A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-06 / 139. szám
10 a HÍD Kultúra Röviden Intézetünk Tallinban Észtország fővárosában, a finn mellett másik európai finn-ugor testvémépiink országában, január 30-án megnyílt a tizennyolcadik külföldi magyar kulturális intézet. Ebből az alkalomtól Hiller István a nemzeti kulturális örökség minisztere magyar-észt kulturális együttműködési programot írt alá Tallinban. Az intézet a világörökségi óvárosban, egy 1798-ban épült palotában kapott helyet. Kastélysors A Kulturális Orőkségvédelmi Hivatal azt javasolja, a kulturális tárcának, hogy1 a jelenleg állami tulajdonban lévő kilencven kastélytól huszonhetet adjanak el rnagánmlajdonba. A szükséges műemlékvédelmi feladatokat azonban a magántulajdonosok kötelezettségévé tennék. Poloskák a Püski boltban Püski Sándor, a híres magvar könyvterjesztő megkapta az ő megfigyeléseiről és megfigyelőiről szóló nyilvántartásokat, s iratokat. Többek között kiderült: a legfelső fokon a szovjetorosz KGB irányította kommunista magyar titkosszolgálat, Egyesült Államokbeli emberei hogyan szerelték be rendszeresen a poloskákat (lehallgató készülékeket) a manhattani könyvesboltjába. Feltámadó Periklész Balkav Géza rendezésében a rangos alkotó műhelyként számon tartott budapesti R.S.9. Színház - amelv játékosan az utca és házszám címből választott magának színháznevet: a Rumbach Sebestyén utca 9-tól - feltámasztja Shakespeare ritka művét, a Periklészt. A rendező szerint azért játsszák ritkán ezt a drámát, mert a kor, amelyben élünk, nem kedvez a mese és a valóság, a finom lelki rezdülések megmutatásának. Tényleg nagy cirkusz Világra szóló produkcióval várta a múlt héten közönségét az V Nemzetközi Cirkuszfesztivál, amelyet négy napon át a Fővárosi Nagycirkuszban rendeztek meg. A szakma szerint az 1996. óta minden páros évben megrendezett, most már hagyományos budapesti seregszemle a monte-carlói és a párizsi után a legrangosabb a világon. Ezúttal a Zunyi csoport, vagyis három kínai lány meghökkentő helyzetekben tartotta egymást, kézen állva és gúlákat építve. Megdöbbentő kísérlet Rontanék Inka festőművész tárlatát nyitották meg a budapesti Almássy Téri Szabadidő Központban. A művésznő szándéka szerint képei tapinthatóságuknál fogva a gyengén látók és vakok számára is esztétikai élményt jelenthetnek, és a látókat is segítik abban, hogy megérthessék a fénytől rejtett világ dimenzióit. Lélekharang a svábokért Szellő községben, melyet még az Árpád korban alapítottak egy huzatos baranyai völgyben, megszervezik a törökdúláskor kipusztított magyar őslakosság helyébe telepített svábok emlékünnepségét. Őket ugyanis a kommunizmus kezdetén jogtalanul, ártatlanul kitelepítették a Német Szövetségi Köztársaságba. Emlékükre lélekharangot állítanak fel. Titkos féreg foga rág? •• •• A HARMINCÖTÖDIK Évszázada, a pesti Kossuth Lajos utcában, egy tetőteremben, meg távolabb is, Erdélyben, Kolozsvárott nagyjából egyszerre megalakult az első magyarfilmműbely. Másutt sem ment ez sokkathamaráhb. Közben azonban a 30-as években a holywoodi filmgyár kapujára egyszer, félig heccből, félig komolyan valaki kiírta, hogy "Itt nem csak magyarok érvényesülhetnek!" Mert ellepték a magyar filmesek Hollywoodot. Velencében, 1941-ben, amikor már dörögtek a fegyverek, elnyertük az első nemzetközi díjat: a filmművészetnek az operatőr mellettíegfontosabb embere, a rendező díját, s éppen erdélyi filmmel. A díjnyertes alkotásként Nyíró József novellásköteteiból, Emberek a havason címmel rendezett Szőts István egy paraszti sorstragédiát. Nyíró aztán menekülni kényszerült a kommunisták elől, Szőts is, aki a művészileg világelső francia film akkori rendező növendékeinek professzora lett Párizsban. Majd jött a kommunizmussal szembeni allegorikus ellenállás nagy korszaka, a híres, sikeres 60-as évek, a Szegénylegények s a többi. Földessy Dénes De mi van ma? - Erre is igyekezett felelni a múlt hét végén bezárult a 35. Magyar Filmszemle. A lehetőségekhez képest Vitézy Zsófia próbált reális helyzetképet felrajzolni, s e dolgozata a Magyar Nemzetben jelent meg. Ebből idézzük néhány szakember véleményét a pénzzel is támogatott új filmtörvényről, annak lehetőségeiről. Hiszen a pénzügyileg szinte halálosan szorongatott ország szorongatói éppen a filmszakmának nyitotforgalmazási igazgatójának az a véleménye, hogy a törvény célja egyebek