A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-07-18 / 111. szám
2003. JÚLIUS 18. Tudomány A HÍD 13 LÉGBŐL KAPOTT ÉVFORDULÓ Százhatvanöt éve született Ferdinand Zeppelin 1838. július 8-án született Konstanzban Ferdinand von Zeppelin gróf, német katonatiszt, a nevét viselő léghajó tervezője. A katonatiszti pályán altábomagyi rangig vitte. Rendelkezési állományba helyezése után, 1891-ben kezdett a repülés kérdéseivel foglalkozni. Több kudarc után végül siker koronázta próbálkozásait: a Sár Schwarz Dávid terveinek továbbfejlesztésével sikerült merev testű, kormozható léghajót építenie. Július 14. A világon az első kormányozható, fémből épült léghajó Schwarz Dávid keszthelyi fakereskedő nevéhez kötődik. Schwarz léghajója 47,5 méter hosszú, 13,5 méter átmérőjű, két végén kúpos, henger alakú test volt. A szerkezet robbanómotorral, alumíniumvázzal és -borítással készült el, a feltaláló halála miatt özvegye irányította az utolsó munkálatokat. A magyar mérnök szerkezete 1897 novemberében tette meg egyetlen próbarepülését Berlinben. A pilóta egy ékszíj elszakadásától megrémült és túl sok hidrogént engedett ki a ballonból. A gép lezuhant és kettétört. A bemutatón ott volt Ferdinand Zeppelin is, aki az özvegytől megvette a léghajó szabadalmait. Zeppelin Friedrichshafenben léghajóépítő üzemet hozott létre. Az általa tervezett első irányítható léghajó, az LZl 128 m hosszú volt, és 16 elválasztott gázzsákot tartalmazott, amelyekbe a levegőnél könnyebb hidrogéngázt töltöttek. Két 16 lóerős motor hozta létre a légcsavarok húzóerejét, oldal- és magassági kormányaival már teljesen kormányozhatónak bizonyult. A léghajó első próbaútját 1900. július 2-án tette a Boden-tó felett és 17 percig tartózkodott a levegőben. A jármű a próbautakon 31 km/óra sebességet ért el. Zeppelin megérte járműveinek az I. világháborúban aratott harctéri sikereit is: mintegy 100 léghajót vetettek be katonai célra. Az I. világháború után a németek kárpótlásként Zeppelin-gépeket adtak át az amerikaiaknak. A közel kétszázezer köbméteres, hidrogénnel töltött ballonok 120-140 kilométeres utazósebességgel repültek. Zeppelin kitűnő mérnököket gyűjtött össze, tervei megvalósításához azonban igen sok pénzre volt szüksége. Németországban akkora lelkesedést keltett a léghajózás, hogy 1908-1909-ben 6 millió márkát gyűjtöttek össze a léghajók építésére. A munkát Zeppelin halála után Hugo Eckener kapitány folytatta, aki 1928-ban megalkotta a "Graf Zeppelin" nevű utasszállító léghajót. Ez 144 alkalommal kelt át az Atlantióceánon és 1937-ig 590 utat megtéve 16 ezer utast szállított, 1,7 millió kilométert repült. Még nagyobb volt a 245 méter hosszú, 41,2 méter átmérőjű, négy Daimler-motorral ellátott "LZ 129 Hindenburg", amely 1936-tól rendszeresen közlekedett az Egyesült Államokba. A "Graf Zeppelin" 1930. május 22-én repülte át először az Atlanti-óceánt, Sevillából Brazíliába 60 óráig tartott az út. (A hajóknak ehhez akkor 12 napra volt szükségük.) Magyarországra 1931. március 29- én érkezett az első zeppelin Friedrichshafenből, és a csepeli repülőtérre szállt le. Az első utas, aki kilépett belőle, Karinthy Frigyes volt. A zeppelin magyarországi körrepülésre indult, ám a rossz időjárás miatt csak Debrecenbe jutott el. A léghajó még aznap visszatért Németországba. Friedrichshafenban összesen 123 léghajó készült, a legtöbbjük katonai célokra. A harmincas éveket tartják a léghajózás virágkorának, amikor fellendült a polgári légiközlekedésnek ez a formája. A tervezők a felhajtóerőt adó hidrogént kezdték a nem robbanékony héliumra felcserélni. 