A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-07-18 / 111. szám
I 8 A HÍD Röviden Egymillió dollárért utaznak Irakba Július 15. Egymillió dollárba kerül a magyar szállítókontingens "szálláscsináló" csoportjának Irakba utazása, a mintegy 50 katonát és a magvar kontingens táborához szükséges felszereléseket bérelt AN-124-es repülőgépekkel szállítják Irakba - mondta Bocskai István, a honvédelmi tárca kommunikációs főigazgatóhelyettese. "A szállítás költségeit az Egyesült Államok várhatóan kompenzálni fogja " - hangsúlyozta a kommunikációs főigazgató-helyettes. Augusztus 20. a tavalyi ÁR KÉTHARMADÁÉRT Július 14. A Nexus Reklámügynökség, a Nike-Fiocchi Sportlőszergyártó és a Mindshare Médiaügy nökség konzorciuma nyerte az idei augusztus 20-i ünnepség szervezésére kiírt pályázatot. A kormány az idén csaknem bruttó 400 millió forintot szán a rendezvényekre, 50 millió forintra a kisebb települések pályázhatnak. “Fontosabb a határon túliak VÉLEMÉNYE, MINT ORBÁNÉ” Július 13. A módosított kedvezménytörvény nem kevesebb, hanem több támogatást tartalmaz, így például nem csak a két-, hanem az egygyermekes családokat is támogatja a magyar nyelven történő tanulásban - reagált az MSZP frakcióvezető-helvettese Orbán Viktor kedvezménytörvényt bíráló vasárnapi felszólalására az MTI-nek. A szocialistáknak fontosabb a határon túli magyarok véleménye a kedvezménytörvényről, mint Orbán Viktoré - áll Juhász Gábor, az MSZP frakcióvezető-helyettesének közleményében. "A határon túli magyarok 98 százalékát képviselő szervezetek {vedig támogatták a törvény módosítását, ahogy azt Orbán Viktor is tapasztalhatta, hiszen tőle pár métemvire tapsoltak az Országház vendégpáholyában" - fogalmaz közleményében Juhász Gábor. Állásfoglalást kérnek az ARPÁDSÁVOS ZÁSZLÓK ÜGYÉBEN Július 12. Az árpádsávos zászlók nyilvános használatáról kért állásfoglalást Bárándy Péter igazságügy-minisztertől a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottságának elnöke levélben - közölte Danielisz Béla az MI I-vei pénteken. A szocialista fővárosi politikus "véleménye szerint a zászló kötődik a nyilas korszakhoz, így használata a különböző rendezvényeken jogszabályellenes, bár nevesítve nincs" a büntető törvénykönyvben (Btk.) - olvasható a közleményben. "Amennyiben a minisztérium jogértelmezése szerint a zászló nyilvános helyen való használata jelenleg nem sért semmilyen jogszabályt", úgy a bizottsági elnök kezdeményezni fogja a Btk. módosítását - tartalmazza a közlemény. A fővárosi bizottsági elnök annak kapcsán adott ki közleményt, hogy Hódmezővásárhely egyik közterületén a magvar és az uniós lobogó mellett árpádsávos zászlókat is kihelyeztek, a MEASZ kifogása után azonban levették őket. Hazai hírek MINDENKI EGYERT MVSZ: kisebbségvédelmi fejezet az európai alkotmányban! A kendő európai alkotmányból hiányzó, a kisebbségek jogait védő fejezetet dolgozott ki a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). Javaslatát a napokban juttatja el az európai konvent elnökének, a francia államelnöknek, valamint Medgyessy Péternek - mondta a szervezet elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Július 15. Patrubány Miklós kifejtette, javaslatukat azt követően készítették el, hogy Jacques Chirac francia államfő június 20-án Szalonikiben az EU-csűcson arról biztosította a magyar résztvevőket: támogatna egy kisebbségvédő fejezetet az alkotmányban. "Az MVSZ ezért július 14-én, a francia nemzeti ünnep napján ismerteti alkotmány-kiegészítő javaslatát" - hangsúlyozta. Patrubány Miklós hozzátette: az MVSZ a magyar kormánytól nem kapott felkérést a javaslat elkészítésére, az előkészítő munkáról azonban értesítették a miniszterelnököt. Választ eddig még nem kaptak. "A távszavazással múlt pénteken elfogadott javaslat még nem a végleges, a jövőben a magyarországi pártok mellett a határon túli magyar szervezetek is megkapják, és véleményezhetik" - tette hozzá. Terveik szerint a végső változat augusztus 18-ára készül el. Csapó József erdélyi küldött, a javaslat eredeti koncepciójának kidolgozója a tájékoztatón elmondta: az alkotmánykiegészítés a közösségi önkormányzatot, a helyi különleges státust, valamint a nemzeti alapú területi autonómiát ne-S BOLINTAS a bekere