A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-11-07 / 127. szám
FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2003. NOVEMBER 7. 3. ÉVFOLYAM 127. SZÁM 45. HÉT Nem lehet vége?... Miután hétvégén véres robbantásokkal került vissza Bagdad az újságok címoldalára, több heves robbanás rázta meg kedden este is az iraki főváros központját. Újságírók helyi idő szerint 20 órakor füstfelhőket láttak az amerikai megszálló erők főhadiszállása felett. (2. oldal) Európai Parlament MAGYAROK NÉLKÜL? Bekiabálásoktól hangos ülésen vallott kudarcot az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvény elfogadása. Csaltok, Demecser - kiabálták a Fidesz padsoraiból, mire a szocialisták: „Nem akartok konszenzust”. (8. oldal) OLDAL Halálos himlővírust fejleszt az USA LATHATATLANUL A Az Egyesült Államok kormánya által támogatott kutatók olyan bimlóvírust hoztak létre, amely garantáltan öl. A védőoltásnak és a vírusölő gyógyszereknek ellenálló '' ‘ nló normális esetben nem jelent veszélyt az emberre, de a kutatók nem Sú meg ennyivel, és a tehénhimlőn is elvégezték ugyanazt a genetii tást. A tehénhimlő számos állatfaj mellett az embert is népes megfertőzni. New York a legbiztonságosabb November 5. Derűlátó bejelentést tett New York polgármestere és rendőrkapitánya. Egy 2002-es FBI jelentés (“Bűnözés az Egyesült Államokban”) adatai szerint, míg az ország egészében enyhén emelkedett az elkövetett bűncselekmények száma, addig New Yorkban 5 százalékkal csökkent, a hatvanas évek óta legalacsonyabb szintre. Michael Bloom-J berg, New York polgármestere büszkén jelentette ki: “Amerika legbiztonságosabb nagvA-árosa napról napra biztonságosabb lesz”. Ismertette, hogy a bűnözési ráta négy évtizede nem volt ilyen alacsony, a gyilkosságok száma - évi 580 esettel - az 1963-as szint alatt van, mely a 2001-es év 649 esetéhez ké«• pest tíz százalékos csökkenést jelent. Országosan ugyanez, az arány egy' százalékos növekedést mutat. így az egy főre jutó bűncselekmények számát tekintve New York a tíz legnagyobb amerikai város köz.ül a legelőkelőbb helyet foglalja el. A polgármester és Raymond Kelly rendőrkapitány örömüknek adtak hangot, hogy a kutatók pesszimista jóslatai nem váltak valóra. Az előrejelzések szerint ugyanis a költségvetési válsággal és a gazdasági recesszióval párhuzamosan romlanak majd a város bűnözési mutatói is. Vannak azonban olyanok, akik óvatosságra intenek az adatok értékelésével kapcsolatban: bár a gyilkosságok száma jelentősen csökkent, még mindig nagyon sok a nemi erőszak és a fegyveres rablás. Ráadásul a rendőrség létszámhiánnyal küzd, erőforrásai nagy részét pedig terrorista-elhárító és biztoasági feladatokra kell átcsoportosítania. November 5. A St. Louis Egyetem vírusfejlesztő kutatócsoportjában dolgozó Mark Buller szerint azért van szükség a munkájukra, mert így kideríthetik, hogy a bioterroristák valószínűleg mivel próbálkoznak. A kutatásaik azonban kétségtelenül közelebb hozzák annak a lehetőségét, hogy az embereken csupán kisebb fertőzést okozó himlővírusokból olyan halálos betegségeket hozzanak létre, amelyek ellen lehetetlen védekezni. Néhány kutató úgy véli, hogy ezek a kísérletek nagyon kockázatosak, és teljesen feleslegesek. “Aggodalommal tölt el, hogy olyan himlővírust módosítottak, amely több fajt képes megfertőzni” - mondta lan Ramshaw, a Canberrái Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa, aki korábban hasonló kísérletekben vett részt. Ramshaw annak a kutatócsoportnak volt a tagja, amely az egerek termékenységét szabályozó módszerek kifejlesztése közben véletlenül hozott létre pusztító egérhimlőt és nyúlhimlőt. Ezek az új vírusok azonban nem voltak fertőzőek, ami jó hír abból a szempontból, hogy a laboratóriumból kiszabaduló kórokozók még véletlenül sem irthatják ki a Föld összes egerét és nyulát. A felfedezés ugyanakkor azt is jelenti, hogy a bioterroristák valószínűleg ugyanezt a trükköt fogják alkalmazni az emberi himlővírus létrehozásakor. Egy ilyen kórokozó ugyanis - a lépfenéhez hasonlóan - csak azokat az embereket fertőzné meg, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek vele, tehát nem terjedne szét a világban, ezért a támadókat sem veszélyeztetné. Arra azonban nincs garancia, hogy hasonló módosítás esetén, a többi himlővírus sem lesz fertőző. Ramshaw kutatócsoportja egy természetes immunelnyomó gén, az IL-4 hozzáadásával módosították az egérhimlőt. Az új vírus a beoltott egerek 60 százalékát kivégezte, ráadásul az IL-4 kikapcsolta az immunrendszer egyik kulcsfontosságú területét, amely a sejt által közvetített válaszreakcióért felel. Buller ezzel szemben olyan egérhimlőt tervezett, amely a beoltott egerek 100 százalékát megöli. Ezt a vírus optimalizálásával érték el: az IL-4 gént a vírusgén több területén elhelyezték, valamint hozzáadtak egy olyan részletet, amely maximalizálja az IL-4 fehérje termelését. Buller csapata módosított tehénhimlőt is létrehozott, amely szintén az egér IL-4 génjeit tartalmazza. A tehénhimlő embereket is képes megfertőzni, de Buller szerit az IL-4 fehérje fajtaspecifikus, ezért nem támadja meg az emberi immunrendszert. A tehénhimlős kísérletekre egyáltalán nincs szükség, vélekedett Ramshaw, ugyanis ők már nyulak segítségével kimutatták, hogy az eljárás más himlővírusok esetében is működik. Szerinte az egérből származó IL-4 géneket tartalmazó vírusok az emberre nézve valóban nem halálosak, a rekombináns vírusoknak azonban váratlan hatásai lehetnek. Az egyelőre rejtély, hogy a Ramshaw kutatócsoportja által létrehozott vírusok miért nem fertőznek, a felfedezéseik azonban megmagyarázhatják, hogy a természetben miért nem fejlődtek ki IL-4 géneket tartalmazó vírusok. Az Egyesült Államokban tehát az aggodalmak ellenére folytatódik a halálos himlővírusok fejlesztése. Amikor egy Genfben megrendezett biotechnológiai konferencián a hallgatóság megkérdőjelezte a kísérletek szükségszerűségét, egy amerikai hang a háttérből csak annyit mondott: “kilenc tizenegy”. A New Scientist információi szerint ezt egyetértő morajlás követte.
