A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-19 / 133. szám
12 A HÍD TUDOMÁNY 2003. DECEMBER 19. Röviden Újra szökik a láva a Stromboijn December 15. Közel egy évnyi “üzemzavar” után, ismét a tőle megszokott módon működik a Tirrén-tenger világítótornyának is nevezett Stromboli, Földünk egyik legaktívabb tűzhányója. A Iápari-szigeteken - Szicíliától északra, Milazzo kikötőjétől kb. 30 km-re lévő, 926 méteres magasságba emelkedő szárazulat -, mint ahogy a szigetcsoport összes tagja, teljes egészében vulkáni működésnek köszönheti létrejöttét. Stromboli érdekessége többek között abban rejlik, hogy felépítménye valójában egy igen tekintélyes méretű tűzhányó. Ugyanis ha magasságát a tenger fenekén lévő talapzatától számítjuk, máris egy majd 3000 méteres vulkánnal van dolgunk. A Stromboli működéséről már az ókor nagy tudósa, Arisztotelész is beszámolt, tőle tudjuk például, hogy a kor hajósai a Földközi-tenger világítótornyának is nevezték ezt a tűzhányót, mert folyamatos működésével - amely során szinte szabályos időközönként izzó lávafoszlányokat röpít a magasba - éjszaka kiváló tájékozódási pontként szolgált. Díjat kap a Nobel-díj ellen TILTAKOZÓ PROFESSZOR December 17. Egy amerikai orvos megtámadta a Karolinska intézet döntését, amelyet a testület az orvosi Nobel-díj odaítéléséről hozott. A Karolinska Intézet október 6-án hozta nyilvánosságra, hogy Paul C. Lauterbur amerikai és Peter Mansfield brit kutatónak ítélte oda a 2003. év orvosi Nobel-díját, a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia (angol nevének kezdőbetűivel rövidítve MRI) terén tett felfedezéseiért. A bejelentést követően Raymond Damadian orvos a legnagyobb napilapokban - mint a New York Times - újsághirdetést tett közzé, amelyben hevesen tiltakozott a döntés ellen, magának tulajdonítva az MRl-eljásárás feltalálását. De Damadian mégsem fog üres kézzel távozni: az Omsköldsvik székhelyű Idé-Forum nevű svéd feltaláló csoport New Yorkba utazik, hogy aranyéremmel jutalmazza a professzort. “Ez nem Nobel-díj, mégis kedves gesztus” - nyilatkozta Damadian, aki még nem döntött arról, vajon folytatja-e tiltakozó akcióját. Egy KIIRTOTT NÉP EMLÉKŰ December 16. Bennszülöttek kezétől származó, 11 ezer éves barlangrajzokat találtak Tasmánia szigetén - adták hírül pénteken az ausztráliai őslakosok szövetségének képviselői. Az értékes leletet körülbelül egy éve fedezték fel, de eddig nem hozták nyilvánosságra, félve attól, hogy' a kíváncsiak elözönlik a területet. Brian Marshall elmondta: a fakitermelésre ítélt erdős területen fekvő barlangban, amely valószínűleg rituális ceremóniák színhelye volt, vörös okkerrel festett, emberi kéz alkotta műveket találtak. A tasmániai bennszülötteket a 19. század folyamán üldözték, irtották, rabszolgasorba taszították a fehér telepesek, többnyire volt fegyencek. 1843-ban a feljegyzések szerint mindössze 50 őslakos élt Tasmániában, az, utolsó őshonos tasmániai bennszülött, Truganini, aki egyenes ági leszármazottja volt népének, 1876 május hetedikén, 73 évesen halt meg. Truganini családját a korabeli feljegyzések szerint kiirtották: anyját levadász.ták az európaiak, nővérét elrabolták és rabszolgának adták el, férjét a szeme láttára mészárolták le. Ma már csak néhány félvér képviseli a kiirtott népcsoportot. U A földönkívüli élet keresésére indulna a NASA ATOMŰRHAfÓVAL? A Nasa óriási atommeghajtású automatikus űrhajó megépítését tervezi, amit a Jupiter jeget rejtő holdjaihoz, a Callisztóboz, a Ganümeaészhez és az Európához indítanak maja, hogy a földönkívüli élet nyomába eredjen. December 16. A “Jupiter Icy Moons Orbiter” (JIMO) harminc méteres tervezett hosszúsága mellett minden más eddig készített űreszköz eltörpül majd, az ISS-t kivéve. Atomreaktora százszor több energiát biztosít majd neki, mint bármilyen más hasonló súlyú szerkezetnek, műszerezettsége, felszereltsége átfogóbb lesz minden eddig készített űrjárműnél. A JIMO nagy terv, de a tét is nagy: nem kisebb, mint a földönkívüli élet kutatása, annak bizonyítása, hogy' nem vagyunk egyedül a világegyetemben, hogy a földi élet nem csalt a véleden körülmények összejátszásának ajándéka, hanem törvényszerűen bekövetkező jelenség, minden hasonló planétán. JIMO a Nasa legfrissebb közleménye szerint legkésőbb 2011-ben útjára indul és tervezői reményei szerint éveken keresztül járja majd a Jupiter veszélyes határvidékét, hogy a holdak felszínén az élet nyomait kutassa. “Nem tudjuk van-e ott élet, de a küldetés segít majd nekünk abban, hogy végleg megbizonyosodjunk róla.” - jelentette ki Christopher McKay, az Ames Research Center vezetője az American Geophysical Union nevű szervezet