A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-24 / 134. szám
2003. DECEMBER 24. K arácsony A HÍD 17 PÁSZTOROK, PÁSZTOROK Pásztorok, pásztorok örvendezve Sietnek Jézushoz Betlehembe; Köszöntést mondanak a kisdednek. Ki váltságot hozott az embereknek. Angyalok szózata minket is hív, Értse meg ezt tehát minden hű szív; A kisded Jézuskát mi is áldjuk, Mint a hív pásztorok, magasztaljuk. Udvözlégv, kis Jézus! reménvségünk, Aki ma váltságot hoztál nékünk. Meghoztad az igaz hit világát. Megnyitád szent Atyád mennyországát. Dicsőség, imádás az Atyának, Érettünk született szent Fiának, És a vigasztaló Szendéleknek, Szentháromságban az egy Istennek. Betlehemezés A karácsonyi ünnepnek már régóta része ez a dramatikus játék, amelyet eredetileg a templomokban vagy azok előtt adtak elő. A játék Jézus születésének fontosabb eseményeit mutatja be a Biblia alapján. Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól és számos változatban népszokásként élt tovább. A legrégibb ismert magyar nyelvű betlehemes játék szövege a váci egyházmegyei könyvtárból került elő. Liptay István ecsegi plébános jegyezte fel 1684 és 1694 között. Betlehemezni általában karácsony délutánján indultak a fiatalok, s késő estig sorba járták a falu portáit. Napjainkban kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik, az élő szereplőkkel, a másik bábfigurákkal játszott változat. Mindkét fajtáját hasonlóképpen játszák, azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József). Ä betlehemezés fontos kelléke a kis templom, melynek belsejét a bibliai történet szereplői népesítik be, egyikből sem hiányozhat a királyokat Betlehembe vezető csillag. Kántálás: Szegedi népszokás. A gyerekek már advent kezdetétől négyötfős csoportokban járják a házakat és éneklik: “Eljöttünk mi kántálni, kántálni Nem kell minket bántani, bántani: adjanak egy darab kolbászt, mi is hoztunk fülit-farkát!" Kolindolás: Román népszokás. A legények december 24-ről 25-ére virradó éjjel dobokkal, dudákkal, furulyával keltek útra, és betérve a házakba megtáncoltatták az asszonyokat, leányokat. Kolindákat énekeltek, majd a kimondottan erre az alkalomra sütött fonott kaláccsal és itallal kínálták őket. Távozáskor ajándékot kaptak, ők pedig bő termést, a leányoknak jó hozományt és gazdag újesztendőt kívántak. Bodor Miklós Betlehemi csillag Betlehem csillaga vezet három királyt köszöntve Mária újszülött kis Fiát. Karácsony este van csend honol a tájra szeretet szívekben békesség hazája. Harang hangja kondid hótakarta tájon templomba hívogat havas pusztaságon. Harangszó hívogat zengő szép zenével egybeolvad hangja hívók énekével. Egy család asztalnál szívük valakit vár. Ki nem jöhet haza üres egy szék egv tál. Zöldéi a fenyőfa besétál a házba ünnepre öltözik csillogó ruhába. Betlehem csillaga vezet három királyt köszöntve MÁRIA újszülött kis Fiát. Regölés A regölés a legények és a házasemberek termékenység-, bőség- és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása. A téli napforduló pogánykori emléke. A magyarság egyik legarchaikusabb szokása, fő időpontja december 26. Hagyománya, szövege és dallama a legtovább Nyugat-Dunántúlon és Udvarhelyszéken maradt fenn. A regölést archaikus rítuséneknek tartja a kutatás, amely a sámánénekkel is összefügghet. A regös (énekmondó) a régi magyarok sámánjainak, varázslóinak egyik elnevezése lehetett. A középkorban a regus szó királyi együttivót jelentett. A 16-17. századi kalendáriumok regelő hétfőként említik a vízkereszt utáni első hétfőt. Az első regöséneket 1838- ban közölték nyomtatásban. A szokás rendszeres gyűjtését Sebestyén Gyula végezte el a századfordulón. ; "Eljöttünk eljöttünk Szent István szolgái, Régi szokás szerint szabad megtartani. Hej regö rejtőm, regö regö