A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-11-14 / 128. szám
10 A HÍD Kultúra 2003. NOVEMBER 14. R öviden NÉMET ÉRDEMREND Glatz Ferencnek Glatz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendjének nagy érdemkeresztjét kapta, kimagasló tudományos eredményeiért. Glatz kezdte meg az utolsó kommunista kormány, párton kívüli kultuszminisztereként a pártállami oktatási rendszer, elsősorban az orosz nyelv kötelező tanításának megszűntetését. A kitüntetést Johannes Rau szövetségi elnök megbízásából Ursula Seiler Albring nagykövet asszony nyújtotta át. Nevelési példakép Eltemették Papp Lászlót, a világhírű magyar ökölvívót, aki a sportban elért rendkívüli rangja mellett (például ő volt — az újkori olimpiák — óta a világon első sportoló, aki három aranyérmet nyert) emberi magatartásával is tiszteletet érdemelt. A temetésén Orbán Viktor, a legnagyobb ellenzéki politikus, volt miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy Papp László sportbeli hallatlan akaratereje, lovagiassága és a társadalmi, valamint magánéletbeli tisztessége alapján nevelési példakép a magvar ifjúság számára Negyven éves a Stúdió 11 Múlt pénteken ünnepi koncerttel ülte meg a Magyar Rádióstúdió 11 zenekara fennállásának negyvenedik évfordulóját. A régi nagy létszámú könnyűzenei zenekar karcsúsításából hozták létre 1963-ban, azért, hogy minden zenei műfajban járatos legyen, a rádióban felvételhez jutó énekesek és hangszeres szólisták a legmagasabb színvonalú zenei kíséretet kapják. E mellett önállóhangversenyeken hangszerszólókkal is bemutatkoztak. Ok kísérték a Budapesten vendégszereplő Adriano Celentanót, Rita Pavonét, Gianni Morandit, vagy a Kessler nővéreket. Nem kell a tévének Cserháti A nemrég elhunyt s nagy részvéttel eltemetett, s oktalanul mellőzött Cserháti Zsuzsát, most, holtában nagy sértés érte. Az emlékére rendezendő s az ő dalaiból álló koncertet a tévé nem akarja közvetíteni. A TV2 csatorna egyszerűen megtagadta a közvetítést. Az ok: minden figyelmet a bevételre kell fordítani, s a könnyűzenei koncertek a tapasztalatok szerint kevés nézőt vonzanak. Egyébként Cserhátit — mondta a tévé vezetése — máig értékelik, sőt, szeretik s eddig mindig sokat tettek a népszerűsítése érdekében. AZ ELSŐ MAGYAR KUBISTA FESTŐ Nyolcvanegy év után ismét Budapesten látható a Párizsban élt Réth Alfréd, az első magyar kubista festő, egyszerre két kiállítása is. A Budapest Galériában festményeit, másik a Budapesti Francia Intézetben grafikáit mutatják be. Szobrász a költőről A művészet egy etemes - vallják sokan. Ezúttal Meiocco Miklós Kossuth-díjas szobrászunk beszélgetett Ady Endre költészetéről. Az izgalmas, eredeti gondolatokkal teli beszélgetés a budapesti Ady Emlékmúzeumban zajlott le. Földessy Dénes —A Hom-Kuncze kormányzás kezdetén, 1994-ben Önt az SZDSZ-es Fodor Gábor kulturális miniszter elbocsátotta a Műcsarnok főigazgatói posztjáról Azóta sem derült ki, hogy miért, de utána Horn Gyula megfosztotta Fodort miniszteri székétől. Azt a kabinetet szakértői kormánynak ígérték a választásokon. Végül is mi történt? — Eltávolításom okát nem tudni, mert nem volt tényszerű oka. Végigvittem a Műcsarnok felújítását úgy, hogy közben az intézmény működött, három helyen, s külföldi kiállításokat is ugyanúgy rendeztünk, mint előtte. Alkotó erőm teljében voltam, rendszeres meghívottja, nem egyszer előadója külföldi szakmai kongresszusoknak, s rendkívül széles körű nemzetközi kapcsolataim voltak és vannak. Talán nem is a főigazgatói helyért volt a küzdelem, hisz az túlságosan is felelősségteljes. Határozott elképzelésem volt a Műcsarnok feladatáról és a kortárs művészetről. Valószínűleg ezért, meg azért küldtek el, hogy az új kormány erre a fontos helyre neki tetsző embert ültessen. — Ez a farkas módszer és beszűkült gondolkodás eleve kultúraellenes. Hornnak abban igaza volt, hogy ezek után Fodort elküldte a kormányból. Beszéljünk inkább a ma új technikákkal is élő képi kultúráról! — Az új technikák a képalkotás új módjait tárták fel. A videónak ebben egykor nagy jelentősége volt, amint ma az elektronikus képalkotásnak. Az új technikák eddig sosem látott esélyeket nyújtanak a művészeknek, s a régi technikákat sem veszélyeztetik. —A képi kultúra terjesztésében mi újat hozhattak? — A képi kultúrából először a műalkotások által teremtetteket említem. Ezt nem lehet terjeszteni, a kép csak abban a formájában érzékelhető, ahogy megszületett. Minden kép egyszeri, egyedi. Ebben az értelemben a reprodukciókat tartalmazó könyv, az