A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-05 / 131. szám
2003. DECEMBER 5. K ultúra A HÍD 11 8 V7árva-várt svéd-magyar világpremier VÉGRE: SARABANDE Lapzártánk előtt két nappal Stokbolmra figyelt a világ filmművészete és közönségének elitje: a svéd televízió december 1-én világpremiert sugárzott. Bemutatta a most 85 éves Ingmar Bergman (képünkön), vagyis a mozitörténelem egyik legnagyobb rendezőjének igen várt új alkotását, a Sarabande-t, amely folytatása a Jelenetek egy házasságból című remekműnek. E világeseménynek magyar vonatkozása is van. Az Európa Kiadó immár másodszor rendez irodalmi világpremiert. Tavasszal a Nobel-díjas perui író, Mario Vargas Llosa: Edénkért a sarkon túl című varázslatos regényének volt egyszerre két nyelven, franciául és magyarul a könyvpremierje: Párizsban és Pesten. December 15-én pedig a Sarabande regényváltozata egyszerre jelenik meg Svédországban és Magyarországon. Maga Ingmar Bergman és a kiadója is hozzájárult a párhuzamos megjelentetéshez, mondván: a magyar nyelv, s az Európa kiadó a világ többi nyelvét megelőzve megajándékozhatja az olvasót a Sarabande élményével. Az Európa tehát másodszor kapcsolódik ily módon is abha a küzdelembe, amelyet a magyar kulturális élet kevés markáns egyénisége, illetve szervezete, cége vív a világon mindössze 15 milliós magyar nyelv fennmaradása végett. Hiszen mind a nyugati szórvány magyarság, mind a trianoni kényszerbékével elszakított területek ma-11 Ha eljön közénk a csodaszép Nyertes Zsuzsa VÁGYAK DALAIRÓL Ha a manhattani utcán megjelenik egy pesti nő, de olyan igazi, hát akkor megjelenik a csoda. Ha egy szép pesti színésznő jelenik meg, - kétszeres csoda. Ha Nyertes Zsuzsa, a Vidám Színpad művésznője, arra már azt írnám: háromszoros csoda. De Nyertes Zsuzsa fokozhatatlan. A mellékelt fotó is kevés az újságolvasó fantáziájának felgyújtásáooz. Maradjunk abban, bogy megjelent immár harmadszor, Petri László régi, profi músorszervezó jóvoltából. Erre megint olyasmik történtek, bogy egy másfii évtizede „pattant” kinti magyar hölgy kétszáz kilométert autózott a műsorért, hisz a Vidám Színpad törzsnezóje volt, s Nyertes Zsuzsa olyan pesti levegőt hoz magával, bogy attól könnyekbe fordul a honvágy. — Előadás után mindig kérték tőlem a CD-met. - mondja - Otthon nem szokás saját lemezt árusítani, így kicsit a nézőkkel szembeni udvariatlanságomnak éreztem a hiányát, s most, a harmadik vendégszereplésre készíttettem egyet. A címe: Nosztalgiázz velem! Kedves, érzelmes, kiegyensúlyozott dallamvilágú, úgynevezett örökzöld dalokat énekelek rajta, például a Kovács Erzsitől, Karády Katalintól is sokat hallott műveket. — Említsen egyet a legnépszerűbbek közül. — Talán a híres Karády nóta: „Mindig az a perc a legszebb perc, mit meg sem ád az élet. Az a legszebb csók, mit el sem csókolunk.” — Igen, persze, a sosem teljesült, sírig hordott vágy dala...Emberi, sorszerű, kedves.. .Ez az, amivel az énekes a színpadról szíven találja a nézőt, s ő mondja ki, amit a néző érez. — Szóval jogdíj, s minden egyéb rendben, idehaza Straub Dezső kollégám fiának a stúdiójában énekeltem fel, jó minőségű felvétel, Siliga Miklós hangszerelte. A nézők vették, talán pótlásul az élet meg nem adta vágyakért. — Hadd kérdezzek egy komolyat: a színpadról érzik az híres-hírhedt amerikai olvasztótégelyt, a magyarságot anyanyelvilég is beolvasztó „jóléti hatást”? — Erezzük. Első alkalommal háromszázan ültek a nézőtéren, most alig kétszázan. Ez persze sok mindentől függ, egy rosszul kiválasztott időpont, akár egy eső is közrejátszhat. De az ifjú hallgatók viszonylag kevesen vannak s ez azt mutatja: aki már idekint született s anyanyelvi szinten beszél angolul, az nehezebben jön el. — Maradjunk abban, hogy az igényes, ízléses hazai műsor jó esetben anyanyelv megőrző Magyar kultúrmisszió is lehet. (FD) gyarsága fogyóban van, s ez ellen a magyar nyelvű könyv a tiszteletre egyik legméltóbb mentőöv. A Sarabande filmváltozatának története, művészeti megoldásai azonban még a könyvkiadás legnagyobb hírforrásán, a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron is szigorú svéd titok maradtak: a regény kiadói sem tudtak róla semmit. Osztovits Levente irodalomtörténész, az Európa Kiadó igazgatója azonban a hét végén sajtótájékoztatón beszélt a 15-én megjelenő könyvről.