A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-07-25 / 112. szám
2003. JÚLIUS 25. Tudomány A HÍD 13 Július 22. Eddig a csillagászok úgy kalkuláltak, hogy egy-egy, már veszélyforrásként is értékelhető, 200 méternél nagyobb átmérőjű aszteroida becsapódására nagyjából 2500 évente lehet számítani. A brit-orosz tudósok készítette új számítógépes modell szimulációi alapján azonban úgy látszik, hogy egy-egy ilyen aszteroida becsapódása inkább 160000 évente valószínű, tehát jóval ritkábban, mint eddig gondolták. A kutatás másik fontos eredménye, hogy egy új becsapódási modellnek köszönhetően az is kiderült, a légkörben több földközelbe kerülő objektum, ún. NEO hullik darabokra, mint amennyivel korábban kalkuláltak. A kutatók természetesen nem állítják, hogy nyugodtan hátradőlhetnek a NEO megfigyeléseket végző csillagászok, hiszen egészen biztosan léteznek a Földet veszélyeztető égitestek, ám ahogy Dr. Philip Bland, a kutatást vezető brit tudós megjegyezte: „A katasztrófákat előidéző becsapódásokra utaló rengeteg bizonyíték alapján egyértelmű, hogy hasonló esemény be fog következni a jövőben is. Kutatásunk célja elsősorban az volt, hogy a Föld felé tartó objektumok közül egyszerűbb I Túlértékeltük a Földbe csapódó aszteroidák veszélyét REPÜL A NEHÉZ KŐ... Kevesebb nagyméretű aszteroida ütközik Földünknek, mint eddig gondoltuk - állapította meg kutatásai alapján a londoni Imperial College es az Orosz Tudományos Akadémia közös kutatócsoportja. a folyamodon legyen kiszűrni, melyek miatt kell aggódnunk, és melyek azok, amelyek nem jutnak át az atmoszférán. A Hold esetében nagyon egyszerű megítélni, milyen gyakorisággal csapódnak a felszínébe jelentősebb méretű égitestek, hiszen nincsen légköre. A Föld esetében tehát fogódzót kellett keresnünk, milyen jellegű, és méretű égitestek jelentenek valódi kockázatot.” Ennek megállapításához az eddigi “palacsinta elmélet” helyett — ami a légkörben széthulló aszteroida darabkáit egyetlen, dákokhoz hasonló szétterülő modellel jellemezte - a kuta- • tócsoport az újabb, ’különálló töredékek’ elméletét alkalmazta, amelyet a kő- - zös kutatás egyik vezető munkatársa Natalija Artemijeva dolgozott ki. Ez annyiban tér el a korábban uralkodó elgondolástól, hogy míg az előbbi igazából csak az aszteroida légkörben történő széthullásának helyét volt képes előre jelezni, addig ez utóbbival már azt is ki lehet számítani, hogy hogyan esik darabjaira a légkörben szétrobbanó égitest. Ebből pedig meg lehet már állapítani, mely égitestek becsapódásától kell valóban tartanunk. A kutatók természetesen mindkét modell alapján lefuttattak több, mint 1000 szimulációt a legkülönbözőbb, egészen 1 kilométeres átmérőjű aszteroidák becsapódásáról. A vasat tartalmazó égitestek esetében mindkét modell, kb. ugyanolyan eredményt produkált, ám a sziklás meteorok esetében jelentős különbség volt tapasztalható. A brit-orosz kutatócsoport viszont úgy véli, az újabb elmélet alapján joggal feltételezhetik, hogy ez utóbbi aszteroidák jóval csekélyebb mértékű kockázatot hordoznak magukban, mint vastartalmú társaik, nagyjából ezredakkorát. A tudósok munkájuk alapján úgy vélik, igaz, egy ilyen darabjaira hullott égitest további kockázatot jelent, de mégsem akkorát, mint amekkorát a korábbi adatok alapján feltételeztek. ' Önmegsemmisítő DVD-ket terveznek piacra dobni JÖN A FEKETE LEMEZ A Buena Vista Home Entertainment nyolc jilmjét olyan DVD lemezeken kívánja piacra dobni, amelyek kibontásuk után két nappal használhatatlanná válnak. Ez az elv a remények szerint komoly konkurenciája lehet a videokölcsönzőknek, írta a New York Times. Július 22. A korlátozott élettartamú lemezeket annyiért kínálják majd, mint amennyit a kölcsönzők kérnek a DVD-kért. Viszont nem kell aggódni a visszavitelük miatt, mert a különleges rendszerrel védett adathordozók a garantált lejátszási idő leteltével használhatatlanná válnak. A Disney szerint így a felhasználók elkerülhetik a kölcsönzőkben a videokazetták és DVD lemezek után felszámított letéteket és késedelmi díjakat. Ezzel párhuzamosan a vállalat természetesen új bevételi forrást is teremt magának. Az úgynevezett EZ-D DVD-k légmentes csomagolásban kerülnek forgalomba. Ha ezt a felhasználó feltépi, negyvennyolc órája van a film