A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-12 / 132. szám
4 a HÍD Amerika hírei 2003. DECEMBER 12. Röviden Az Egyesült Államok ellenzi Tajvan függetlenségét December 9. George Bush amerikai elnök és Ven Csia-pao kínai kormányfő washingtoni találkozójának előestéjén az Egyesült Államok felszólította Tajvant, hogy tartózkodjon a sziget függetlenségének a kinyilvánításához vezető egyoldalú lépésektől. Egy név nélkül nyilatkozó amerikai kormányzati tisztségviselő közölte, hogy az Egyesült Államok ellenzi a status quo bármiféle megváltoztatását. Jelezte továbbá, hogy nem értenek egyet az országra irányuló kínai katonai nyomással, vagy lerohanásával sem. Hótakaró borította az észak-keleti partvidéket December 8. Szokatlanul nagy hótakaró borította az észak-keleti partvidéket az elmúlt hétvégén. Az Egyesült Államok észak-keleti partvidékét mintegy 30 centiméter vastag hótakaró borította be, sok helyen zűrzavart okozva a közúti közlekedésben és a légi forgalomban. Legkevesebb nyolc személy halt meg a térségre hirtelen rátörő télnek tulajdonított közlekedési balesetekben. A Central Parkban 25 centiméteres hó vastagságot mértek, de Bronx városrészben több mint fél méteres hó esett, ami helyi rekordnak számít. A Hudson parti metropolisz forgalma jelentősen lelassult, az autók jószerével csak araszolva tudtak haladni. Michael Bloomberg polgármester felszólította a New York lakosait, hagyják otthon gépkocsijukat és metrón, buszon közlekedjenek. 1300 hóekét vetettek be, a hó eltakarítása több millió dollárba kerül. A La Guardia repülőtéren utasok százai töltötték az éjszakát a járatok indulására várva, és nem volt sokkal jobb a helyzet a John E Kennedy és a Newark Liberty nemzetközi repülőtereken sem. Az időjárás szeszélyeiből kijutott George Bush amerikai elnöknek is, akinek az elnöki helikopter, a "Marine One" helyett gépkocsival kellett a szombat esti kampánypénz-gyűjtő vacsorára utaznia. Az USA továbbra is HASZNÁLNÁ INCIRLIKET December 10. Az Egyesült Államok továbra is használni akarja Törökország incirliki légitámaszpontját - közölte egy magas rangú amerikai tisztségviselő kedden Ankarában. Marc Grossman külügyi államtitkár - aki a külföldön állomásozó amerikai erők átrendezésének terveiről tájékoztatta a török vezetőket - Abdullah Gül külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után elmondta: az Egyesült Államok azt reméli, hogy a jövőben is használhatja majd a jól kiépített dél-törökországi támaszpontot, amely az elmúlt tizenegynéhány évben központi szerepet játszott az Irak elleni amerikai hadműveletekben. A Pentagon több ezer amerikai katona áttelepítését tervezi a hidegháború idején kiépült bázisokról, a lehetséges új válsággócokhoz közelebb fekvő támaszpontokra. Bár Washington NATO-beli szövetségesei aggodalmaknak adtak hangot e tervekkel kapcsolatban, amerikai tisztségviselők azzal érvelnek, hogy az új telepítések következtében az amerikai haderő képes lesz gyorsabban reagálni az olyan új fenyegetésekre, mint amilyen a terrorizmus. I “Bizonyos körülmények között az erőszak elkerülhetetlen ’ AMERIKA HÁBORÚJA Amerikából George W. Bush és neokonzervatív szárny segédjei csináltak volna agresszív, imperialista hatalmat, ami legyalogolja a nemzetközi jogot és az ENSZ-t, bogy „demokratizálja” a Közel-Keletet? Egy rangos demokrata párti szenátor szerint erről szó nincs, az amerikai külpolitikát inkább az