A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-13 / 140. szám
6 a híd Kárpát -medence 2004. február u. Felvidék: a magyarországi oktatási támogatások folyósításáról CSÖKKENTETT ADÁS A módosított kedvezménytörvény által folyósítandó támogatások lebonyolítási formájának kérdése hosszú tárgyalássorozatot eredményezett a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottságban, annak ellenére, hogy a külföldi megítélések szerint a módosított magyarjogszabály már nem ütközik azEU-s normákkal. A megállapodást előkészítő tárgyalócsoportban ott volt Duka Zólyomi Árpád is, a Magyar Koalíció Pártjának általános alelnöke (képünkön), aki lapunknak nyilatkozott a szlovák és magyar külügyminiszterek által Brüsszelben aláírt szerződés megszületésének körülményeiről. FELFÜGGESZTIK A ROMÁNIAI EU-TÁRGYALÁSOKAT? Románia. Hajthatatlannak bizonyult Emma Nicholson Románia EU-csatlakozási tárgyalásai felfüggesztésének kérdésében. A bárónő továbbra is úgy értékelte, hogy az ország az integráció politikai feltételeit sem teljesíti. Az Európai Parlament jelentéstevője tegnapi bukaresti (Románia) sajtótájékoztatóján kijelentette: kitart javaslata mellett, hogy az uniós csatlakozási tárgyalásokat fel kell függeszteni Romániával. Nicholson egyben sietett leszögezni: nem zárja ki azt, bog}' az ország 2007-től uniós tagállam lehet, de ehhez még sokat kell tennie Bukarestnek. Bebizonyosodott ugyanis - tette hozzá -, hogy Románia a csatlakozásnak egyes politikai feltételeit sem teljesíti. Nem adják majd ingyen A DIPLOMÁT Felvidék. A kormány tegnapi döntése nyomán az egyetemistáknak szeptembertől évente mintegy 3 650-21 900 korona tandíjat kellene fizetniük. (Egy amerikai dollár megközelítőleg 30 szlovák koronával egyenértékű.) Ha a parlament is megszavazza a költségtérítéses felsőoktatás bevezetését, ősztől tandíjfizetési kötelezettség terheli a hallgatókat. A tandíj nagyságáról maguk a felsőoktatási intézmények döntenének, előreláthatólag a diák éves képzési költségei 5-30%-ának felelne meg. Fia az egyetemista évet ismétel, az 50%-ot is elérheti. Az egyetemek a tandíjakból származó bevételük 25%-át saját tanulmánviösztöndíj-alapjukba utalják át. Martin Frone, az oktatási tárca vezetője szerint átlag havi 800 koronás tandíj esetén az egyetemek összességében évente 1,2 milliárd bevételre tehetnek szert. Ellehetetlenített KMKSZ Kárpátalja. Múlt csütörtökön Németh Zsolt Fldeszes képviselő, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke fogadta a Parlamentben Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét, aki tájékoztatta vendéglátóját a kárpátaljai politikai helyzetről. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak nevezte a kormánvnak a KMKSZ-hcz való viszonyát. "Megdöbbenésemnek kell hangot adnom, hogy az elmúlt néhány hónapban a Magyar Köztársaság kormánya minden erőfeszítését arra összpontosította, hogv szétverje a KMKSZ-t" - mondta Németh Zsolt, hozzátéve, a kabinetnek "alkotmányos kötelessége, hogy segítse a határon túli magyarokat. beleértve a politikai önszerveződésüket is". Kovács Miklós szerint a KMKSZ ellen folytatott hadjárat azzal jár, hogy működő intézményeket lehetedenítenek el, ami elsősorban a helyi magyarságot sújtja. A KMKSZ elnöke ennek elemeiként az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerének átalakítását, az oktatási-nevelési támogatás ügyét, valamint a státusiroda-hálózat működésének leállítását említette. "Ennek következtében a státustörvény végrehajtása Kárpátalján megállt", jelentette ki, hozzátéve: "csak azért, hogy' valamiféle politikai kárt okozzanak a szövetségnek, készek a státustörvény végrehajtásának a leállítására".- Tudjuk, a 2001-ben megszületett magyarországi jogszabály, a határon túli magyarokról szóló törvény milyen vihart kavart fel a szlovák politikai körökben. Az érintett országok külügyi tárcái közül a legnagyobb ellenállást Szlovákia tanúsította, mindent megtett annak érdekében, hogy mi, itt élő magyarok, ne részesüljünk semmiféle támogatásban. Szinte elborult aggyal ismételgették azt, hogy határon túli hatálya van a törvénynek és hogy diszkriminál. Ön hogy látja ezeket a "vádakat"?- Egyik sem helytálló, a magyarországi törvény a mai napig nem hatályos más országban. Arról van szó, hogy Magyarország a határain túl élő magyaroknak lehetőséget ad arra, hogy bizonyos támogatásokban részesüljenek. Tulajdonképpen a kisebbségek irányában az anyaország törődése nyilvánul meg. A diszkrimináció pedig a szlovákiai politikusok agyában megszületett agyrém csupán, hisz annak a többségi nemzetnek a negatív megkülönböztetéséről beszélnek, amelynek minden feltétele megvan ahhoz, hogy kulturális és oktatási téren maximális mértékben fejlődjön.- A szlovák külügyi tárca mindenfajta kedvezménynek eleve ellene volt?