A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-13 / 140. szám
2004. FEBRUÁR 13. Színes A HÍD 19 Leonardo da Vinci (1452-1519) Február 12. A Leonardo jellegzetes, jobbról balra haladó tükörírásával rótt sorok több helyről bukkantak elő: a londoni British Libraryben őrzött Arundel kódexből, a szintén londoni Victoria and Albert Museum gyűjteményében található Forster kódexből, és a milánói Biblioteca Ambrosiana tulajdonában lévő Atlanti kódexből. "Leonardo különféle elegyekről ír. Általában állati vagy növényi eredetű ragasztókat kevert össze festékkel, ám olykor szerves rostokat is adagolt az anyagba" - mesélte Vezzosi a Discovery Newsnak. Leonardo módszerének kulcsa a rétegelés volt. A reneszánsz mester a mai műanyagokhoz és golyóálló üvegekhez hasonló anyagszerkezetet produkált azzal, hogv papírt, káposztát, salátát, sőt, még ökörbelet is úgymond "festékbe öltöztetett". Leonardonak nemcsak találmányai, hanem a műanyag-gyártáshoz használt alapanyagai is élénk fantáziáról árulkodnak. Kísérletezett "egy fej saláta fodros leveleivel", "papírral és írótollhoz használt apró nádakkal", valamint egy "jókora milánói fodros fejeskáposztával, melyet lehetőleg decemberben vagy januárban szedtek le". De kipróbálta rejtélyes kísérleteihez többek között "egy üsző vagy Wi Leonardo da Vinci felfedezte a korai műanyagot HIHETETLEN ZSENI Alessandro Vezzosi, a toszkániai Vinci városában - Leonardo szülőhelyén - működő Museo Ideale igazgatója a művész-tudós jegyzetei között mesterséges anyag előállításáról szóló rajzokra és leírásokra bukkant. Vezzosi biztosra veszi, bogy da Vinci évszázadokkal a bakelit felfedezése előtt rájött a műanyag-gyártás alapeíveire. egy ökör belének hátulsó fertályát" is... Vezzosi - Leonardo jegyzeteit hűen követve - maga is nekilátott, hogy a különféle növényi és állati ragasztókat festékkel elegyítse. Az elkészült kulimászt aztán több rétegben is felvitte a Mona Lisa festője által javasolt különös holmikra. Amint a matéria megszilárdult, Vezzosi leválasztotta a salátákról és miegyebekről, majd meglepetten konstatálta: amit kapott, feltűnően hasonlít a 20. század elején felfedezett bakelithez. "Türelmesen meg kell várni, amíg valamennyi színes réteg megszikkad" - magyarázta Vezzosi a folyamatot az elképedt újságíróknak. "Igyekeztünk mindenben követni a mester utasításait, még hasonló színezékeket is használtunk. Pedig a hagyományos olajfestéktől a legkülönbözőbb szerves anyagokig minden megtalálható volt köztük." Leonardo receptjének sikeres megismétlése bebizonyította: a firenzei zseni évszázadokkal a modern műanyagok megjelenése előtt rájött a mesterséges anyag készítésének titkára. Alexander Parkes ugyanis csak 1862-ben fedezte fel a cellulózból előállított parkezint, Leo Hendrik Baekeland pedig 1909-ben állt elő a később hatalmas karriert befutott bakelittal. "Leonardo olyasmit állított elő, ami nagyjából a szerves és a szintetikus műanyagok között helyezkedik el. Kutatásai közepette még az acetonhoz nagyon hasonló anyagot is sikerült csinálnia. Kísérletei közben persze csakis nem mérgező, természetes alapanyagokkal dolgozott" - mondta Vezzosi. Az olasz tudós szerint Leonardo műanyagja annyira hasonlított a ma használatos szintetikus anyagokhoz, hogy akár késmarkolatot, sótartót vagy bármilyen apróbb tárgyat lehetett volna belőle csinálni. "Rendkívül érdekes, hogy Leonardo többrétegű szerkezettel érte el azt, hogy anyaga minél nehezebben törjön össze" - fűzte hozzá Vezzosi. "Az eredmények újra csak Leonardo zsenialitását igazolják, jóllehet a mester kutakodásai semmivel sem járulnak hozzá jelenlegi technikai tudásunkhoz" - kommentálta a kísérleteket Alessandro Bagno, a Padovai Egyetem szerves kémiai tanszékének professzora. Oroszlánok közé dobták Február 11. Oroszlánok téptek szét Dél-Afrikában egy mezőgazdasági munkást, miután volt munkaadója behajította őt a vadállatok közé. A tettest hétfőn tartóztatták le Hoedspruit közelében lévő birtokán, ahol vadállatok felnevelésével és szaporításával foglalkoznak. I Iárom bűntársával együtt bíróság elé állítják szándékos emberölés vádjával. A rendőrség birtokában lévő tanúvallomások szerint a 38 éves Nelson Shisanét 2003 végén bocsátották el az állatfarmról, miután összekülönbözött munkaadójával. A férfi február elején visszament a birtokra, ahol rátámadtak, és addig ütlegelték, amíg eszméletét vesztette. Ezután autóba rakták, a 15 kilométerre lévő mokvvalói rezervátumba szállították, és a kerítésen át bedobták az oroszlánok ketrecének kifutójába, ahol a vadállatok széttépték. Shisane családja nyugtalankodott a férfi eltűnése miatt, és értesítette a rendőrséget. A rendőrök a keresésére indultak, tanúkat szereztek, végül a kifutóban megtalálták a szerencsétlen férfi koponyáját, egyik lábszárának maradványát és véres ruhafoszlányait. Jelenleg egy pretoriai laboratóriumban vizsgálják valamennyit. Az ohim rém lövöldözött? február 12. Ohió állam hatóságai a térségben tevékenykedő orvlövész számlájára írják azt a támadást, amelyet egy kisteherautó és eg\' személygépkocsi ellen követtek el Columbus várostól délre. Az ismeretlen a 71-es államokközi autópályán vasárnap adta le lövéseit. A támadó többnyire az autóút felett ívelő gyalogátjárókról tüzel az elhaladó járművekre, eddig 23 alkalommal. Az Ohió állambeli lövöldözés 2003. májusában kezdődött. A rém egyetlen áldozata egy 62 éves asszony, aki autóján tavaly novemberben haladt Columbus közelében. A többi támadásban a lövedékek mozgó vág)' éppen parkoló járműveket értek, de csapódott be lövedék lakóházba és iskolába is. Ez utóbbi lövöldözésekben azonban senki sem sebesült meg. Az elkövetés módja igen hasonlít az amerikai főváros, Washington környékét 2002 őszén, három hétig rettegésben tartó két bűnöző ámokfutásához.
