A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-19 / 133. szám
6 A HÍD Kárpát - medence 2003. DECEMBER 19. II Bálint-Pataki: vitázhatunk a kettős állampolgárságról FELELŐSEN KÉRNI A Magyar Állandó Értekezlet ülésein minden bizonnyal terítékre kerül a magyar állampolgárság kiterjesztése is - nyilatkozta Kolozsváron Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője (képünkön jobbra). Az államtitkár elmondta, a magyar kormány nem zárkózik el az ezzel kapcsolatos vitától. Röviden Egymilliárdos kártérítés Kárpátalja. Közel egymilliárd hrivnya kártérítést fizetett a Barátság kőolajvezetéket üzemeltető vállalat azoknak a kárpátaljai járási községeknek, amelyek területét szennyezés érte, amikor két hónappal ezelőtt csőtörés történt a Vereckei-hágó közelében. Mint ismeretes, akkor az elrozsdált vezetéktói 100 tonna kőolaj került a talajba és a Latorcába. Elmagyarosodó románok? Erdély. A román kormány és magyar pártjának csárdástánca rémálommá vált, és a Hargita, illetve Kovászna megyei románság eltűnéséhez vezethet. Ez a kijelentés jelent meg a Formula As című román nyelvű folyóirat hasábjain. Az újságíró Gyergyófalut hozta fel példaként, ahol - mint állítja - az ott élő románok csak lopva járhatnak templomba, titokban hallgathatnak román rádióadót, félniük kell nemzetiségük miatt és teljesen elmagyarosodnak. Az uszító hangvételű újságcikk miatt Garda Dezső, az RMDSZ képviselője a bujtogató felelősségrevonását kérte. VÍZUM: TÚL A HARMINCEZREN Kárpátalja. Október 20. és december 7. között a beregszászi és ungvári konzuli ügyfélszolgálati irodák 13, illetve 17 ezer C-típusú - egyéves, félévenként 90 napi tartózkodásra jogosító magyar nemzeti vízumot állítottak ki. Adagosán napi 500-900 vízumigénylő keresi fel a beregszászi magyar konzulátust, s ugyancsak naponta kb. 350-400 beutazási vízumot készítenek el, adnak ki. Brüsszelben írják alá A MEGÁLLAPODÁST Felvidék. Eduard Kukán szlovák és Kovács László magyar külügyminiszter Brüsszelben aláírja a kedvezménytörvény szlovákiai végrehajtásáról rendelkező szlovák-magyar kormányközi megállapodást. Az egyezménytervezetet tegnap rendkívüli ülésén egyhangúlag hagyta jóvá a pozsonyi kabinet. A szlovák miniszterelnök hangsúlyozta: a megállapodás értelmében Szlovákia területén semmilyen más ország törvényét nem fogják érvényesíteni, azaz végleg elhárult a státusveszély, sőt mélyült a Szlovákiában élő magyar és a Magyarországon élő szlovák kisebbséggel való törődés. A kisebbségek támogatása kizárólag a dokumentumban kijelölt két alapítvány - Szlovákiában a Pázmány Péter Alapítvány, Magyarországon pedig a Lipa Alapítvány - közvetítésével történhet. „Vagy is egyetlen forint sem vándorolhat a határon túli magyarok zsebébe, hanem a pénz kizárólag az oktatási intézmények és az azokban zajló képzés támogatására folyósítható" - szögezte le Dzurinda, aki elégedetten nyugtázta: volt értelme az eddigi, nemzetközi véleményekre támaszkodó, elvi pozsonyi álláspontnak. A kormányfő szerint felesleges a státustörvényt emlegetni: Szlovákia számára lényegtelen, hogy a magyar kormány milyen alapon teremti elő a saját költségvetéséből a határon túliak megsegítésére szánt összeget. Az a fontos, hogy az aláírandó egyezményben egyetlen szóval sem említik a magyar kedvezménytörvényt, hanem a dokumentum csakis a szlovák-magyar alapszerződésre és a két ország oktatási együttműködéséről szóló egyezményre hivatkozik, valamint reciprocitás érvényesül: amennyi támogatás érkezik Budapestről, olyan mértékben kell a magyarországi szlovákokat is megsegíteni. December 14. A magyar költségvetési törvényben megszabott pénzügyi keretek elegendőek mindazoknak a feladatoknak az ellátására, amelyekben a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) szerepe van - jelentette ki Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke azon a kolozsvári sajtóbeszélgetésen, amelyre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSz) Ügyvezető Elnöksége a magyar sajtó képviselőit hívta meg. Az államtitkár bejelentette, reményei szerint már a jövő év első hónapjában közzétehetik a mostani tanévre vonatkozó pályázati kiírást, és már az év első felében elkezdődhet a támogatások kifizetése is. A beszélgetés tónusát a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozó kérdések melegítették fel. A hallgatók nagy része arra volt kíváncsi, miért nem tárgyal a magyar kormány az állampolgárság kiterjesztéséről a vajdasági magyarok képviseletein kívül az RMDSZ- szel is, hiszen a szövetség vezetői kifejezték az erre vonatkozó igényüket, és - mint Markó Béla fogalmazott - az nem bumeráng, hogy visszajöjjön. December 18. A jelenlegi európai uniós tagországok többségében a jövő évi csatlakozást követően ugyanolyan bonyolult ügyintézéssel dolgozhatnak majd a felvidékiek, mint jelenleg. Eddig csupán két ország, Nagy-Britannia és Írország jelezték, hogy megnyitják a munkaerőpiacukat a szlovák munkavállalók előtt. Ha jövő májustól ezekben az országokban szeretnének munkát vállalni a felvidékiek, akkor nem lesz szükségük külön