megtekintésére. Ez alatt az idő alatt egy kémiai folyamat meg)’ végbe a lemezen, elfeketítve és olvashatatlanná téve az adathordozó réteget. Egy kísérlet keretében a Disney első nyolc filmje szeptemberben jelenik meg eldobható DVD-n. Nemcsak a vállalat, de a homevideo-piac szereplői is feszülten várják az eredményeket. A videokölcsönzők számára ugyanis rendkívül jövedelmező, ha késve hozzák vissza a filmeket - és ez igen gyakran elő szokott fordulni. A videokölcsönzők nyugalma érdekében a Disney úgy határozott, hogy az első EZ-D DVD-ket csak akkor dobják piacra, ha az adott filmek már hat hete futnak a rendes kölcsönzői forgalomban. Ugyanígy lemondtak arról is, hogy az önmegsemmisítő lemezekre extra filmanyagokat tegyenek, ahogy ez a hagyományos DVD-ken különben szokásos. Hasonló kísérletre egyébként már 1998-ban sor került. Akkor korlátozott alkalommal lejátszható DVD-ket próbáltak piacra dobni, de ez bukásnak bizonyult. A Disney most valóban reális esélyt lát a sikerre, mivel a DVD jóval népszerűbb, mint öt éve volt. Más filmstúdiók, köztük a Paramount, Sony és a Warner Brothers még nem mutatnak érdeklődést az újszerű technológia iránt. Ami nem csoda: a nagy konszernek még mindig képtelenek magukat túltenni azon a - többek között pénzügyi - válságon, amit a DVD és CD feketepiacának erőssége okozott az elmúlt pár évben. Az pedig a közeljövő titka, hogy fogadja majd ezeket az új hordozókat a képlet legkiszámíthatatlanabbja: maga a vásárló. Röviden a sótartalom 1,6 helyett immár 2.4-szer magasabb a tengerekben mérhető szintnél, írta New Scientist. Kezdődhet a mamutklónozás Július 19. A gyapjas mamut klónozására készülő japán kutatók elkezdhetik a munkát a szibériai fagyott mamutból származó szövetmintákkal, írta a CBS News internetes oldala. A kutatók úgy vélik, hogy a DNS elég jó állapotban van, bár még évekbe is telhet, mire valóban megszülethet az első újkori mamut. A szövetminták egy tavaly augusztusban részben kiemelt példányból származnak, melv húsz- harmincezer éve feküdt fejjel lefelé az állandóan fagyott szibériai altalajban. A hóból kiálló lábakra eg}7 vadász talált rá kilenc évvel ezelőtt. A helvi hatóságok csak 1997-ben látogatták meg a helyszínt, de anyagiak hiányában meg sem kezdték a maradványok feltárását. Internetről törhetók a Windows rendszerek Július 20. A Microsoft elismerte, hogy egy veszélyes biztonsági hiba található szinte valamennyi Windows operációs rendszerében, köztük a legbiztonságosabbnak kikiáltott Windows Server 2003-ban is. A hiba nem érinti a Windows ME rendszereket. A vállalat közleménye szerint a crackerek az interneten keresztül átvehetik az irányítást az áldozat számítógépe fölött, adatokat lophatnak el, fájlokat törölhetnek le és átböngészhetik az e-maileket. Az ingyenes hibajavítás már elérhető a Microsoft weboldalán. Rekordközelségbe kerül a mars Július 21. Augusztus végén a Mars olyan közel kerül a Földhöz, mint emberemlékezet óta soha. Pontosabban a Föld éri utói és előzi meg a vörös bolygót a Nap körüli keringésük során. A Vízöntő csillagképben tartózkodó Mars már az éjszakai égbolt legfényesebb objektumává vált. A következő hetekben várhatóan még jelentősen emelkedik a fényereje. A legkisebb Föld-Mars távolságot, 55,76 millió kilométert augusztus 27-én érjük el, ez körülbelül a Nap- Föld távolság harmada, a Föld-Hold távolságnak pedig 144-szerese. Legutóbbi ilyen közel időszámításunk előtt 57 618-ban volt a Mars, a legközelebbi ilyen együttállásra pedig 2287-ig kell várni. A földi szemlélő számára most a Nap és a Mars az égbolton egymással szemben helyezkedik el Amikor nyugaton lemegy a nap, keleten felkel a Mars. Éjfélkor a vörös bolygó déli irányban magasan fénylik. Dániában születik a legtöbb lombikbébi július 16. A világon a dánok vezetnek a mesterséges megtermékenyítések számát illetően. Az országban egymillió lakosra 1826 ilyen beavatkozás jut, míg az USA- ban csupán 250. A mesterséges megtermékenyítésekre vonatkozó összehasonlító statisztikákat az európai emberi reprodukciós és embriológiai társaság jelentésében közölték. Eszerint az összes ilyen beavatkozás 60 százalékát Európában végzik, és a kontinensen is Dánia vezet. A királyság különben külföldön is a lombikbébi-turizmus egyik kedvelt célországának számít.
