratóriumban olyan tévés szakemberek is jelen legyenek, mint például Simonffy Katalin, Boros Zoltán és a pillanatnyilag Bécsben élő Galbács Pál. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Szász Jenő közölte, soha semmiféle jelzést vagy felkérést nem kaptak a kezdeményezők részéről, és arról sincs tudomása, hogy a szervezésbe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, vagy a Székely Nemzeti Tanács képviselőit bevonták volna. "Igazolja csupán a véletlenek beszédes voltát vagy akár azok végzettörténeti érvényét, viszont mindenképpen tény az, hogy az Erdélyi Magyar Televízió kuratóriumának elnöke nem más, mint az RMDSZ kampányfőnöke. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök új megbízásából több mindenre következtethetünk. Igazolását kaphatjuk Markó Béla ama zordon konokságának, amellyel - az egyre erőteljesebb kontesztációhullámok ellenére is - az erdélyi intézményépítést az RMDSZ hatalmi céljainak rendeli alá." - szólalt meg az ügyben Bakk Miklós politológus. hoz való csatlakozás lehetőségeiről való tájékoztatás, a régiófejlesztés sokirányú segítése: kulturális, társadalmi és gazdasági adottságok feltérképezése, valamint jogsegélyszolgálat biztosítása a szlovákiai magyarságot érintő közügyekben. Szombaton az "Otthont a hazában, hazát a szülőföldön" mottóval közösségi fórumra gyűltek össze a mátyusföldi régió polgármesterei, iskolaigazgatói, közéleti személyiségei, akik az egész napos tanácskozás végén nyilatkozatban foglalták össze tapasztalatinkat és elképzeléseiket. A szlovákiai magyar nemzeti közösség alkotmányos jogállásán alapuló önkormányzati intézményrendszer céltudatos megvalósítását sürgették, és javasolták a szlovákiai magyarok nagygyűlésének összehívását, tíz évvel a komáromi megmozdulás után, most Galántára. Felvidék: új nagygyűlés kezdeményezése hazáért, otthonért OTTHON A HAZÁBAN Az elmúlt hétvégén a Szövetség a Közös Célokért (SZKC) központi irodájának és a Csemadok galántai területi választmányának közös szervezéseben szakmai értekezletnek és közösségi fórumnak adott otthont a mátyusföldi Nagyfódémes.