regö rejtem. Amoda át folyik egy sebesfolyóvíz aztat körül follja zfd selyem pázsitja zöd selyem pázsitján csodatevő számos csodatevő számosnak ezer ága boga ezer ága bogán ezer mise gyertya gyulladva gyulladjék átadva aliidjék. Hej regö rejtem, regö regö regö rejtem. Ide is mondanának egy szép legényt Kicsoda voltra szép legény Varga Jóska szép legény Amoda át is mondámnak egy szép leányt Kicsoda volna szép leány Német Rózsi szép leány hej regö rejtem, regö, regö, tegö rejtem. Regüllük a gazdát vele az asszonyát hej regö rejtőm, regö regö regö rejtem. A regösök köcsögdudákkal, csörgős botokkal, csengővel, regös síppal, furulyával keresték fel elsősorban a lányos házakat. Öltözetük: kifordított báránybőr kucsma és bunda. Általában 20- 30 fős csoportokban mentek, pálinkával, süteménynyel kínálták őket. A regölés a következő jellegzetes részekből áll: engedélykérés beköszöntő csodafiúszarvasról szóló ének jókívánságok párok öszszeregölése adománykérés záradék. NAPTÁR December 21. Tamás napja Az esztendő legrövidebb napja, a téli napfordulat csillagászati időpontja. Hitetlen Tamás néven emlegetett apostol napja. A hagyomány szerint pünkösd után megjelent neki külön Jézus. Innen ered a szólás: Szent Tamás szolgája vagyok, azaz hiszem, ha látom. Indiában halt vértanúhalált, testét azonban Itáliában helyezték örök nyugalomra. A néphit szerint, ha Tamás napja reggelére friss hó esik, akkor békés, boldog karácsony várható. Karácsony A karácsony Jézus Krisztus születésének napja: az öröm békesség, a család, az otthon ünnepe. Krisztus születésének megünnepléséről első adatok a IV. században találkozunk. Niceai János püspök szerint I. Gyula pápa alatt kezdték ünnepelni, majd az ünnep innen terjedt tovább. A német protestantizmus a XVII. századtól családi ünneppé tette a karácsonyt, s ettől kezdve az ajándékozás főleg családi körben jutott jelentőséghez: elsősorban a szülők ajándékozták meg gyermekeiket. December 24. Karácsony VIGÍLIÁJA, ÁDÁM-EVA NAPJA Az adventi időszak utolsó napja.. Számos szokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: tilos volt kölcsönadni és kérni, mert az elvitte a gazda hasznát. Mindenki a ház körül dolgozott, tilos volt erdőn, mezőn tevékenykedni. Nem volt tanácsos varrni, fonni, foltozni, mosogatni. A kiterített mosott ruha is bajt, betegséget hozhatott a családra. E napn állítunk karácsonyfát is. A karácsonyi ajándékozás a karácsonyfaállításánál is újabb szokás. Ajándékot régen a kántálók, betlehemezők kaptak, ételfélet, esetleg egy kevés pénzt. Sok helyen a karácsonyfa és a rajta lévő nyalánkságok jelentették az ajándékot. A katolikusok számára a karácsonyi ünnep fénypontja az éjféli mise melyet december 24-éről 25-ére virradó éjszaka tartanak a templomokban, és amelyen rengeteg hívő és nem hívő ember vesz részt szerte a világon. Rómában az V. században vezették be, a pápa azóta is minden alkalommal a római Santa Maria Maggiore templomban celebrálja. December 25. Karácsony napja A hagyományos magyar paraszti életben a család ünnepe volt. Ez a nap munkatilalommal járt. Csak a legszükségesebb munkákat végezték el. Tilos volt ezen a napon a kölcsönkérés és kölcsönadás, mert kivitték volna a szerencsét. A karácsonynapi népszokás a kolindolás, kántálás, betlehemezés. Céljuk a gonosz ártó szellemek elűzése, amit általában zajkeltéssel, alakoskodással (állatbőrök, jelmezek, álarcok viselése) próbáltak meg elérni. December 26. Karácsony másodnapja, István napja “Szent István”-t a hívők már Krisztus után 30-ban a szegények, az apostolok és a lovak védőszentjévé választották. Jézus igéjének nyílt hirdetése miatt azonban Jeruzsálemben elfogták és halálra kövezték. Ezen a napon zabot és sót szenteltetett a régi falu népe, regősök járták a házakat.
