A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-11-14 / 128. szám
6 a híd Kárpát -medence 2003. november 14. B Felvidék: Migléc lassan ébredezik Csipkerózsika-álmából ROMOS VIDÉKEKÉ Kassától délre, a magyar határ mellett fekvő három falu, Abaújszina, Kenyhec és Migléc az idők folyamán egybeépült, illetve -fordítva történt a dolog - alig egy évtizede váltak szét, népszavazáson hozott döntés eredményeként. Migléc, a legkisebb község járt a legrosszabbul, sorra „puskázta el” a lehetőségeit, elhidegült a szomszédaitól. Röviden 610 MÉTER GÁT Kárpátalja. Az elmúlt évek árvízkárainak felszámolása során az idén 610 méternyi gátat építettek meg és 52 méter folyópartszakaszt erősítettek meg, valamint 1,8 km-nyi megrongálódott autóutat állítottak helyre Kárpátalján. Ugyancsak sikerült teljes mértékben törleszteni az árvízkárosult lakosságnak az elvesztett vag\' megrongálódott házak után járó káqtótlási összegeket. Viszont továbbra is megoldatlan a közműlétesítmények helyreállításának kérdése. 15 MKIiÁRDDAL TÁMOGATTÁK A CSÁNGÓKAT Románia. “Óriási szerepe van a határon túli civil szervezeteknek a megmaradásban, ezért is folytat átgondolt támogatói tevékenységet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM)” - ez a tárca álláspontja a határon túli magyarok kulturális életének támogatásáról. A határon túli szervezetek érdekegyeztető fórumaként működő a Magyar Állandó Értekezlet (MAÉRT) kulturális szakértői bizottsága az NKOM-nél tartotta meg ülését, amelyen szó esett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatairól a kultúra területén. Ezen a tárgyaláson egyeztettek a magyar kulturális minisztérium által kezelt határon túli támogatási keretek felhasználásáról, pályázati rendszeréről. 2(X)3-ban a kulturális tárca félmilliárd forinttal segítette a határon túli régiókat, ebből a csángó magt arok 100 millió forintot, mintegy 15,4 milliárd lejt kaptak. “A fentieken kívül a tárca alapított meseírói, prózaírói és kritikai ösztöndíjat, amely egyben a határon túli magyar írók egzisztenciáját is segíti” - áll az ülésről kiadott közleményben. Mithozajövó? Szerbia. Közeledik az elnökválasztás Szerbiában, az elnökjelöltek pedig a kisebbségek szavazatait is igyekeznek megnyerni — tűnt fel az elmúlt napok szerbiai nyilatkozatháborúiban. “A térségünkben lezajlott háborúk a polgárok egyetlen kategóriáját sem kímélték meg. Véleményem szerint a nemzeti kisebbségek már régóta széles körű jogokkal rendelkeznek. Ha Szerbiában vannak középiskolák és egyetemek magyar és albán nyelven, akkor ez arra utal, hogy az állam viszonyulása a kisebbségekhez demokratikus. Arra kötelezem magam, hogy elnökként külön súlyt helyezek erre a kérdésre, szakemberekkel elemzéseket végeztetek, és ha valami nem lenne összhangban a nemzetközi előírásokkal, akkor államfői tekintélyemet latba vetve mindent meg fogok tenni a helyzet javítása érdekében” — vázolt fel egy optimista jövőt Radoslav Avlijas, az egyik esélyes elnökjelölt ÚJRA A HELYÉRE KERÜLT A SEPSEI TURULMADÁR Horvátország. Sepsén először 1942-ben állították fel a turulmadarat. Minden magyar településen állítottak akkoriban turulos emlékműveket van, ahol megőrizték őket, van, ahol már teljesen feledésbe merültek. 1945-ben a partizánok majdnem teljesen megsemmisítették a sepsei szobrot Ötvenhárom évig nem foglalkozott senki az emlékművel (persze ezt a rendszer sem tette lehetővé). Az. új szobrot Fábos György képzőművész készítette, eredetijétől annyiban tér el, hogy porcelán helyett most bronzba öntötték. A szobor már Sepsén van, és fel is állították eredeti helyére. Juhász Katalin A 360 lakosú, elöregedő faluból a lakáshiány miatt sokan elköltöztek, mostanában pedig a munkalehetőség is megcsappant. „Ég és föld a különbség Migléc és Kenyhec között” - mondta ki helyettem a nagy igazságot Gálffy Béla polgármester, aki első megbízatási időszakát tölti, és azzal a merész, szinte grandiózus tervvel dicsekedett el, hogy tíz bérlakást szeretne építtetni a fiatal családoknak. Sőt, a község útjait is rendbe szeretné hozatni, az erre vonatkozó pályázat már ott lapul az illetékes minisztériumi fiókban. Akinek még mindig nem elég a fantázia birodalmából, tudja meg, a keservesen kigazdálkodott migléci szabadtéri színpadot hamarosan befedik; már erre vonatkozóan is vannak ígéretek. Eszembe jut a kenyheci községháza hatalmas, multifunkciós színházterme a hozzá tartozó ruhatárral és konyhával, valamint a tervezett sportkomplexum és aquapark. Gálffy Béla úgy lát-November 13. Összesen negyven magyar helységnévtáblát helyeznek el ezen a héten a Hargita megyei Gyergyószentmiklóson és környékén, valamint Maros megyében. Ilyen