A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-07-25 / 112. szám

FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP p 2003. JÚLIUS 25. 3. ÉVFOLYAM 112. SZÁM 30. HÉT Moszkva már egy koreai ATOMHÁBORÚRA KÉSZÜL Az oroszok számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a Ko­reai-félszigeten háliorú tör ki, amelyben Észak-Korea atomfegyvert vethet be. "Ha nem is vagyunk a háború küszöbén, a konfliktus elméleti lehetősége fennáll"­­mondta Loszjukov külügyminiszter-helyettes. (2. oldal) Felére csökkenhet Budapest A már elkészült, de egyelőre titkos fővárosi közigaz­gatási reform tervezete tartalmaz egy olyan lehetséges verziót, amely felére csökkentené a főváros területét. A formálódó közigazgatási reformmal a mai külső kerületeket esetleg leválasztják és elővárosokká alakítják át. (8. oldal) Nem ártó a génkezelt élelem? Az emberi fogy asztásra szánt, gén­kezelt termények "igen csekély" kockázatot jelentenek az egészség­re - állapította meg a kormány megbízásából elvégzett vizsgálata eredményeként egv brit kutató­­csoport. (12. oldal) Pokolgépek Spanyolfóldön Július 22. Pár perces eltéréssel bombák rob­bantak a dél-spanvolországi Alicante és Benidorm üdülőhelyeken kedd reg­gel. A támadásban legalább nyolc em­ber - köztük négy rendőr - könnyeb­ben megsérült. Az állami rádió szerint a támadás "magán viseli az ETA baszk terrorszervezet kézjegyét". Egyesek attól tartanak, hogy a szervezet felújí­totta a turista központok elleni táma­dásokat, hogy ezzel elriassza a látoga­tókat az országból. A merénylet ria­dalmat keltett az évente sokmillió tu­ristát fogadó déli országrészben. A merényletekben azért sérültek meg kevesen, mert egy, magát az. ETA képviselőjének nevező ember előre ér­tesítette a rendőrséget a robbantás helyszínéről és időpontjáról. A ható­ságok elkezdték evakuálni a környé­ket, de a CNN szerint a bombák a megadott időpontnál húsz perccel ko­rábban robbantak. A Baszkföld függetlenségéért küz­dő ETA eddig összesen több mint nyolcszáz ember haláláért vállalta a felelősséget az elmúlt harmincöt év­ben. A szervezet rendszeresen zsarol üzleteket és üzletembereket, hogy ezekből a pénzekből folytathassa kampányát. Megfúrt magyar közeledés Július 22. Éles hangon reagált a román sajtó arra a felvetésre, hogy Magyarország részt kíván venni Románia és Bulgária Európai Uniós csatlakozási tárgyalásain. A Kovács László által is megfogalmazott kérést a román diplomácia visszautasította. "Magyarország sápot akar húzni a román csatlakozási tárgvalásokbói" - írta szerdán az Evenimentul Zilei című román napilap. Hétfőn Kovács László külügyminiszter Budapesten találkozott Günter Verheugen bővítési biztossal, ahol az Európai Bizottság támogatását kérte ahhoz, hogv Magyarország részt vehessen Románia és Bulgária csatlakozási tárgyalásaiban. A magyar kérést a román diplomácia kedden határozottan elutasította. Valamennyi központi román lap címoldalon számolt lie a magyar kérésről és annak Bukarest ál­tal történt azonnali elutasításáról. A Ziua című lap az Európai Bizottság szóvivőjétől kért nyilatkozatot, aki a bizottság bukaresti képviseletén keresztül válaszolt és leszö­gezte: a csadakozási tárgyalásokat az EU jelenlegi tagállamai folytatják a tagjelöltek­kel. Miután Magyarország még nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, nem ve­het részt a (Romániával folytatott) tárgyalásokon. "Ügy tűnik, miután a magyar ve­zetés vereséget szenvedett a kedvezménytörvény csatájában, másra sem tud gondol­ni, csak arra, hogy milyen édes a bosszú" - írják a román újságok. H A Cl A szerint a bukott Húszéin az igazán veszélyes SZADDAM: új napóleon Húszéin igazán bukása után jelentbet közvetlen veszélyt az Egyesült Államokban, állt a Washington Post értesülései szerint az Irakról készült tavalyi titkosszolgálati jelentésekben. Az amerikai kormányzat ehhez képest a hatalmon tévő diktátort állí­totta be közvetlen kockázatként, bukását pedig a veszély elmúlásaként értékelték. Július 23. "Irak bármelyik nap vegyi vagy bioló­giai fegyvereket adhat át a terroristák­nak" - jelentette ki még tavaly október 7- én, az iraki háború előkészítő szakaszá­ban a titkosszolgálatok jelentéseire hi­vatkozva. A Washington Post értesülései szerint azonban a jelentések másról szól­tak. Pluszéin igazán csak bukása után fordult volna a terroristákhoz. "Szaddám, ha már kellően reményte­len a helyzete, úgy dönthet, hogy csak az amerikaiakkal élethalálharcot folytató al- Kaidára számíthat" - áll Bush állításaival szemben az amerikai titkosszolgálatok éves összegző jelentésében (NIE). A do­kumentum szerint "valószínűtlen", hogy' Húszéin kapcsolatot keresne az aí- Kaidával, azonban ha a rezsim bukását érezné, "a bosszú utolsó lehetőségeként nagy áldozatot követelő" terrorakciókat hajthat végre. Húszéin sorsáról jelenleg csak feltevések vannak, Paul Bremer, az iraki közigazgatás amerikai kor­mányzója sze­rint a diktátor feltehetően életben van. Az iraki diktatúra az amerikai titkosszol­gálatok - egyelőre tárgyi bizonyítást még nem nvert - ál­lítása szerint jelen­tős mennyiségű ve­gyi- és biológiai­fegyverkészletekkel is rendelkezett. Ha Iraknak való­ban vannak tömeg­­pusztító fegyverei, és Húszéin valóban életben van és buj­kál, adott a titkos­­szolgálatok által le­írt szituáció, terror­­támadások fenye­gethetnek, véli a Post. A jelentésben leírtak változatlanul igazak, mondta a lapnak egy neve elhallgatását kérő kor­mánytisztviselő. Húszéin valóban ve­szélyt jelent még, véli a demokraták egy képviselője is. Edward Markey szerint a diktátor, "Napóleonhoz hasonlóan" visz­­szatérhet. Ráadásul ha valaki, Húszéin tudja hol vannak a tömegpusztító fegy­verek. Bremer kevésbé pesszimista. "Akár él, akár nem, a fickónak vége van. Senki nem támogatja Irakban" - nyilatkozta az ország amerikai kormányzója. A Post szerint Bush kemény lépés előtt áll. Bár május 1-én, az iraki háború végét deklaráló beszédében a terrorista­veszély elhárításáról szólt, a lap szerint most a közvélemény elé kell tárnia az ez­zel ellentétes titkosszolgálati jelentéseket is - vagy új botrány elé néz.

Next

/
Thumbnails
Contents