1937. május 6-án a New York melletti Lakehurst légikikötőjében kigyulladt a Hindenburg nevét viselő 72 férőhelyes zeppelin. A 35 emberéletet követelő tűz e járművek végét jelentette, ettől kezdve a léghajók iránti érdeklődés visszaesett. A zeppelint ma már csak kevés helyen, tudományos megfigyelés céljára használják. A tragédiák mellett az is okozta karrierje végét, hogy sebességét lényegesen nem fokozhatták, férőhelyeit pedig csak kis mértékben bővíthették. A nagy repülőszivarokat a harmincas évek végén megjelent, egyre tökéletesebb utasszállító repülőgépek szorították ki. A Boden-tó partján, Friedrichshafenben 1996-ban nyílt meg a léghajózás történetének múzeuma. Ennek legnagyobb attrakciója az 1937-ben elpusztult "LZ 129 Hindenburg" léghajó rekonstruált mása volt. Több országban várhatóan rövidesen ismét megjelennek a zeppelin típusú, kormányozható léghajók, amelyeket elsősorban a sétautazásra vagy rövidebb távra, turisták szállítására alkalmaznak majd. Előnyük, hogy nem szennyezik a környezetet, csekély a zajszintjük, és kevés energiát fogyasztanak. Nincs szükségük új repülőterekre vagy nagy karbantartó személyzetre. Egyesek szerint a kormányozható léghajót alkalmazni lehetne nyugat-európai nagyvárosok közötti repülésekre is. Egy német cég évi 12-15 teherléghajó összeszerelését tervezi, a 110 m hosszú léghajók 100 utas vagy 10 tonna hasznos teher szállítására lesznek képesek. Egy másik vállalat kísérleti repüléseket folytat 12 utas szállítására alkalmas léghajókkal, melyek maximális sebessége 125 km/h, repülési magasságuk elérheti a 2 600 métert, hatótávolságuk 900 km. Röviden AZ EGEREK "KISZAGOLJÁK" A FÖLDRENGÉSEKET Július 14. Eg}’ japán kutató megfigyelései szerint az egerek megérzik a közeledő földrengéseket. A földrengések legnagyobb részét (90%-át) a kőzetburok darabjainak törésvonalak mentén történő elmozdulása okozza. A törésvonalak egyik legismertebb képviselője a kaliforniai Szent András-törésvonal. A rengések egy másik - sokkal kisebb - része vulkánkitörések és föld alatti üregek beomlása következtében jön létre. A földrengéseket igen nehéz előrejelezni, mert a kózetblokkok mozgásának számításához nagy pontossággal kellene ismerni a mélyben uralkodó kőzetfeszültségeket. Éppen ezért a kutatók figyelme egyre inkább más lehetőségek felé fordul. Közismert például, hogy a rágcsálók érzékenysége sokszorosan felülmúlja az ember képességeit. A földrengések idején megfigyelhető elektromágneses mezők következtében például az állatok viselkedése kísérletileg bizonyított módon megváltozik. Takeshi Yagi, az Osakai Egyetem professzora először nyolc évvel ezelőtt, a híres köbei földrengés előtti napon figyelt fel a laboratóriumi egerek szokatlan viselkedésére. Az állatok rendkívül izgatottá váltak. Yagi professzor nem kevésbé, amikor kísérleti körülmények között sikerült szándékosan újra előidéznie a jelenséget. Elképzelhető, hogy a jövőben az egereket afféle földrengés-riasztóként is alkalmazni lehet. Áramütés - a Sony 18 ezer LAPTOPOT HÍV VISSZA Július 14. Mintegy 18 ezer darabot hívnak vissza abból a Vaio laptopból, amelyet a japán Sony gyárt, miután a felhasználókat áramütés veszélye fenyegeti. A BBC szerint a hiba a számítógépek modemjében fordulhat elő, amelynek az lehet a következménye, hogy áramütést kap a felhasználó, amikor telefonálás közben használja a Vaiót. A visszahívás által érintett gépek nagy része Japánban került forgalomba, háromezer az USA-ban, kétezer darab pedig Európában kelt el. A Sony központjának becslései szerint a visszahívás költségei 4,2 millió dollárt tesznek ki, ami brit elemzők szerint nem károsítja súlyosan a cég imázsát, de legalábbis a részvények hozamára nem lesz nagyobb kihatással. (A tőzsde azonban láthatólag nem a brit elemzők véleményét követi, hiszen a negatív hír bejelentésére 2,3 százalékot zuhant a japán elektronikai cég árfolyama a tokiói börzén.) A Sony egyébként a világ hatodik legnagyobb PC-gyártója. Tavaly 3,1 milliót adott el Vaio típusú gépeiből. A BBC szerint ha további visszahívások is bekövetkeznek, akkor az már súlyosabban is árthat a japán cégnek, illetve a vállalatról kialakult fogyasztói képnek. A technikailag hibás készülékek az úgynevezett FR-szériába tartoznak, amelyet az USA-ban FVR-sorozatnak neveznek. A nagyképernyős, igen kelendőnek számító modell ára 1500 dollár körüli. A Sony szóvivője szerint kevesebb mint tíz panasz érkezett eddig a vállalathoz a hibás Vaiók miatt, személyi sérülés pedig nem történt a „zárlatos" modemek miatt. A Sony már számos visszahívást volt kénytelen elrendelni, így például a mobiltelefonok gyártásakor fordultak elő különböző hibák.