elmúlt évtized eseményei, a világ átalakulása fordította más irányba Joseph R Biden Brüsszelben beszélt erről. Az európai Amerika-ellenes (de legalábbis az amerikai külpolitikával szemben szkeptikus) gondolkodás egyik kedvenc mannája, hogy az egészről George W. Bush és köre tehet. Hogy a Fehér Ház felett átvette az ellenőrzést egy maroknyi, szélsőséges ideológiától vezérelt neokonzervatív politikus, akik imperialista céljaiktól vezérelve eltérítették az amerikai külpolitikát, és a tiszteletre méltó és (többé-kevésbé) megbízható adantista hagyományt kiszorítva radikális, a nemzetközi jogra és intézményrendszerre fittyet hányó, agresszív külpolitikai pályára állították Washingtont. Ezek a kritikusok - legalábbis a tájékozottabbak - nem azt állítják, hogy az Egyesült Államok azért támadta meg Irakot, hogy ellopja az ország olaját. Persze nem kérdőjelezik meg a hagyományos reálpolitikai célokat sem (így a Perzsa-öböl és az ottani olajmezők és olajszállító útvonalak biztosítását). De aggasztja őket, hogy a Bush-kormány radikális, neokonzervatív szárnya nem kisebb célból támogatta az iraki beavatkozást, mint hogy az egész Közel- Keletet átformálják, demokratikus és Nyugat-barát elvek mentén. A kritikusok szerint ez naiv, tipikusan amerikai idealizmus, aminek csak katasztrófa lehet a vége. (És ha Irakot nem sikerül stabilizálni, akkor nehéz is lesz velük vitatkozni.) A neokonzervatívok szélsőséges „demokratikus imperializmusa” valóban sajátos és még mindig viszonylag elszigetelt eleme a washingtoni gondolkodásnak, még ha éppen hatalmon is van. Viszont tévedés, hogy' a Bush-kormány agresszív viselkedése aberráció az amerikai külpolitikában, és a texasi cowboy „remélhető” választási vereségével el is tűnik majd a színről. A szeptember 11-i terroristatámadások és - tágabban nézve - a hidegháború vége óta beállott fordulatok igen mély nyomott hagytak az amerikai külpolitikai elit gondolkodásában. És nemcsak a radikális jobboldalon, de másutt is, ideértve nem egy demokrata párti politikust. A hagyományos amerikai külpolitizálás egyik nagy obb formátumú demokrata párti képviselője, Joseph R. Biden (képünkön), Delaware állam szenátora, aki a tavalyi választásokig - amikor a Demokrata Párt kisebbségbe szorult a Kongresszusban - az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke volt. Biden a múlt héten a German Marshall Fund nevű kutatóintézet meghívására Brüsszelben járt, és előadást tartott egy csapat elemzőnek. Biden fő mondanivalója, hogy’ az amerikai-európai kapcsolatok évtizedes mélyponton vannak. A távolodás fő oka Biden szerint a hidegháború vége és a különböző típusú fenyegetések, amelyekkel Amerikának és Európának azóta szembe kell néznie, valamint a közgondolkodásbeli különbségek; jelesül az erőszak alkalmazásához való hozzáállás, ami ugyanúgy megmutatkozik a halálbüntetés, mint a katonai beavatkozások megítélésében. Az elmúlt időszak legfontosabb eseménye persze a szenátor szerint is szeptember 11. A terrortámadás „alapvető hatást gyakorolt az amerikai gondolkodásra, alapvetően megváltoztatta pszichénket - mondja Biden. - De ezek a dolgok [a katasztrófaterrorizmus] nem újak.” A hidegháború vége, a globalizáció, a káoszba süllyedt államok és a tömegpusztító fegyverek elterjedése egészen új biztonságpolitikai helyzetet teremtettek, lehetővé téve kis csoportoknak, hogy akkora pusztítást végezzenek, amekkorára korábban csak