táblák kerülnek az állomás épületére többek között Gyergyószárhegyen, Gyergyóditrón, Tekerőpatakon, Galócáson, Gödemesterházán, Palotailván és másutt is. Minderről Borbély László képviselő tájékoztatott, hozzátéve, hogy ezután következnek a Székelyföld északi peremén végighaladó vasútvonal olyan állomásai, mint például Maroshévíz és Déda. Eddig 32 vasútállomáson szereltek fel a település szik, a fejembe lát: „Mostanában mindenki a kenyheci ipari parkkal foglalkozik, amelynek nagy a vonzereje, és ez a falun is meglátszik. Ráadásul az állam nyújtotta lehetőséggel élve tavaly mindkét szomszéd községben új bérlakások épültek. Migléc erről is lemaradt. Próbáljuk megállítani az elvándorlást, de nem könnyű, a falu ugyanis most ébredezik tíz éves Csipkerózsika-álmából” - jegyzi meg némi kritikai éllel az új polgármester. A falunapok és gulyásfőző versenyek korában hihetetlennek tűnik, mégis tény, hogy Miglécen idén rendeztek először falunapot, a gyerekeknek pedig egy új polgári társulás szervezett kétnapos akciót kézműves foglalkozásokkal, sok zenével és tánccal. Végre Miglécnek is lett magyarországi testvérközsége, a hasonló nagyságú, hatvan kilométerre fekvő Kiskinizs, ám - ami talán ennél is fontosabb - a községházán idén nyár óta telefax és internet-hozzáférési lehetőség is van, azaz: beköszöntött a huszonegyedik század. magyar nevét jelző helységnévtáblát. Az országos vasúti társaság (SNCFR) rendelkezése nyomán kétnyelvű névtáblát helyeznek el azon helységek vasúti állomásain, ahol valamely nemzeti kisebbség részaránya számottevőnek tekinthető. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére, valamint a Szállításügyi és Építkezési Minisztérium jóváhagyására hatályba lépett rendelkezés közel 300 vasútállomást érint. Ennek megállapításakor figyelembe vették a közigazgatási törvény előírásait is arra vonatkozóan, hogy minden olyan településen fel kell tüntetni a helység nevét a kisebbség nyelvén, ahol valamely nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. A vasúti megállókra vonatkozó akció szeptember végén Szatmár és Bihar megyében kezdődött, most a Székelyföldön van a sor. Borbély László szerint nincsenek fennakadások a kivitelezésben. Az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős alelnöke elmondta, mostanában azért történt kis kiesés a feliratok elhelyezésében, mert a kivitelező újított, és ezentúl immáron foszforeszkáló festékkel készített táblákat szerel fel. Időközben egy, a három falut összefogó új szervezet alakult a kultúrát fellendítendő, vezetője a migléci alpolgármester, Nagy István. A legkisebbekkel való magyar nyelvű foglalkozás a legfontosabb — jelezte az alpolgármester — mert a faluban csak egy szlovák óvoda működik, a szinai iskola magyar tagozata megszűnőfélben van, évről-évre kevesebb a magyar gyermek, és míg tíz évvel ezelőtt több mint a fél falu vallotta magát magyarnak, legutóbb ez a szám ötven százalék alatt maradt. (...) Ám, ahogy mondani szokták: innen szép nyerni. KÁRPÁTALJA Nincsenek fennakadások November 12. A november elsejével életbe lépett vízumrendszer első hozadékiként az ukrán-magyar határátkelőkön a hét elején töredékére csökkent a Magyarország területére belépő ukrán állampolgárok száma. Mindeközben a magvar főkonzulátus ungvári és beregszászi ügyfélszolgálati irodáin naponta több százan jelentkeznek vízumért. Kárpátalján a nagy érdeklődés ellenére folyamatos, fennakadás nélküli a vízumkiadással kapcsolatos ügyintézés az. Ungvári Magyar Főkonzulátus ungvári és beregszászi ügyfélszolgálati irodájában - közölte Szabó Ottó ungvári magyar főkonzul múlt szerdán Ungváron. A magyar vízumkiadás tapasztalatait összegező sajtókonferencián a diplomata elmondta: Kárpátalján a lakosság elkezdte a felkészülést a vízumrendszer bevezetésére, s komoly érdeklődés tapasztalható az, új utazási feltételek iránta többi nyugat-ukrajnai megyében is, ahonnan elsősorban az utazási irodák keresik meg az ungvári főkonzulátust. A jó hír, hogy most november elsejétől valamennyi vízumfajta ingyenessé vált. Ez persze kevéssé vigasztaló azok számára, akik éppen ezelőtt igényeltek munkavállalási vagy tanulmányi vízumot — s “pengették le” a kárpátaljaiak számára egyáltalán nem kis összegű, 50 dolláros vízumdíjat. 11 Erdély: végre terjednek a vitatott kétnyelvű táblák MIT ÍR A ROMÁN? Erdély. A vasúti megállókra vonatkozó erdélyi akció révén ezen a héten újabb magyar nyelvű helységnévtablákat helyeznek el Gyergyó vidékén, illetve Maros megyében a vasútállomásokon. A román országos vasúti társaság rendelkezése értelmében ezentúl ugyanis kétnyelvű foszforeszkáló táblák lesznek láthatóak az épületeken.
