A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-06 / 139. szám
6 A HÍD Kárpát - medence 2004. FEBRUÁR 6. Röviden Meciar üzent A MAGYAROKNAK Felvidék. Nem kampánvkezdet, esak látogatás, nyilatkozta a HZDS elnöke és államfőjelöltje, Vladimír Meciar, a nem éppen magyarszeretetéről ismert szlovák politikus a dunaszerdahelvi városházán. Az ellenzéki pártvezér megerősítette: a magyar választók felé ten gesztusként értékelhető, hogy indulásának bejelentése után éppen Dunaszerdahelyt kereste fel. íMeciar azt üzente a magyaroknak, hogy a jövő útja a megértés. A kérdésre, mivel kívánja megszólítani a magyar választókat, így felelt: Mindenki érdekében szólok, amikor a szociális helyzet, a mezőgazdaságban uralkodó állapotok javítását és a beruházások élénkítését sürgetem. A kérdésre, támogatja-e pártja a magyar nyelvhasználati küszöb 10 százalékra való csökkentését, amit az MKP szorgalmaz, azt felelte, szerinte a megértés, nem pedig a megosztottság határait kell keresni. "Értesüléseim szerint, amelyek egyes magyar képviselőktől származnak, az MKP nem fog a parlament elé terjeszteni ilyen javaslatot" - fűzte hozzá. Fogy Kárpátalja Kárpátalja. 2003-ban 14 812 újszülöttet anyakönyveztek, a halva születettek száma pedig 67 volt. Ugyanakkor a megyében tavaly 14 970 elhalálozást regisztráltak, ezen. belül 119 volt 1 évesnél fiatalabb csecsemő. Az. általános népességcsökkenési tendencia mellett biztató lehet, hogy nagyvárosaink, Ungvár és Munkács pozitív demográfiai mutatóval zárták az évet. A megyeszékhelyen 1386 gyermek született, szemben az. 1234 elhalálozással, Munkácson pedig 1008 születésre 1004 elhalálozás jutott. Lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet a Beregszászi járásban, ahol 807 csecsemő született, s 1141-en haltak meg, a Munkácsi járásban, ahol 1127 születésre 1491 halálozás jutott, s az Ungváriban, ahol 756 gyermek születése mellett 994 halálesetet jegyeztek fel. Egyébiránt egy országos kimutatás szerint az elmúlt 10 év során Ukrajnában 5,06 millió gyermek született, miközben ennek a számnak majdnem a dupláját, 8,24 milliót tesz ki az elhalálozások száma. Ez idő alatt 3,94 millió házasság köttetett és 2,14 millió válást mondtak ki a bíróságok. A Magyar Polgári Szövetség ELSŐ KONGRESSZUSA Erdély. Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Az MPSZ első kongresszusán közösen döntötték el, hogv a nyári helyhatósági választásokon megteremtik a választás lehetőségét azokon a településeken, ahol ez nem veszélyezteti a magyar képviseletet, más településeken pedig készek együttműködni az erre hajlandó magyar szervezetekkel a magyar képviselet biztosítása érdekében. Markó Béla továbbra is egységbontásnak látja az RMDSZ-szel szembeni szervezkedést. Meg kell adni a romániai magyarságnak a választás szabadságát - ez a jelszó határozta meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) első kongresszusát. A székelyudvarhelyi művelődési ház zsúfolásig telt nagytermében a választás szabadságát hirdették a szalagplakátok is. Vajdaság: radikális ígéret a kormányra kerülés esetére IGEN, FELSZÁMOLNÁK Hatalomra kerülve felszámolnak a Vajdaság autonómiáját a szerb radikálisok Tomiszlav Nikolics, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökhelyettese (képünkön balról) kertelés nélkül közölte a hétfői Gradianski List című újvidéki lappal, hogy a radikálisok együttműködnének minden párttal, amely meg akarja szüntetni a Vajdaság autonómiáját. Február 5. A jelenleg legerősebb szerbiai párt elnökhelyettese szerint az SRS ebben partnerre lelhet a demokratikus tömb legnagyobb pártjában, a Szerbiai Demokrata Pártban (DSS). „Programunk teljesen egyértelmű: erős önkormányzatok, felettük a köztársasági kormány, átmenetek nélkül. A Vajdaság jelenlegi bezártságával, a köztársaság csöndes létrehozatalával a polgárok nem értenek egyet sem a Vajdaságban, sem Szerbiában” - mondta Nikolics. Szerinte a polgárok azt szeretnék, ha az SRS győzne a tartományi parlamenti választáson, mert a radikálisok azok, akik megakadályoznák, hogy a Vajdaság különváljék „anyaországától”. A Vajdaság a titói Jugoszlávia idején, 1967-ben széles körű autonómiát 11 Páíjvélemények Markó Béla RMDSZ-elnök tanulmányáról JÓL MEGMONDTA5 Egyetértenek az egyetemes magyar nemzetpolitika kialakításának szükségességével a Markó Béla RMDSZ-elnök (képeinken) áltál megszólított magyarorszagi politikai pártok nyilatkozó politikusai. Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről című tanulmányában Markó kifejti: a határon túli magyarok ügyét behálózta a pártpolitika, holott olyan közös nemzetpolitikára lenne szükség. “Az utóbbi években újabb és újabb „megoldások“ röppennek fel, mint többek között a státustörvény, az autonómia vagy a kettős állampolgárság, ám ezeket nem kivitelezhetőségük, hanem ilyenolyan morális szempontok szerint fogadjuk vagy ítéljük el” - szögezte le az RMDSZ elnöke. „Bár a nyilatkozatokban minden politikai erő a szülőföldön maradás mellett kötelezi el magát, sokan nemhogy csökkentenék Magyarország amúgy is erős szívóhatását, hanem tevékenvségükkel még növelik is” - fejezte ki aggodalmát Markó. A tanulmány kapcsán a budapesti Teleki László Intézet január 19-én tanácskozásra hívta az RMDSZ vezetőjét és a határon túli magyarok ügyében járatos szakértőket. MDF: Markó visszatért „Az MDF mindig is nemzetpolitikai feladatnak tekintette a határon túli magyarság ügyét, és - kapcsolódva a Markó-tételek egyikéhez - a nemzetstratégia legfontosabb eleme az MDF szerint is a szülőföldön maradás” - jelentette ki Csapody Miklós képviselő. „Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyar társadalomban keletkezett konfliktusok kirobbantó oka a magyarországi politikai megosztottság-e, egyértelmű nemmel lehet válaszolni” - szögezte le Csapody. Az MDF-képviselő szerint természetes, hogy a magyarországi belpolitikai élet áthullámzik a határon túlra is. „Probléma akkor van, amikor ez a hullámzás egy szándékos áthullámoztatás, és amikor pártpolitikai export valósul meg” - fejtette ki. Csapody szerint a magyarországi ideológiai export okolható azért, hogy a Vajdaságban „egy kicsi és szavazatarányában jelentéktelen politikai erő sikerrel verte ki a nagy és erős politikai erőt a törvényhozásból”. Mindazonáltal az MDF-es politikus úgy látja, a magyarországi politika megjelenése nem oka volt, hanem következménye a határon túli magyar közösségekben meglévő ellentéteknek. MSZP: a tanulmány segélykiáltás „Elemzés, programadás, figyelemfelhívás, segélykiáltás egyben ez a cikk” - jellemezte Markó Béla írását Tabajdi Csaba MSZP-képviselő. A Magyar Szocialista Párt nemzetpolitikai tagozatának elnöke hangsúlyozta: teljes mértékben egyetért a tanulmányban felvetett kérdésekkel, és alapvetően a válaszokkal is. „Tizenöt évvel a kisebbségpolitikai rendszerváltás után végre szükség lenne olyan nemzetstratégiára, amely érdemben képes kezelni a szülőföldön való méltó megélhetést, az elvándorlás trendjének a megállítását” - fejtette ki Tabajdi, aki szerint Markó tanulmányának Magyarország számára egy nagyon fontos belpolitikai üzenete is van: a párkapott, amelyet a milosevicsi központosítási törekvések idején nyirbáltak meg. Az alkotmány szerint a Vajdaság autonóm maradt, a valóságban viszont alig maradt olyan jogköre, amely erre emlékeztetett volna. A vajdasági autonómiáért küzdő pártok - közöttük a Vajdasági Magyar Szövetség - összefogásának köszönhetően a rendszerváltás után egy évvel a szerb parlament elfogadta az úgynevezett hatásköri törvénycsomagot, amely részben visszaszolgáltatta a Vajdaság korábbi jogosítványait, de valódi végrehajtó és törvényhozó, illetve bírói hatalma ma sincs a tartománynak, és a Vajdaság területén begyűjtött pénzforrások — adók, privatizációs bevételek, stb. - elosztása jórészt továbbra is Belgrádban történik. A decemberi szerbiai parlamenti választáson egyetlen regionális vajdasági párt sem került be a parlamentbe, ezért nem is várható, hogy a jövőben az autonómia ügye elmozdul a holtpontról. tok ne pártpolitikai eszközként, hanem nemzeti ügyként kezeljék a határon túli magyarok sorsának kérdését. Fidesz: Markó nem kommunikál Németh Zsolt „egy Fidesz-közeli szakértői csoport”, a Budapest Analyses elemzését ajánlotta figyelmünkbe mint az ellenzéki párt álláspontjával megegyező véleményt. A Budapest Analyses szerint Magyarországon a tanulmánnyal Markó Béla leginkább a Fideszt próbálja megszólítani. „Ennek legfőbb oka az, hogy a Fidesznek és különösen Orbán Viktornak elsöprő a népszerűsége az erdélyi magyarok körében - véli a szakértői csoport. - Ugyanakkor a Markót támogató erdélyi magyar üzletemberek nyomására az RMDSZ aktívan beavatkozik a magyar belpolitikába, és kommunikációja a jelenlegi magyar ellenzékkel megszűnt.” A Budapest Analyses szerint nem bizonyított Markó Béla azon állítása, hogy a megosztottságot Magyarországról gerjesztik. „Az erdélyi magyarság politikai egysége egyedül Erdélyben, az ottani politikai szereplők megegyezésével valósítható meg. Az RMDSZ elnökének megvan a politikai mozgástere, hiszen egyszerre élvezi a bukaresti és a magyar kormány támogatását. A kérdés, hogy vissza tudja-e szerezni a romániai magyarság többségének támogatását” - szögezi le a Fidesz-közeli szakértői csoport.