elektronikus reprodukció a lehető legkártékonyabb, mert nem tartalmazza a festmény tulajdonságait: a méretét, az ecsetvonásokat, azok vastagságát, sőt, a szagát, az élességét. Minden elektronikusan, fotóval avagy kézzel másolt változat az eredeti műalkotásnak csupán a látszata. Csak az eredetitől kapunk igazi tudást. A látszat ’’kultúrája” mégis rémes változásokat okoz napjainkra, a civilizációban. Viszont az eleve elektronikus kép nem csaphat be, mert nincs másolata, ám végtelen mennyiségben létezhet. Engem azonban kevéssé érdekelnek. — A művészet örök emberkutatás. Az ember számára, ez a legnagyobb élmény és a legnagyobb haszon a művészetekből. A festészetben s a képi kultúrában áttételesebben nyilvánul meg, mint az irodalom-BIKKÁL TÉVÉK NEW YORKBAN ban, vagy például a színművészetben. Nem ront ezen a modem technikájú kép? — Úgy tűnhet, hogy a mai, tisztán logikai és matematikai rendszerre épülő képi világ kizárja az élmények teljességét, s egyoldalúvá teszi azt. De nem így van! Aki ebbe a világba születik Írele, s a régi képeket is ismeri, annak egy kép sok mindenből tevődik össze: régiből és újból is. Hogy a jövőben mi lesz, nem tudom. Mintha általános emlékezetvesztés uralkodna el a világban. — Mit tehet a szervezett társadalom azért, hogy ember és művészet együvé tartozását a modem technika se gyengíthesse? Mit tehet, amikor a világ népességének ma is legalább háromnegyede nem kellően kiművelt ember? — Fontos ez a kérdés, mert az emberi kultúra a művelést jelenti, s az ember alapvető jellemzője a művészet. E képesség fenntartása az emberi civilizáció záloga. De a fogyasztói társadalom elkényeztet, az ember nem művel (gondoz) semmit. Szinte „barommá” válik, a nélkül, hogy erről tudna. — Ami a művelődést illeti: - folytatta dr. Keserű Katalin - Nálunk a XX. században több rendszerváltás is volt, de kevés fordított gondot a lakosság művelésére. Ezenközben az emberek szinte elveszítették saját magukat. Pedig volt munkás kultúra, paraszti kultúra, és így tovább, de mára mind elolvadt, s az elkényelmesített társadalomban nem született helyette másik. Az iskolában is csak ismereteket nyújtunk, holott az ismeretek a képességeknek csupán az egyoldalú fejlesztését jelentik. Másutt tele vannak a múzeumok gyerekekkel: lerajzolják, amit tapasztalnak. Németországban van olyan múzeum, ahol a nézőknek nem csak látniuk lehet a tárgyakat, hanem kötelező azokat használniuk is, hogy érzékeljék a virtuálissá váló világban annak mégis meglévő erőit. Valahogyan el kellene tehát indulni az alkotó, érző, gondolkodó ember újrafelfedezéséhez. November 12, szerda, 7:30 PM New York-i Fészek Klub, 344 East 69th Street NYC VISKY ANDRÁS: JULIA “HUNGARIAN MAGAZINE EXTRA” Helyi Programok, Interjúk, Riportok. Kultúresemények. Megemlékezések. Minden SZOMBATON d e. 10 órakor a TI\N 67-es kábelcsatornán. Szerkesztő: BIKKÁL GYULA Műsorvezető: Hajnal Julianna „FRISS HÍREK MAGYARUL” Politikai Figyelő műsor kritikával, javaslatokkal, videóválogatásokkal. Hír TV. Minden PÉNTEKEN este 6 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán. Szerkesztő lombori Györgyi Műsorvezető: Hajnal Julianna „HUNGARORAMA” Angol nyelvű szórakoztató-, kultúrműsor magyarul nem beszélők számára. Minden szombaton este 7:30 órakor a TŐM 56-os kábelcsatornán. Szerkesztő: Bezdek Anikó. Műsorvezető: Ward Éva, Giffin Gaye Nézzék a fenti TV-müsorokat és kérjék speciális SZOLGÁLTATÁSAINK LISTÁJÁT! BIKKÁL GYULA főszerkesztő/igazgató KRASZNÓI ANDRÁS rovatvezető/művészeti igazgató Tel.: (212)289-1711 E-mail: b8251@hotmail.com .....................— ........ . monodráma a román gulág magyar foglyairól Előadja: SZILÁGYI ENIKŐ, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze Zeneszerző: Selmeczi György Adomány: $15. R.S.V.P (212) 289-5488 Szervezők: Hungarian Human Rights Foundation, Fészek Club, Hungarian Alumni Association- Bessenyei György Circle, Hungarian Reformed Church of Passaic, Hungarian Cultural Society of Connecticut, Pannónia American-1 lungarian Club, Inc. Dr Keserű Katalin: a reprodukciós könyvek kártékonysága MAI KÉPALKOTÁS „Az ember alapvető jellemzője a művészetmondja dr. Keserű Katalin, Munkácsy- és Ferenczy-díjas egyetemi docens; a budapesti Ernst Múzeum (képünkön,) igazgatója. Olvasóinak A hm kulturális rovata a képi kultúra modem problémáiról kérdezte a neves kutatót, megemlítve a kultúrpolitika támasztotta gátakat, káros hozzá nem értéseket. Alapvetően azonban, kimondatlanul is, a múzeumba járás igényéről szól ez az interjú.