őszi találkozóján. JIMO kutatási feladatai nem korlátozódnak az élet nyomainak felderítésére: a szonda műszerei elvégzik a Jupiter holdjainak teljes feltérképezését, szerkezeti vizsgálatát, elemzik azokat a gravitációs erőhatásokat, sugárzási és részecskebombázásokat, amiket li Apokaliptikus ENSZ víziók az emberiségről KILENCMILUÁRDAN Az ENSZ december kilencedik napján kiadott közleménye a jelenlegi tendenciákkal számolva arra hívja fel a figyelmet, hogy 2075-ben a Föld emberi lakosságának száma eléri a kilencmilliára ßt. Az EN§Z először történelme során háromszáz évre előre felmérte a világ lakosságát, de a születési ráták bármilyen apró változása felboríthatja a számításokat, egy jó kis világháborúról nem is beszélve. December 17. A jelenlegi születési és halálozási arányokkal, betegségekkel és háborúkkal számolva a F öld lakosságának száma először a világtörténelem alatt, stagnálni fog. 2300- ban is nagyjából kilencmilliárd ember fog élni a Földön, igaz ugyan, hogy a lakosság harmincnyolc százaléka hatvanöt évnél idősebb lesz, minden nyolcadik ember nyolcvan évnél idősebb, a tizennégy éven aluliak aránya nem haladja majd meg a húsz százalékot. A World Population 2300 elnevezésű tanulmányt kedden mutatták be New York városában, és nem titkoltan azzal a céllal készült, hogy a szakemberek erre támaszkodva világszerte új népesedéspolitikai elveket és stratégiákat dolgozhassanak ki. A kilencmilliárd emberrel számoló prognózis arra az elképzelésre bazíroz, hogy minden nő két gyermeket fog a világra hozni, ám a születési ráta legkisebb eltérése, vagy a környezeti hatások legkisebb változása is drasztikusan megváltoztathatja a “végeredményt”. így például, ha minden nő csak 1.85 gyermeket hozna világra - statisztikai átlagszámról beszélünk természetesen - abban az esetben 2 300-ra a világ lakossága nagymértékben lecsökkenne. A jelenlegi népességszám, (6.437.933.679 4- 1,2 fő/sec) a harmadára esne vissza, mintegy 2,3 milliárd ember lakná a Földet. Ellenben ha a születési ráta 2,35 gyerek/asszony-ra emelkedne, 2 300-ra mintegy harmincnégymilliárdan nyüzsögnénk a Földön, ami annyit jelent, hogy a Föld tela holdak állandó jelleggel elszenvednek a Jupiter körzetében. JIMO felméri az Európa egyelőre még hipotetikus óceánjának kiterjedését, jégpáncéljának vastagságát, szerkezetét, a holdak tektonikus mozgásait, későbbi leszállóhelyeket keresve a Mars-szondákhoz hasonló leszállóegységek szántára.. JIMO hasonlítani fog egy sci-fi űrcirkálóhoz: atomreaktora ugyanis olyan hőt termel majd, hogy a teljes hosszának kétharmadán hűtőberendezéseket kell majd elhelyezni. A Nasa-nak a reaktor elhelyezésénél nem csak a technikai problémákkal kell számolnia, hanem a (űr) környezetvédők és etikai csoportok aggályaival is, mint a nemrégiben indult Cassini esetében, mivel a Szaturnusz felé tartó szonda fedélzetén kis mennyiségű plutóniumot helyeztek el a mérnökök, hogy a szonda energiaforrását ellássák hajtóanyaggal. Mikor az űrszonda ötszáz kilométeres magasságban megkerülte a Földet, hogy a sok éves útjához egy kis “svungot” szerezzen, hisztérikus hangok hallatszottak, amik megkongatták a vészharangokat, ugyanis a szonda esetleges lezuhanása esetén fellépne a radioaktív fertőzés veszélye, a plutónium a légkörben elégve ugyanis nagy területet lefedhetett volna. JIMO ellenben egy komplett reaktort visz magával, és méretei miatt lehetséges, hogy el sem égne teljesen a légkörben, ezért az esedeges veszélyek jóval meghaladják a Cassini veszélyeit. jes területe, beleértve a jégmezőket és a sivatagokat is, olyan sűrűn lakott lenne, mint Pest megye. A jelenlegi szaporodási rátával számolva az emberiség 2300-ra meghaladná a 134 trillió főt, ám ez csak elméleti adat, ugyanis ennyi ember többet nyomna tonnában, mint a Föld jelenlegi teljes biomasszája - azaz minden egyes élőlény. Ebben az apokaliptikus vízióban már 2150- ben 244 milliárd ember osztozna a Föld területein és készletein, olyan sűrű településhálózatot alkotva, mint a mai Hollandiában. Az átlag magyar valószínűleg tovább fog élni - már ha lesz még magyar ajkú népesség Európában. 2050-ig készültek ugyanis demográfiai felmérések a magyar ajkú lakosságról, és ezek azt mutatják, hogy a jelenlegi szaporodási ráta szerint 2050-ben az ország lakossága mintegy a felére fog csökkenni, és annak több mint negyven százaléka lesz hatvanöt év feletti. 2300-ban már jóval tovább élünk majd, mint most: európában a férfiak várható élettartama átlagosan meghaladja majd a száz évet, a nőké a százkét évet. Európa egyébként a Föld összlakosságának csak mintegy' hét százalékát adja majd, a jelenlegi tizenkettő helyett.