- Bergman életműve lezáró alkotásának szánta a Sarabande-ot. - mondta Osztovits Levente - Közel harminc év telt el azóta, hogy a Jelenetek egy házasságból pokla végétért. A két főszereplő, akik az első film végén elváltak egymástól, még él. A férfi, Johan, magányosan, vidéken, feleségét elveszítve él, közel a halálhoz, s Marianne, - akit természetesen most is Liv Ulman alakít -, s akik annyi éve nem látták egymást, újra találkoznak. Most, miután az akkori földi pokol helyett egy másik lehetőség nyílik számukra, szembesülnek a fiatalokkal és azzal a világgal, amelyben útjaik eltértek egymástól. Mesterien megírt kamaradarab, szomorúság és szépség megrendítő ötvözete. (FD) Csak A KEGYELEM (Erdő Péter bíboros prímás) E könyv Bartha Szabó József és Jezsó Ákos újságírók igényes, mély beszélgetése Erdő Péterrel az egyházról, hazánkról, a családról és a társadalomról. Tartalmáról hadd idézzünk néhány jellemző fejezet címet: „Nem akartam semmi mást, csak eligazodni”, „A hitelességnek a szerénység az ára”, „Csak az emberek szívén keresztül vezet az út”,, A bűnös megtérhet és az igaz ember is elromolhat”, „Van-e határa a toleranciának?”, „Európa az igazi kulturális egység, és nem az Európai Unió”. A legutóbbi fejezetcím alatt így nyilatkozik Erdő Péter, Magy arország római katolikus bíboros prímása. Egyházának a kommunista bilincsek utáni feltámadásáról: — Kelet-Közép-Európa országaiban nyilvánvalóan a nemzeti kulturális örökség újrafelfedezése és a korábbi időszak után maradt szellemi, kulturális vákuum akár a nem vallásos politikusokat is arra készteti, hogy vallást mint a nemzeti önazonosság egyik bázisát, letéteményesét erősítsék és segítsék az újjászületésben. Nagy tisztelettel nézem azt a folyamatot, hogy a fiatal lengyel, szlovák, cseh, litván és magyar katolikus vagy például román ortodox teológusokat küldenek lti nyugat-európai egyetemekre, megújítják a felsőoktatást és azon belül a teológus- és hittanárképzést. Ezek olyan folyamatok, amelyek egészen biztos, hogy a vallási életnek is az erósíjdéséhez vezetnek —Ami Magyarországot illeti: a vallásgyakorlás mértéke számos szomszédos országban erőteljesebb, mint nálunk, a fejlődés azonban idehaza is szembetűnő. Magyarországon is sok minden történik. Ebben a folyamatban nem is mindig látjuk világosan, hogy mi az ami időtálló, mi az, ami Isten tervei szempontjából előre mutató. Ez ugyanis majd csak egy idő után derül ki. Akkor, amikor a folyamat ívére már jobban rá tudunk látni. A külső megjelenésében is ízléses, elegáns könyvet a budapesti Válasz Kiadó jelentette meg. A BNAIZION ALAPÍTVÁNY MAGYAR MŰVÉSZ SZÍNHÁZ Meghívott vendégünk DÁN OFRY, az izraeli ÚJ KELET napilap főszerkesztője, a világhírű Herzl-díjas író, aki IZRAEL CSODAFEGYVEREI címen mutatja be a Zsidó Állam mai profilját. Az előadás után az Amerikában első alkalommal megjelenő EZ VAN magyar nyelvű bulvárlap mutatkozik be, majd zenés-táncos kávéházunkban hanuka-fánkot és kávét szolgálunk fel. Szeretettel várjuk 2003. december 14-én, vasárnap délután 3 órakor! További információ és jegyelővétel: Dr. Hámori Péter (212) 725- 1211/224. A jegy ára: $ 20.00 A teljes bevételt a Bnai Zion értelmi fogyatékos gyermekek izraeli otthonának utaljuk át. MAGYAR MŰVÉSZ SZÍNHÁZ 136 East 59th Street New York. NY
