A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-11-21 / 129. szám
4 A HÍD A merika hírei 2003. NOVEMBER 21. R öviden Bush a kiszámított ERŐSZAK MELLETT November 20. A kiszámított mértékű erőszak mellett érvelt George Bush amerikai elnök nagy-britanniai vizitjén. Az elnök szerint az ENSZ hatékonyságáért csak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia tesz erőfeszítéseket. Bush szerint hatékony világszervezet nélkül nem lehet sem felismerni, sem hatástalanítani az amúgy “jól látható gonosz agresszorokat” sem, amelynek következményeire az 1. és II. világháború is bőven szolgáltatott példát. Demokrata vezércsel November 18. Bár a demokrata jelöltek közötti amerikai választási verseny egyre élesedik - a tíz hivatalos jelölt lassan több időt tölt egymás szapulásával, mint Bush politikájának kritizálásával - a Demokrata Párt és az amerikai sajtó még mindig az “igazi” demokrata jelöltre vár. Aki a reménykedők szerint nem is lehet más, mint Hillary Clinton. A Newsweek legfrissebb értesülései szerint a reménykedésnek még alapja is van. Bár Clintonné továbbra is tagadja - bár már közel sem olyan vehemensen, mint korábban - jelöltségi terveit, több jel is a volt elnök kampánystábjának kemény háttérmunkájára utal. VÁLLALTÁK AZ AMERIKAI HELIKOPTER LELÖVÉSÉT November 16. A Mohamed Hadserege elnevezésű földalatti iraki fegyveres csoport vállalta a felelősséget eg)' amerikai helikopter november 2-án történt lelövéséért, amelyben 16 amerikai katona vesztette életét. A szóhasználatából ítélve iszlám fundamentalista csoport további támadásokkal fenyegette meg az amerikai megszálló erőket arra az esetre, ha 15 nap múlva nem távoznak Irakból. A csoport nevében beszélő fekete álarcos férfi a libanoni al-Haját-LBC műholdas magántévében hétfőn bemutatott rossz minőségű videofelvételen közölte: a Mohamed Hadserege ölt meg három amerikai katonai szakértőt is november 2-án Fallúdzsában, amelynek közelében aznap eg}' Streik rakétával lelőtték a Chinook helikoptert. Nem jó Amerikát bírálni November 18. Felmentik tisztségéből Mexikó ENSZ képviselőjét, aki a közelmúltban bíráló megjegyzéseket tett az Egyesült Államokra. Luis Ernesto Derbez mexikói külügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy 2004. január elsejétől már nem Adolfo Aguilar Zinser képviseli a közép-amerikai országot a világszervezetben. A mexikói diplomata a múlt héten olyan kijelentéseket tett, miszerint az Egy esült Államok saját “hátsó udvarának” tekinti Mexikót, s ez a helyzet nem is változik mindaddig, amíg a két ország kapcsolatait Mexikó alávetettsége jellemzi. A diplomatikusnak aligha nevezhető kijelentéseket Colin Powell amerikai külügyminiszter rosszallással fogadta. Ezek után Vicente Fox mexikói államfő sietett leszögezni, hogy Adolfo Aguilar Zinser megjegyzései nem felelnek meg a valóságnak. Rockefellerék megelőzték Hitlert, állítja a történész DURVA SPEKULÁCIÓ? “Háború a gyengék ellen. Amerikai kampány az urak fajának létrehozására” címmel könyv jelent Edwin Black történész tollából, akinek az “IBM és a Holokauszt” című, három éve magyarul is kiadott tanulmánya nagy vitát váltott ki. A kötet az amerikai demokrácia egyik legsötétebb és leginkább elhallgatott fejezetére, több mint 60 ezer ember sterilizálására, házasságkötésének megtiltására, táborokba küldésére derít fényt. November 19. 1921 nyarán a New York-i bevándorlási hivatalnak sok dolga akadt. Az intézmény, amely eredetileg a szegény emigránsok támogatására jött létre, mással kezdett foglalkozni. “Erkölcsileg, intellektuálisan vagy' fizikailag csökkentett képességű emberek” után kutatott és hamarosan több ezer esetet vizsgált. A 430. eset a 18 éves zsidó Éva Sztyepanovics: “Férjhez adandó korban van, de szellemileg gyenge, nem megengedhető, hogy gyerekei legyenek.” A 918. eset az olasz Vittorio Castellino: “Eugenetikái és gazdasági szempontból nem megfelelő.” Ezeket a szentenciákat Charles Davenport, a Long Islandi Cold Spring Harbor Laboratory mellett működő eugenetikái részleg igazgatója hangoztatta. A laboratóriumot három nagy amerikai dinasztia finanszírozta: a Carnegie, a Rockefeller és a Harriman. A fenti két eseten kívül Black még sokat rekonstruál könyvében. Feketékről, indiánokról, arabokról, olaszokról, mindazokról van szó, akik a világ szegény, déli részéről érkeztek, vagy Amerika volt a hazájuk, de nem feleltek meg az újonan felállított normáknak. A biológus Davenport szóhasználata szerint az intézkedések célja az USA “faji higiéniájának” helyreállítása volt, az angolszász faj megtisztítása az alacsonyabb rendű etnikumok fertőzésétől. Az eugenetika nevében sok amerikai állam hozott törvényeket a “csökkentettek” kasztrálására. A törvények nem találtak egyetértésre a nép részéről, de íSSMBK Ml üElÖltiWJWl ff OBlSSíWItlMtóS EDWIN BLACK HIRDETÉS A LEGSZEBB TELKEK A Zsámbéki-medence környékén fekszenek Magyarország, s tán nem nagy túlzás, Kelet- Közép-Európa legértékesebb földterületei. Így van ez részben a főváros közelsége miatt, részben pedig azért, mert a vidék 70 százaléka erdő; itt van a legjobb levegő, s jó az infrastruktúra is. Mindez így is marad, hiszen Magyarországon nem lehet csak úgy erdőt kivágni, pláne nem azért, hogy beépítsék a helyét. Néha egy-egy visszaélés előfordul persze, ami nagy visszhangot vált ki, igen helyesen, de ez egyáltalán nem jellemző. i A környékbeli mezőgazdaságot sem kell különösképpen félteni. Először is mezőgazdasági szempontból ezek a földek nem különösebben értékesek, a területfejlesztés sokkal gazdaságosabb befektetés. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy az Európai Unió, ahová készülünk, nagyon szigorú kvótákat állít föl a tagországoknak arra is például, hogy az adott országban hány hektáron lehet mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Nem valószínű, hogy a budakömyéki földek beleférnének a kvótába. Leginkább a szőlőművelésre van itt, ezen a tájon esély. Az Unióban ma is szigorú területgazdálkodás folyik, ott minden négyzetméter ki van használva, a lehető legoptimálisabban. & Ugyancsak nincs tartani való attól, ha tovább tart a kiköltözés a fővárosból a zöldövezetbe. Amennyiben a folyamat tervszerűen, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, az infrastruktúra kiépítésével együtt történik, nem lesz ebből baj. A világ fejlettebb részein ez kiválóan működik. fe Szerencsére kezdünk mi is fölzárkózni; az, ami például Telkiben zajlik, az a nyugati területfejlesztés színvonalán van. A község érdeme, hogy elsőül ismerte föl a lehetőségeket, amelyek a területfejlesztésben rejlenek, s ezeket ki is használta. De senki nem késett le semmiről; a többi környékbeli település is sorra fog kerülni. Ez a vidék fejlődésre van ítélve. ELADOK! Exkluzív környéken, Budapest vonzáskörzetében, a budai hegyekben közművesített építkezési telkek eladók! j ? * / S Kívánság szerint házak tervezését és kivitelezését vállaljuk! 2089 TELKI, MUSKÁTLI U 1./B TEL.: (3626) 572 051 FAX.: (3626) 572 053 a politika és a tudományos világ tekintélyes része támogatta azokat, például az amerikai orvosok szövetsége, Woodrow Wilson elnök, Alexander Bell feltaláló és még sokan. A vezető osztály félt a faj elkorcsosulásától - írja Black - nem akartak kereszteződést a “szeméttel”, ahogy ők nevezték a fent említett embercsoportokat. Ennek a célnak érdekében találták ki még az IQ-t, az intelligenciahányados mérését is. Az IBM és a Holokausztban Black a társaság és a nácizmus közti kapcsolatról ír. Új könyvében ezen túlmegy. Az eugenetika híveit azzal vádolja, hogy mintát szolgáltattak a zsidók megsemmisítéséhez. Bár vitatják az írónak azt a megállapítását, hogy az “aljas fajkiválasztást mi találtuk fel”, tény, hogy a tant exportálni akarták. Black szerint az is kétségtelen, hogy az eugenetika kiagyalóinak kapcsolatuk volt a nácikkal. 1933-ban, amikor Németországban elrendelték 400 ezer állampolgár - köztük epilepsziás és testi hibás emberek sterilizálását, a Cold Spring Harbor laboratórium vezetői örömünnepet ültek - állítja Black. Ez volt az egyik oka annak, hogy a nagyhatalom kezdetben szemet hunyt a zsidók üldözése felett és emlékeztet arra, hogy a nürnbergi perifen vezető nácik hozták fel mentőkörülménynek az amerikai eugenetikái alapon hozott ítéleteket. Újfajta amerikai atomfegyver Új típusú nukleáris robbanófejek kifejlesztéséhez szükséges tanulmányok elvégzésére szavazott meg pénzt az amerikai kongresszus kedden George Bush elnök előterjesztése nyomán. A terv bírálói tartanak a nukleáris versengés kiújulásátd -és afelelőtlen politikusoktól. November 19. Az. elnök mélyen a főid alatt levő bunkerek rombolására alkalmas robbanófejekkel és kis (öt kilotonnánál kisebb) hatóerejű nukleáris robbanófejekkel kapcsolatos tanulmányokra kérte a pénzt. Noha a jóváhagyott összeg - különösen az amerikai költségvetés méreteihez képest - viszonylag csekély, az elnöki szándék bírálói így is veszélyesnek tartanak minden próbálkozást a kis hatóerejű nukleáris robbanófejekkel. Attól tartanak, hogy ha alacsonyabb lesz a nukleáris küszöb, a politikai döntéshozók esetleg bevethetőnek tartják majd a kis atomfegyvereket a hagyományos fegyverek kiegészítőiként. Ráadásul az Egyesült Államok ilyen irányú lépései másokat is arra késztethetnek, hogy kövessék a negatív példát - idézte a bírálók érveit a Reuters hírügynökség.