Budapest támogatja az izraeli-palesztin megbékélést A magyar külpolitika nagy gondot fordít a kiegyensúlyozott magatartásra a közelkeleti térségben, érdekelt a térség békéjében, biztonságában, ezért támogatja az úgynevezett útitervet - jelentette ki Kovács László külügyminiszter kedden Budapesten, azután, bogy megbeszélést folytatott Nabíl Saat palesztin külügyminiszterrel. Július 15. A találkozó utáni sajtótájékoztatón a magyar diplomácia vezetője kiemelte: külön örömére szolgál, hogy miután Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak - amely az izraeli-palesztin megbékélést célzó "útiterv" egyik kidolgozója - aktív résztvevője lesz a békefolyamat támogatásának. Kovács László a kétoldalú kapcsolatokról szólva hangsúlyozta, hogy folytatni kell a politikai párbeszédet a vezető politikusok között. Közölte, hogy Medgyessy Péter budapesti látogatásra várja Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnököt. A külügyminiszter elmondta, partnerétől meghívást kapott palesztinai látogatásra, amelynek várhatóan októberben tesz eleget. A gazdasági együttműködésről szólva a magyar külügyminiszter ígéretesnek nevezte, hogy .a, palesztin, hatóság szívesen fogadna magyar exportot. Tájékoztatta az újságírókat arról, hogy rövidesen Budapestre látogat a gazdasági kapcsolatokért felelős palesztin miniszter. A megbeszélésen - mint elmondta - megegyeztek abban, hogy felújítják a palesztin-magyar vegyes bizottság működését. Nabíl Saat elmondta, hogy most jár Magyarországon harmadszor, de első ízben tett látogatást külügyminiszterként. Magyarországot a palesztinok kiemelt partnernek tekintik a középkelet-európai országok között. Mint fogalmazott, a kétoldalú kapcsolatoknak "vannak hagyományai és van jövője is, különösen Magyarország hamarosan bekövetkező EU-csatlakozásának köszönhetően". Térségének helyzetét értékelve kitért arra, hogy a mostani időszakban megállt a vérontás, megindult az izraeli csapatok kivonulása egyes palesztin területekről. Mind a palesztin, mind az izraeli fél visszatér a tárgyalóasztalhoz. Hangsúlyozta, hogy a palesztin fél az "útitervet" tartja tárgyalási alapnak. Közölte, hogy ez év végén nemzetközi konferenciát rendeznek, amelynek célja a békés palesztin állam létrejöttének előkészítése. Kijelentette, hogy mivel Magyarország közel áll a palesztinokhoz, támogatja a palesztin nép jogait, és a 2003. JÚLIUS 18. vezi meg a kisebbségi jogvédelem legfőbb eszközéül. Patrubány Miklós azzal indokolta a szövetség saját javaslatának kidolgozását, hogy attól tart: a kormány előterjesztése csak őszre készül el, s ez már késő lehet az uniós alkotmány kiegészítéséhez. békét Izraellel, szeretné, ha aktív szerepet vállalna a konferencia előkészítésében és lebonyolításában. Elmondta, hogy szívesen vennék, ha Magyarország részt vállalna a palesztinai újjáépítésben és fejlesztésben is. Arra a felvetésre, miszerint az izraeli kormányfő szeretné Jasszer Arafatot kivonni a béketárgyalásokból, Nabíl Saat úgy válaszolt, hogy ez az elképzelés már kudarcot vallott. “A béke a bevonásról szól, nem a kizárásról" - szögezte le. Hozzátette, hogy ők is szerették volna "Ariel Saront kizárni a tárgyalásokból, de nem ez a béke felé vezető út". Kovács László ugyanerre a kérdésre azt válaszolta: Arafat a Palesztin Nemzeti Hatóság megválasztott vezetője, nincs semmi alap arra, hogy kizárják őt a tárgyalásokból. Orbán Viktor: mindent elismerni! Július 15. Kedvező ma a magyar diplomácia pozíciója a közel-keleti térségben - jelentette ki Orbán Viktor újságíróknak azután, hogy kedden Budapesten találkozott Nabíl Saat palesztin külügyminiszterrel. "A mögöttünk lévő esztendőket úgy is leírhatjuk, mint egy magyar kísérletet, amelyben megpróbáltunk kiegyensúlyozott kapcsolatrendszert kiépíteni (...) mind Izraellel, mind pedig a palesztinokkal. Annak, hogy az elmúlt esztendőkben sikerült ezt az egyensúlyt megteremteni, az volt a záloga, hogy elismertük Izrael jogát a biztonsághoz, de elismertük a palesztinok jogát is az igazságos békéhez és az önálló államhoz" - hangsúlyozta Orbán Viktor. Orbán Viktor úgy vélekedett: nincs ok azt feltételezni, hogy a mostani magyar kormányzat más álláspontot képviselne a közel-keleti kérdésben, mint az előző.
