A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-19 / 133. szám
8 A HÍD Hazai hírek 2003. DECEMBER 19. Röviden Szakértőkkel vizsgáltatná Budapest gondjait Orbán A főváros gondjaival foglalkozó, úgynevezett Budapest-program kidolgozására kért fel hozzáértőkből álló csoportot Orbán Viktor. A politikus a képviselőcsoport ülésén hangsúlyozta, hogy a jövőben a fővárosi közgyűlési Fidesz-frakciótól erőteljesebb, egyértelműbb állásfoglalásokat vár. Arra kérte például a fővárosi fideszeseket, egyértelműen foglaljanak állást például a tervezett 36 százalékos budapesti csatornadíj-emeléssel szemben. Orbán elmondta, hogy a budapesti választmány szerdai ülésén esik szó arról, hogy Deutsch Tamás távozása után ki legyen a párt fővárosi elnöke. ELUTASÍTOTTA A HONVÉDELMI BIZOTTSÁG A VISSZAHÍVÁST Elutasította az Irakban szolgálatot teljesítő magyar katonák hazahívásáról szóló MDF-es javaslatot az Országgyűlés Honvédelmi Bizottság keddi ülésén. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, a javaslat egyik előterjesztője szerint azért kellene hazajönniük a kint szolgáló magyar katonáknak, mert nem javult az iraki biztonsági helyzet, és meg sem kezdődött a stabilizációs folyamat, amelynek nem látni a végét. Véleményük szerint már nem csak humanitárius feladatokat végeznek Irakban a magyar katonák. Megsemmisült a KÓRHÁZTÖRVÉNY Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában megsemmisítette a kórháztörvényt, mert a jogszabályt azt követően, hogy a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek, a képviselők nem tárgyalták újra, hanem változtatás nélkül elfogadták. Ez az első eset a testület életében, amikor közjogi érvénytelenség az ok, s az elnöki szavazat döntött. A bírák tartalmilag a törvényt nem vizsgálták, ami nem azt jelenti, hogy ilyen kifogás nem merült fel a szöveggel kapcsolatban. Megjelent a felsőoktatási FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Megjelentek a 2004. évi hivatalos felsőoktatási felvételi tájékoztatók, a továbbtanulni vágyók március 1-jéig adhatják be kérelmeiket az egyetemekre, főiskolákra. Jövő évben még nem kell változásokra számítaniuk a jelentkezőknek a felsőoktatási felvételi eljárás menetében, és a jelentkezők korlátlan számú helyre adhatnak be kérelmet. A kormány döntése értelmében 2004-ben 62.000 hallgatót vesznek fel államilag finanszírozott képzésre. A diákok több mint 160 karon mintegy 5 ezer képzési hely közül választhatnak. Az Országgyűlés elfogadta AZ EP VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT Az Országgyűlés hétfőn elsöprő többséggel elfogadta az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló törvényt; jövő júniusban az Európai Parlament huszonnégy magyar képviselőjére pártlisták alapján szavazhatnak a választók. Listát a bejegyzett pártok állíthatnak; a listaállításhoz legalább húszezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása szükséges. Mandátumot arról a listáról leli Elfogadták a vitatott törvényjavaslatot ATÉMALEX-SZÁSZ Hétfőn a parlament elfogadta azt a befektetők védelméről szóló törvénycsomagot, amely többek között módosítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a működését. Az ellenzék oly hevesen ellenezte a külföldi politikusok által is bírált törvényt, hogy a szavazáskor tiltakozásul kivonult az ülésteremből. A PSZÁF' volt az a szervezet, amely a nemzetközi szinten elhíresült, a Kereskedelmi és Hitelbank egyes vezetőit és kormánypolitikusokat is érintő brókerbotrányt kirobbantotta és felgöngyölítette. A felügyelet működésének korlátozására - a kormány szerint - a befektetők védelmének érdekében van szükség. A kabinet október végén, mikor nem fogadta el Szász Károly PSZÁF-elnök (képünkön) beszámolóját, döntött úgy, hogy átszervezi a felügyelet működését. A bejelentés szerint törvénymódosítás célja a hatékonyság növelése, valamint az egyszemélyi vezetés megszüntetése; a javaslat egy szakmai testületre bízná a szervezet irányítását. A törvénnyel kapcsolatban azonban nem csak a hazai ellenzék lépett fel, hanem nemzetközi bírálatok is elhangzottak. Az országgyűlési szavazás előtt tíz nappal például Frits Bolkenstein uniós biztos a magyar pénzügyminiszterhez írt levelében leszögezi, hogy a törvény változtatásai kétségessé teszik a felügyelet későbbi működési függetlenségét. Bolkestein felhívja a figyelmet, hogy a felügyeletek függetlenségét nemzetközileg elfogadott normák hirdetik azzal a céllal, hogy megteremtsék a politikai nyomástól mentes működés feltételeit. Az EU-s tisztviselő a törvénymódosítás két részletét elemezve kiemeli, hogy az űj javaslatból kikerült az a mondat, mely szerint a felügyelet feladataival és kötelezettségeivel kapcsolatban nem fogad el semmiféle utasítást. A holland biztos arra is rámutat, hogy a tervezet számos meghatározott területen ad lehetőségeti pénz-A német hírmagazin szerint a korrupcióban kimondottan azok az országok állnak az élen, amelyek négy és fél hónap múlva az Európai Unió tagjai lesznek, köztük Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, valamint a balti államok. A lap összeállításában külön is megemlíti a budapesti