A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-12-24 / 134. szám

8 A HÍD Kárpát-medence 2003. DECEMBER 24. Erdély: állásfoglalások az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról •• UJ VIHAR ÜNNEPRE A téma már unos-untalan ismételt: a romániai magyar politika most már a végletekig megosztott. A hivatalos Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikai ellenzékeként fellépő magyarok szerint ugyanis az RMDSZ nem képviseli eléggé a magyarok érdekeit Romániában - sót gyakran “lepaktál” a román állammal. (Például a legutolsó alkot­mánymódosításkor, amikor az RMDSZ nem tudta kiharcolni, hogy töröljék a román alkotmányból a Románia nemzeti jellegéről szóló passzust.) A belső ellenzéknek ezért - sokak bevallása szerint - újra és újra lépnie kell. A legújabb fejlemény: az erdélyi ma­gyarság autonómia-törekvéseit kívánja megjeleníteni a Kolozsváron megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amelynek kezdeményezői e témában természetesen ellentétbe kerültek az RMDSZ vezetőivel. A folyamatot Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházke­rület (KREK) püspöke indította el azután, hogy az RMDSZ februári kongresszusán megszüntette a Tőkés által betöltött tiszteletbeli elnöki posztot. Az RMDSZ csúcsvezetősége ugyanis már korábban ellentétbe került a püspökkel, aki a Szövet­ségen belüli támogatóival együttműködve meghirdette az RMDSZ jelenlegi politikai vezetésétől elkülönülő fó­rummozgalmat. Az EMNT nem té­vesztendő össze a Hídban már több­ször említett Székely Nemzeti Tanáccsal, amely a székelyföldi auto­nómia tervezetét dolgozta ki, és amely határozatot fogadott el a nemzeti alapú területi autonómiáról és döntött arról, hogy a székelyföldi autonómia kérdését a román parlament elé ter­jesztik, hogy törvényerőre emelked­jék. A SZNT jelenleg résztestülete az EMNT-nek. Hogyan látja ezt: ...A román politika? Tévutas, szakadár, az európai eszmékkel ellentétes akciónak nevezte loan Rus román belügyminiszter kedden Kolozs­váron az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulását. A politikus a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) ifjúsági szervezetének a rendezvényén mondott beszédet. Ebben leszögezte: Románia nem tanúsít túl nagy türelmetlen­­séget az irredentizmus iránti nosztalgiázok akciója iránt, de most már nem tűrheti, hogy ilyen jellegű kihívást intézzenek a román állam szuverenitása ellen. A román legfelsőbb ügyészség ugyan­akkor már nyolc hónapja vizsgálatot folytat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyé­ben - jelentették be hivatalosan Bukarest­ben a fórum részvevőinek nyilatkozataiban ugyanis “megfogalmazottak a büntetőjogi eljárás megkezdését megelőző cselek­mények”. ... A hivatalos magyar politika? Minden olyan törekvés, amely veszé­lyezteti, hogy a romániai magyarság egységesen támogassa a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, könnyen végzetes lehet - mondta Kovács László magyar külügyminiszter pénteken, az MTI-nek adott interjúban. ,A magyar kormánynak nem voltak aggályai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával kapcsolatban. Veszélyesnek tartjuk azonban, hogy ez a két testület bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre” - szögezte le Kovács László. A külügyminiszter szerint ha bármilyen cél, szándék megosztja a romániai magyarságot, és ez az RMÓSZ támogatottságában, sőt sorain belül is érezteti hatását, akkor a szövetség könnyen elveszítheti parlamenti képviseletét, és nem lesz hatása a romániai politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokra. Kiemelte: a ma­gyar kormán}' támogatja az autonómiát, mint a kisebbségi jogok érvényesülésének talán legmegfelelőbb keretét. Mint mondta, Európa több országában is működnek autonómiák. Szerinte azonban nem lehet nem észrevenni azt, hogy a működő autonómiák mindenütt a kisebbség és a kormányzat tárgyalásának eredményekép­pen jöttek létre. ... A magyar politikai ellenzék? A Fidesz az „európai mintájú autonómia” oldalán áll, és örülne, ha ezt Erdélyben sikerülne megvalósítani - mondta Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke Budapesten, miután találkozott Tőkés Lászlóval, az EMNT elnökével. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a találkozón - amelyet az EMNT kezde­ményezett - átadták Orbán Viktornak azokat a dokumentumokat, amelyek a nemzeti tanács megalakulásáról szólnak. Orbán Viktor szerint hosszú évek óta nem volt olyan reális esély az autonómia megteremtésére, mint most, mert az „Európai Unió nemcsak államok, hanem közösségek közössége is”. A politikus az „európai mintájú autonómiák” közé sorolta a finnországi svédekét vagy a dél-tirolit. Tőkés hangsúlyozta, hogy 1996-ban, az első magyar-magyar csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozat egyik leg­fontosabb passzusa is az autonómiára vonatkozott. A püspök kitért arra, hogy az RMDSZ programjának is kulcspontja a háromszintű autonómia megteremtése. Korszakos jelentőségűnek nevezte a határon átívelő nemzetegyesítés politikáját, amelyet az Orbán-kormány hirdetett meg. Orbán Viktor - egyebek mellett a “ kiüresíttetett” kedvezménytörvényről szólva - kijelentette: “2002 után azt lehet mondani, hegy minden kétséget kizáróan a magyar kisebbségek életében beköszöntött a tél”. “A határon túli magyarság jövője akkor garantálható, akkor érezhetjük azt biztonságban, hogyha saját magúit is képe­sek lesznek lábra állni, és sikerül a bennük rejlő energiákat felszabadítani” - mondta Orbán Viktor. “Ezért úgy gondolom, egyszerre van szükség a kedvezménytörvény régi céljait tel­jesítő szövegre, a kettős állampol­gárság lehetőségére, valamint az auto­nómiára, mert az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés” - tette hozzá a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke. ...Az RMDSZ? Az erdélyi és a székelyföldi nemzeti tanácsok csak eltávolítják az erdélyi magyar közösséget helyze­tének rendezésétől, viszont azt sem lehet megengedni, hogy román politikusok ezt a politikai kérdést az államhatalom és az igazságszolgáltatás síkjára tereljék - mondta Markó Béla. Az RMDSZ megismételte korábbi álláspontját, amely szerint a szövet­ség nem ért egyet az EMNT és a SZNT megalakulásával. Ez ugyanis szerinte nem az autonómiához vagy az erdélyi ma­gyarság helyzetének a rendezéséhez visz közelebb. E szervezetek révén politikailag megpróbálják megosztani a romániai ma­gyar közösséget, a hangzatos autonómia­nyilatkozatok mögött csak az a szándék húzódik meg, hogy alternatívát teremt­senek az RMDSZ-szel szemben - véle­kedett Markó Béla, aki utalt arra is, hogy Magyarországon vannak olyan politikusok, akik önös érdekből támogatják e tanácsokat, és ezzel próbálják Erdélyien is ugyanazt a megosztottságot előidézni, mint amely a magyarországi politikai életre jellemző. ... És a hírhedt kolozsvári tanács? Kabaréba torkollt Kolozsvár tanácsának legutolsó ülése, melyen a városvezető azon javaslatát vitatták meg, hogy az önkor­mányzat ítélje el az EMNT autonómia törekvéseit. A városvezetők többségének az volt a véleménye, hogy nem a testületre tar­tozik véleményt mondani az EMNT-ről. A tervezetet mindössze a Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt támogat­ta. Több mint félórás vita után a városi tanács végül nem szavazta meg a pol­gármester és Nagy-Románia párti taná­csosok elítélő határozattervezetét, amely szerint a helyi tanács felkérte volna a Legfőbb Ügyészséget, indítson bűnvádi eljárást az EMNT megalakulása ügyében. A tervezet negyedik paragrafusa megtiltotta volna minden olyan rendezvény szervezését, melyek kitűzött célja a Székelyföld vagy Erdély autonómiája. A tanácsülés viszont kabaréba illően zajlott. Habár az üléseken már jó ideje felhagytak a himnusz eléneklésével, az ülésvezető első javaslata az volt, hogy énekeljék el a román himnuszt. A tanács felállt. „Nincs hangsza­lag” - szólalt meg félénken az ülések hanganyagát rögzítő hangtechnikus, akit azonnal a városvezető irodájába szalasztot­tak a nemzeti dal hangfelvételéért. ,Ahelyett hogy szívetek fölött őriznétek, vasszekrénybe zárjátok Románia him­nuszát?” - kérdezte cinikus mosollyal a kor­mánypárti Stefan Dimitriu tanácsos. A hangtechnikus lóhalálában visszaérkezett, a himnusz felcsendült. Ezt Funar pol­gármester EMNT-ellenes határozatter­vezetének megvitatása követte, ami nagyon megosztotta a tanácsosokat. A nacionalista Román Nemzeti Egységpárt képviselője módosítójavaslattal állt elő: „Nyilvánítsuk persona non gratának azokat a külföldi állampolgárokat, akik az EMNT alakuló ülésén részt vettek.” „Meg kell nevezni őket személy szerint” - hívta föl figyelmét egyik tanácsostársa, mire a képviselő sorolni is kezdte: „Itt van ez a Kőbőr a Fidesztől.” Molnos Lajos RMDSZ tanácsos ráför­medt: „Kövér te, Kövér László”. Szavazás előtt az RMDSZ-szel együttműködő kor­mánypárti tanácsosok apránként kiszi­várogtak a teremből. „Szavazzunk, uraim” - sülhette a jelenlévőket az ülésvezető. A PRM és PUNR (azaz a két legnaciona­listább román part) képviselője egy­hangúlag felemelte a kezét, a PSD-s Remus lApusanra Molnos ráförmedt: „te miért szavazol?” „Miért, miről szavazunk?” - kérdezett vissza megszeppenve Lápusan, kezét váratlanul leengedve. A liberálisok, megelégelve a nevetésbe torkolló vitát, gúnyosan fordultak a tanácsvezetőhöz: „Ne lőjük fél az EMNT-seket a Holdra?” Gyűlészárásként a terembe gyűlt ortodox kispapok csoportja 1 telefogott a Gheorghe Funar polgármester tiszteletére összeállított karácsonyi dalcsokor előadásába.

Next

/
Thumbnails
Contents