egy álam volt képes. Biden szerint a fejlemények tükrében Amerikának és Európának alapvetően át kell gondolnia külpolitikáját. „El kell ismernünk, hogy egy olyan nemzetközi környezetben, ahol a legnagyobb fenyegetést nem ellenséges államok [hanem szervezetek] jelentik, ott az elrettentés hagyományos doktrínája mit sem ér. Bush elnöknek ebben igaza van - mondja Biden. - Új konszenzusra van szükségünk, különösen ami az erő alkalmazását illeti.” Biden persze demokrata párti a feje búbjáig, és van is pár keresetlen szava a Fehér Házhoz, amit „az amerikai történelem legideologizáltabb” kormányaként jellemez. A megelőző csapás George W. Bush-i doktrínájáról azt mondja, hogy' az „a legveszélyesebb új koncepció a nemzetközi kapcsolatok területén, amióta élek”. De minden egyes fordulatával igyekszik hangsúlyozni, hogy az európaiak legalább annyira felelősek a jelenlegi rossz transzatlanti hangulatért, mint a héják a Pentagonban. Biden nem tartozik azok közé, akik mindenáron háborúellenesek, vagy nem tudják elképzelni az önálló, nemzetközi támogatás nélküli fellépést, ha úgy hozza szükség. „Ha jól emlékszem, a koszovói háború előtt éppen az európaiak nem akartak ENSZ BT-felhatalmazást (Jugoszlávia bombázására]. Mert végre megegyeztünk abban, hogy Milosevics egy mészáros, és nincsen szükségünk egy nemzetközi szervezet [felhatalmazására], hogy eltávolítsuk ezt a daganatot Európából - mondja, ezen a ponton dühösen felemelve hangját. - Bizonyos körülmények között az erőszak alkalmazása elkerülheteden, és nem biztos, hogy ilyenkor a nemzetközi szervezetek hasznunkra vannak.” A Közel-Keletet, ha kell, erőszakkal is átalakítani akaró neokonzervatívokkal szemben Biden türelmetlen. De az alapgondolattal egyetért. „Nem hinném, hogy külső beavatkozással, erővel meg lehetne ezt valósítani” - mondja az arab világ demokratizálásáról, de hozzáteszi, hogy ez nem jelenti azt, hogy nem kellene más eszközökkel próbálkozni. „Szüntessük meg Egyiptom, Jordánia és Szaúd-Arábia támogatását, amíg nem [vezetnek be demokratikus reformokat]” - utal a formálódó konszenzusra Washingtonban, hogy Amerika csak akkor lehet biztonságban az iszlámista terrorizmustól, ha felszárította a a jelenséget kitermelő arab diktatúrák és zárt, elmaradott társadalmak mocsarát. ,A legnagyobb baj, hogy nemcsak egymás értékítéletét kérdőjelezzük meg, hanem egymás indokait is - utal Biden arra az elterjedt elképzelésre, hogy Amerika az olaj miatt támadta meg Irakot. - Azt hiszem, elsősorban arra van szükségünk, hogy hátralépjünk egyet, és vegyünk egy mély lélegzetet.” FULFILL ALL YOUR NEEDS! SIpBI ALL IN ONE PLACE BUSINESS OR PERSONAL UP TO 70% DISCOUNT WWWATOZDISCOUNT.NET SALES@ATOZDISCOUNT.NET Egy hely, ahol békességre talál MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ 229 East 82nd St, NY, NY, 10028,, Telefon: 212-734-3139 2003. december 21., vasárnap, de. 11 óra: elő-karácsonyi úrvacsorás istentisztelet 2003. december 24., szerda: este 7 óra karácsony esti istentisztelet 2003. december 25., csütörtök, de. 11. karácsonyi úrvacsorás istentisztelet 2003. december 26., péntek du. 3 órakor karácsonyi orgona koncert 2003. december 28., vasárnap de. 11 órakor istentisztelet 2003. december 31., szerda, este 7: szilveszteri bál ($50) (Lakatos István és zenekara) 2004. január 1., csütörtök: de. 11 órakor újévi istentisztelet újévi iste Frmail: : hunrefchurchny 8 2 @ hotmail. com