brókerbotrányt, “amelynek hullámai elérnek a szociáldemokrata Medgyessy Péter kormányáig”. A Der Spiegel szerint “mindenekelőtt ott, ahol pálfórdulást végrehajtó marxisták kormányoznak, mint például Ixngyelországban, Romániában vagy Magyarországon, az államgépezet ugyanúgy működik, mint a régi időkben”. A német szerzők úgy ítélik meg, hogy ezekben az országokban ismét kommunista pártok hódították meg a hatalmat, korszerűsítették programjaikat, s szociáldemokratáknak adják ki magukat. A ügyminisztemek közveden hatásgyakorlásra a felügyelet működése felett. László Csaba pénzügyminiszter válaszlevelében megnyugtatta Bolkesteint, hogy a törvény új szövegében “expressis verbis” benne lesz, hogy a miniszter semilyen jogosítvánnyal nem rendelkezik majd a felügyelet működésének befolyásolására. A törvényjavaslat körüli vihar ezzel azonban nem ült el. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke december 12-én intézett levelet László Csaba pénzügyminiszterhez. E levélben az EKB elnöke azt írja, hogy az EKB méltányolja ugyan a célt, miszerint a bankfelügyeletet átláthatóbbá, elszámoltathatóvá akarják tenni, a változtatások azonban nem felelnek csúcspolitikusok, például lueszek Miller lengyel kormányfő és Medgyessy Péter, pragmatikusok. Mindehhez tudni kell, hogy Magyarországon Medgyessy a választások előtt csupán másfél évvel lett az MSZP miniszterelnök-jelöltje. A volt pénzügyminiszter, úgy tűnt, valóban friss vért hoz a “régi káder” Kovács László által vezetett szocialista pártba: fiatalabb, kevésbé elkötelezett, modernebb szemléletű embereket nevezett kormányába. A kormányzás mindennapjai azonban felemésztették a lendületet, a pénzügyi és politikai botrányok érinteni kezdték a miniszterelnök közelebbi munkatársait is, az MSZP régi tagjaival való küzdelem pedig eredménytelen, mindenkinek csak ártó iszapbirkózássá alakult. Visszatérve a német cikkre, a Der Spiegel szerint a politikai ellenzék helyzete a fiatal demokráciákban gyenge, gyakori a meg a nemzetközi normáknak. A pénzügyminisztérium közleménye szerint azonban az EKB elnöke a tervezet első változatát véleményezte, amely egy-két pontban valóban nem teljesen egyértelmű megfogalmazást tartalmazott. Az uniós szakemberekkel folytatott megbeszéléseken azonban sikerült tisztázni az esedeges értelmezési különbségeket, és a pontosításokat a törvényjavaslatba átvezették - közölte a minisztérium. A hétfői szavazást követően a pénzügyminiszter levélben tájékoztatta Jean-Claude Trichet-t arról, hogy a módosítások révén a jogszabály mind a nemzetközi, mind az uniós elvárásoknak maradéktalanul eleget tesz. A törvény parlamenti vitája a magyar politikai életben egyre megszokottabbá váló, személyeskedő, durva hangnemben zajlott, ahol a törvényjavaslattal kapcsolatos érdemi érveknek vajmi kevés szerep jutott. Az országgyűlési vita során az ellenzék úgy vélte, hogy a törvénymódosítás egyeden célja Szász Károly PSZÁF-elnök elmozdítása, s felhívták a figyelmet, hogy az EU részéről több figyelmeztetés érkezett a módosítás miatt. Kovács László külügyminiszter hazugságnak nevezte a fideszes felszólalást, hozzátéve: a Fidesz inkább hajtsa le a fejét és szégyellje magát. Az ellenzék a szavazógomb nem megnyomásával próbálta határozatképtelenné tenni az Országgyűlést, ám a kormánypárti képviselők elegen voltak annak megszavazásához. A törvény elfogadását követően Varga Mihály fideszes képviselő azt nyilatkozta, hogy pártja az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben, ugyanis azt szeretnék, ha ez megsemmisítené a törvényt. A Fidesz frakciója a magyar demokráciával ellentétes, a jogállamiságot fenyegető szégyenletes lépésnek tartja a pénzügyi felügyeletre vonatkozó törvény módosítását, amely szabad utat nyit a Medgyessy-kormány számára a PSZÁF átalakítására, vezetőjének eltávolítására - szögezi le a képviselőcsoport elnöksége keddi közleményében. széthúzás a soraikban. Az egykori ellenzéki mozgalmak sohasem érték el posztkommunista ellenlábasaik szervezettségi fokát. Ráadásul saját “ügyeikkel” hozzájárultak ahhoz, hogy elparentálják az erkölcsi megújulást, amely mellett a kilencvenes évek elején kiálltak. A magyar ellenzék féntemlített szervezedenségére utal az, hogy az elvesztett választások után a Fidesz átfogó átszerveződési programot indított be. Orbán Viktor vezetésével elhatározták, hogy széles bázisú, sok aktív tagszervezettel rendelkező néppárttá, tömegpárttá alakítját a Fideszt. Ebbe a folyamatba tartozik a polgári körök felfuttatása és bekapcsolása a párt vérkeringésébe. Mindezeket nagyjából tudtuk, láttuk eddig is. A Der Spiegel nagyon nyíltan fogalmazó cikke azonban azért meglepő, mert sokan nem hitték, hogy ez külföldről nézve is ennyire nyilvánvaló. II Rossz színben tűnik fel külföldön Magyarország MUTYIZÓ ORSZÁG Súlyos megfogalmazások láttak napvilágot Magyarországgal kapcsolatban az egyik vezető nyugat-európai folyóiratban. Több mint egy évtizeddel az államszocializmus összeomlása után la legtöbb kelet- és közép-európai ország a nepotizmus, a megvesztegetés, a mutyizás mocsarába” süpped - írja hétfőn megjelent friss számában a Der Spiegel.