mellett az volt: a piaci körülmények között versenyképtelen magyar játékfilmgyártást kisegítse, és versenyképessé tegye. A részleteket azonban a Magyar Mozgófilm Közalapítvány szabályzata határozta meg. Illés György, a Magyar Filmoperatőrök Társaságának elnöke reménykedik, de szerinte is "működtetni kell a szerkezetet, és ha nem jól működik, javítani kell rajta." ták ki kissé az ország elvékonyított bukszáját. A Vitézy Zsófiának adott válaszok nagyobbik részéből azonban sejlik, hogy a szakma tudja a kivételezés meszszire nyúló okát, de nem meri, de nem lehet kimondani. Fél évszázada megtanult óvatosságból, a túlélés taktikájából, és azért, mert ismeri a filmszakma többségét adó, uralkodó réteget. A körinterjúval készített elemzés címe: "A játékfilm erősödik, a többi műfaj tovább tengődik?" Alcíme pedig "A szakma sem ítéli meg egységesen a filmtörvényt". Íme: Bokor Pál producer, a Producer című szaklap főszerkesztője reméli, hogy a törvény - jó esetben - egy7 idő után kiszámíthatóvá és átláthatóvá teszi a pénz útját, összefogja a forrásokat, ahelyett, hogy szétforgácsolná a pénzt.... Ha a nemzetközi filmalapítvány irányvonalait ismerő produkciós szakemberek helyett szakmai érdekcsoportok által ide-oda ráncigálható személyek kerülnek oda, akkor tovább nőhet a káosz. - mondta. Kálmán Andrásnak, az InterCom (sic) Buglya Sándor, a Dunatáj Alapítvány elnöke, aki kezdetben maga is részt vett a filmtörvény előkészítésében, hiányolja a dokumentumfilm ügyének képviseletét a szabályozásból. Véleménye szerint különösen nehéz helyzetbe került a filmszakma azzal, hogy7 a filmgyártás forgalmai adója egységesen 25 százalékra növekedett ... Örül annak, hogy megemelkedett a filmgyártásra szánt összeg, de attól tart, hogy ezzel együtt - főképp a játékfilmes - érdekcsoportok is megerősödnek és képesek lesznek a pénz nagy részét megszerezni. Jankovics Marcell rajzfilmrendező, a híres Gusztáv sorozat alkotója, a Pannónia Kft ügyvezetője fájlalja, hogy a törvényben nem érvényesül a műfajok egyenjogúsága. Nem éled újjá az egykor világhírű magyar animáció - mondta. Nádorfi Lajos természetfilmes operatőr szerint még mindig mostohagyerek a természetfilm. Dárday István filmrendező így foglalta össze véleményét: Filmtörvény? Olyan, amilyen. Nagyobb baj, ami nincs 2004. FEBRUÁR 6. benne, mint ami benne van. Kötetre való elemzést lehetne róla írni, de szerintem most már jobb, előre tekinteni, mint tovább rágódni azon, ami körül már úgyis megkötött a beton. Nem akarom kisebbíteni azoknak az érdemeit, akik tudásuk legjavát adták ahhoz, hogy ez a sok éve húzódó ügy végre megszülessen. Engem most inkább a törvény végrehajtása körül megfogalmazódó tennivalók érdekelnek... A megoldás a Magyar Mozgókép Közalapítvány kezében van. Kérdés, hogy hogyan tudnak megküzdeni az alapítványon belül felsejlő titkos érdekszövetségekkel, amelyekben "titkos féreg foga rág." Az állami filmtörvény tehát már most a gyanú terepe. A 35. Magyar Filmfesztivál díjazottal Janisch Attila (felső képünk) Másnap című filmje nyerte el a 35. Magyar Filmszemle játékfilmes fődíját, a dokumentum alkotások közül Papp Gábor Xsigmond A birodalom iskolája című munkáját találta fődíjra érdemesnek a zsűri - közölték a budapesti eredményhirdetésen. Az idei mustra nagyjátékfilmjeit szemléző grémium a rendezői díjat - megosztva - Böszörményi Zsuzsának (Mélyen őrzött titkok) és Fliegauf Benedeknek (Dealer) ítélte oda. A legjobb elsőfilmes rendezésnek járó Simó Sándor-díjat Antal Nimród kapta a Kontroll című filmért. A 35. Magyar Filmszemle operatőri díját megosztva ítélték oda, Medvigy Gábornak, (Másnap) a szuggesztív képi megoldásaiért és Pados Gyulának (Kontroll; nagy képünkön) a filmbeli stiláris egység megteremtéséért. A produceri fődíjat a zsűri Durst Györgynek ítélte, produceri díjat kapott a BGB Produkciós Iroda. A legjobb női főszereplőnek járó elismerést a játékfilmes zsűri döntése szerint Bagaméri Eszter kapta a Mélyen őrzött titkok című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb férfi főszereplő díját Gáspár Tibor nyerte el, a Másnap című filmben nyújtott játékával. A zsűri a legjobb női epizódszereplő díját a Másnap és a Rózsadomb című filmben is szereplő Lázár Katinak ítélte. A legjobb férfi epizódszereplő a zsűri döntése szerint Nagy Ervin, a Méh en őrzött titkok és a Szezon című filmekben nyújtott alakításokért.