munkavállalási engedélyre. Az ír kereskedelmi minisztérium honlapja figyelmezteti a csatlakozó országok állampolgárait arra, hogy munkavállalási kérvényeiket már most előnyben részesítik a többi, nem uniós tagországban élők kérvényeivel szemben. Nem csoda, ha Írországban már most mintegy 4 ezer szlovákiai dolgozik. Természetesen az írek is félnek a nagyobb mérvű bevándorlástól, ami különösen a lengyelek részéről veszélyeztet. Ha a jövőben ez előfordulna, a szigetország is bevezetne valamilyen megszorításokat. A fenti két országhoz hasonló munkaerőpiaci nyitást tervez Hollan-Bálint-Pataki József valószínűnek tartotta, hogy a téma napirendre kerül a Máért ülésein. „Mi nem zárkózunk el semmilyen vita elől - magyarázta az államtitkár. - A vajdasági magyarokkal azért tárgyal külön is a kormány, mert ők az azonnali konzultáció igényével léptek fel.” Meglátása szerint a vajdasági sietség azzal áll összefüggésben, hogy Magyarország kénytelen volt vízumkötelezettséget bevezetni Szerbia-Montenegró állampolgáraival szemben. Takács Csaba ismét nyomatékosította, az RMDSZ még az Orbán-kormány idedia, Dánia és kedvező esetben Svédország is. Ha mindez valóra válik, akkor ezekbe az országokba anélkül is elutazhatnak a szlovák állampolgárok, hogy otthon már előre elintézték volna a munkát. Az EU tagországaiban ugyan más és más munkavállalási jogot találhatunk, nagy általánosságban azonban elmondható, hogy a megérkezést követően be kell jelentkezni a rendőrségen vagy az erre szakosodott hivatalban. Hosszabb távú tartózkodás esetén tartózkodási engedélyt is kell kérni. A korábban migrációs kérdésekkel és a munkaerő mobilitásával foglalkozó munkaügyi kutatók véleménye szerint a felvidékieknek aligha kell attól tartaniuk, hogy munkaerejükkel lerohanják Európát. Nem beszélve arról, hogy a most csatlakozó országok számára a szabad munkavállalás lehetősége csalóka. Az unió irányelve szerint az elkövetkező két évben még nem lesz kötelező a munkaerőpiacok megnyitása. A tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek, a korlátozást egyszer három évre meghosszabbíthatják, kivételezett esetben ezt további két évvel kitolhatják. jén megfogalmazta az erdélyi magyarok magyar állampolgárságra vonatkozó igényét, az akkori miniszterelnöktől azonban azt a választ kapta: nem időszerű a kérdés. Hozzátette azonban, hogy a szövetségnek felelősen kell viszonyulnia az állampolgárság kérdéséhez, nem süllyesztheti le azt a politikai reklámok szintjére. Egy olyan tanulmányról is említést tett, amelyet e témában szakemberekből álló kutatócsoport készített. Ennek részleges adatai szerint a romániai magyarok 19 és 24 év közötti korosztályának 10-14 százaléka a kitelepedést megkönnyítő eszköznek tekinti a kettős állampolgárság lehetőségét. „Ez azt jelenti - állapította meg Takács Csaba -, hogy a romániai magyarság értelmiségi tartaléka távozna Erdélyből. Az RMDSZ-nek kötelessége ezzel a ténnyel szembesíteni a magyarországi politikai pártokat.” „Ne csapjuk be megint az erdélyi magyarságot” - jelentette ki az ügyvezető elnök, aztán felvetésünkre elismerte, e kijelentésnek némi önkritikái vonatkozása is van. Amint a beszélgetésből kiderült, a szövetségnek a 2000-es választási kampányban összegyűjtött, de azóta sem összesített aláírások kérdése adhat okot az önkritikára. Az aláírók akkor a külhoni magyar állampolgárság igényét fejezték ki aláírásukkal. KÁRPÁTALJA Fejlődő Teleházak December 17. Az Illyés Közalapítvány által lebonyolított fejlesztési program keretében az elmúlt néhány esztendőben több kárpátaljai magyar településen létesült Teleház, azaz olyan intézmény, amely könyvtárral, internetes kapcsolattal, számítógéppel, fénymásolóval segíti a rászoruló magyarokat. Az egyik legrégebbi Teleház Salánkon működik, 2001 októberétől. Üzemeltetője, Iszik Béla, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezetének alelnöke, egy átlagos kárpátaljai Teleház problémáit vázolta. A rendszer rése egy számítógép, szkenner, nyomtató, fénymásoló, fax, modem az Internethez - mondja. - A telefonvonal sajnos nem alkalmas a világháló eléréséhez, egyszerűen nem tudunk kapcsolatot teremteni az internetszolgáltatóval. A legtöbb látogató a fénymásolót veszi igénybe. Ugy ancsak “sláger" a különböző hivatalos kérvények szövegezése, szerkesztése. 2002-ben január és június között ugyancsak itt fogadtuk a magyar igazolványt kérelmezőket. Nagy munka volt, közel 900 kérelmet gyűjtöttünk be és továbbítottunk a központi irodába Egyébként a legkisebbektől a legidősebbekig mindenki igénybe veszi a Teleház szolgáltatásait, szinte nincs olyan nap, hogy legalább 4-5 ember be ne térjen hozzánk. ül Felvidék: az Unió még várat a munkaerőpiacokkal MENNI, DE MÉGSE Felvidék reménykedik: az Uniós csatlakozással kinyílik a mennyország kapuja, lehetőséggé válik a fejlett munkapiacokra való líátmozdulásn, azaz nagyobb bérekről, jobb életről álmodozik mindenki. Á dolog azonban távolról sem ilyen egyszerű. Nagyjából azért, mert az Unió biztonságból még két évig nem nyitja meg munkaerőpiacait.