- A magyarországi törvény kedvezményei két fontos csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak azok az előnyök, amelyeket a határon túli magyarok az anya-Február 12. Rögtönzött csárda a kultúrház közepében, két csípőre tett kezű kocsmárosleány énekel, később előkerülnek a betyárok is, dalolnak, iddogálnak, táncra perdítenek egy-egy szép lányt a közönségből — ezzel a jelenettel kezdődött a Lázár Éva nyugalmazott tanítónő által összeállított farsangi előadás a gyékényportékáiról híres mezőségi faluban, Mezőfelében. A víg kedélyű táncnak végül a maszkokba öltözött kommandósok vetnek véget: puskáikat a betyárok hátának szegezve kísérik ki őket a teremből. Aztán borbélyüzemet tákolnak össze a csárda helyén, amelyben - a közönség derülésére - fából eszkabált ollóval nyírnak. Nyiratkozás után a farsangi mulatságra összegyűlt közönség egy része meg is fürödhetett, a farsangolók ugyanis beleugrottak a vízzel színültig telt országban élvezhetnek - mint például az utazási kedvezmények -, ebbe tulajdonképpen a szlovák fél nem szólhat bele. Annál nagyobb vehemenciával léptek fel azokkal a támogatásokkal szemben, amelyek a határon túli magyarokhoz a szülőföldjükön jutnának. Itt elsősorban a kulturális-oktatási támogatások folyósításáról van szó.- Itt miben vélte a szlovák fél a magyarországi törvény diszkriminatív voltát?- A szlovák kormányfőnek és a külügyminiszternek egyaránt az volt a nézete, ha egyének kezébe jut a támogatás, az megengedhetetlen diszkrimináció. A folyamatnak volt egy nagyon fontos állomása, az ún. Velencei Bizottság elemzése, amely kimondta, hogy Magyarországnak joga van együttműködni más országokban a kisebbségekkel, valamint kulturális-oktatási támogatást nyújtani a számukra, de az adott ország együttműködésével. Ennek kellett az olyan formáját megtalálni, amely a magyar és a szlovák fél számára egyaránt elfogadható.- Milyen volt az elképzelés szlovák fogadtatása?- Nehezen jött össze az egyezség, mert mosdótálba, lespriccolva a közönséget. De a harminc éve folyamatosan megrendezett mezőfelei farsangi mulatságból nem hiányozhatott a cigánytánc vagy a biliből való sörivás sem, amelybe természetesen a közönséget is bevonták a farsangolók. Aztán hirtelen elsötétült a terem, és megjelentek a közönséget rémisztgető seprűs boszorkányok. A farsang két legizgalmasabb pontja a lakodalom - amelyen kötéllel próbálták összebogozni a fiatal párt -, illetve a farsangtemetés volt. A mulatságot végül a farsangi bábu elégetése zárta, amelyre szinte mindenki kicsődült a kultúrház hóval betakart udvarára. Barabás László farsangkutató, a marosvásárhelyi Kántortanítóképző Főiskola igazgatója szerint - aki már harminc éve követi a felei farsangi szokásokat, az évente megszervezett bállal egybekötött farsangi szerepléa szlovák fél mindenáron államilag akarta ellenőrizni az egész folyamatot, amibe mi nem mentünk bele. Többszöri tárgyalás után elértük, hogy egy alapítványon keresztül történjék ez. Mindez a kölcsönösség elve alapján történik, tehát úgy, ahogy Magyarország is támogathatja az itt élő magyarság oktatását, ugyanezt megteheti Szlovákia is a magyarországi szlovákokkal szemben. Itt, Szlovákiában a Pázmány Péter Alapítvány bonyolítja le majd a folyamatot.- Mit sikerült az MKP-nak elérnie a tárgyalásokon?- Elértük, hogy az oktatási támogatást meg lehet valósítani egy alapítványon keresztül. A szerződésbe bekerült a Pázmány Péter Alapítvány, mint lebonyolító szervezet. Ami pedig a kötöttséget, illetve az ellenőrzést illeti, nem állami szervek vagy minisztériumok ellenőrzik majd az egész folyamatot, hanem a Pázmány Péter Alapítvány évente egy összefoglaló jelentést készít, ami a szlovák-magyar vegyes bizottság asztalára kerül. További lényeges hozadéka a tárgyalásoknak, hogy támogatáshoz juthatnak az itt tanuló magyar egyetemisták is, tehát azok is, akik szlovák iskolában tanulnak. Ezt a szlovák fél szinte az utolsó pillanatig elvetette, mert ezt már etnikai privilégiumnak tekintette. Most visszatekintve elmondhatom, volt olyan pillanata is a tárgyalássorozatnak, hogy úgy láttuk, nem lépünk tovább, kivonulunk, és inkább felhívjuk a szülők figyelmét, hogy aki igényeli a támogatást, tegye meg azt egyénileg. De ebben az esetben csak Magyarországra utazva juthatnak majd a pénzhez, és nem biztos, hogy kifizetődő lesz nekik ezt 20 ezer forintért megtenniük. seket - a fiatalok nagyon beleélték magukat szerepeikbe, és idei előadásukból nem hiányoztak az újítások sem: a fiatalok ötletességét bizonyítja szerinte, hogy a halál nem kaszával, hanem fúró- és csiszológéppel érkezik a farsangtemetésre. Erdély: hagyományos farsangolás a Mezőségben A TELET TEMETTÉK Mezőfelében immáron harmincadik alkalommal szervezték meg a farsangi mulatságot. A mezőségi falu fiataljai által összeállított előadásból természetesen nem hiányozhatott a tánc, a közönséget ijesztgető boszorkányok vagy a bábuégetés sem.
