A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-24 / 125. szám
6 A HÍD Kárpát - medence 2003. OKTÓBER 24. 11 Megszavazták a romániai alkotmánymódosítást SIKERES BALOZÁS Mivel a választójogú román állampolgárok több mint S0 százaléka részt vett az alkotmány módosítására kiírt hét végi referendumon, közülük pedig közel 90 százalék szavazott igennel, új alaptörvénye lesz az országnak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség álláspontja szerint a Románia alkotmánya egyértelműen jobb lesz mint eddig, hiszen erősíti a jogállamot, ugyanakkor bővíti az alapvető emberi és kisebbségi jogokat, ezáltal pedig közelebb visz Európához. Az RMDSZ belső ellenzéke ezt nem így látja. Október 22. Ion Iliescu a referendum eredményei kapcsán úgy nyilatkozott, az alkotmánymódosítás elfogadása a román nemzet bölcsességéről és a demokrácia iránti elkötelezettségéről tanúskodik. „Az igennel szavazók a jogállam megerősítése, az ország modernizálása, az általános jólét növelése és Románia euroatlanti integrációja mellett foglaltak állást. Az alaptörvény módosítása hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi az állami intézményeket, amelyek ezáltal a 1H korábbinál jobban szolgálják ^gj az állampolgárok érdekeit” - * vélte az államfő. Adrian Nástase miniszterelnök is igen fontosnak minősítette a népszavazás sikerét. Az RMDSZ úgy értékeli, hogy az érvényes alkotmánymódosító népszavazás egyértelműen bizonyítja a romániai választópolgárok akaratát a jogállamiság kiteljesítésére, a jogegyenlőség megteremtésére, a demokratikus intézmények reformjára, illetve az ország integrációjának felgyorsítására. A szövetség tegnap kiadott közleménye szerint a magyarok nagyszámú részvétele a népszavazáson ismét igazolta, hogy e nemzeti közösség képes döntő módon befolyásolni a reformfolyamatokat. „A mi szavazataink nélkül nem lett volna érvényes a népszavazás, és ezt a tényt senki sem hagyhatja figyelmen kívül a jövőben” - áll a dokumentumban. Ez utóbbi kijelentést emelte ki Markó Béla is, aki a következő állásfoglalást tette nyilvánossá: “Az elmúlt években mindannyian kitartóan küzdöttünk azért, hogy Romániában viszszaszerezzük törvényes jogainkat. Példás összefogással sikerült eljutnunk oda, hogy ma lehetőségünk van az alkotmányt megváltoztatni, és ezáltal tartós garanciát teremteni ahhoz is, hogy szülőföldünkön magyarként boldogulhassunk. Nem volt könnyű az idevezető út, és csak közös erőfeszítéssel volt lehetséges. Ezen az. úton tovább kell mennünk mindannyiunknak: az egyházaknak, a civil társadalomnak, az RMDSZ-nek, hiszen még sok munkánk van együtt. Nekünk nem lesz jó, ha nem változik az alkotmány. Ha elmegyünk, és igennel szavazunk, azt jelenti, hogy lényegesen jobb lesz az ország alaptörvéü! Felvidék: elég lehet a személyi a magyar határon? SZABADABB A LÉG Az uniós csatlakozás kapcsán sokat hallani a személyek szabad mozgásáról. Kósza hírek szerint jövő május elsejetői a felvidékiek (Szlovákia) eldobhatják az útlevelüket is. ‘Van, ki továbbvigye a hagyományokat” Kárpátalja. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében idén október 11-én került sor a Kárpátaljai Magyar Gyermekszínjátszók Találkozójára. Az immár tizenegy edik alkalommal megrendezett színjátszófesztivált a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a kárpátaljai Dorcas AID támogatta. A munkácsi művelődési központban bemutatott produkciók idén is bizonyították, van jövője a kárpátaljai magyar színjátszásnak, nevelkedik a következő színjátszó-nemzedék. „Letartóztatott” névtáblák Kolozsváron Erdély. A kivitelezési ütemterv októl>er 19-i határidejének lejárta után sem szerelték fel a magyar nyelvű helységnévtáblát a kolozsvári vasútállomáson. Az országos vasúti társaságtól (SNCFR) származó információk szerint a magyar nyelvű feliratokat a kivitelezési tervnek megfelelően eljuttatták már rendeltetési helyeikre. Az SNCFR neve elhallgatását kérő munkatársa arról tájékoztatott, hogy Kolozsváron a rendőrség akadályozta meg a táblák felszerelését, és a magyar nyelvű helységnévtáblák jelenleg a kincses városban vannak. Teodor Pop Puscas megyei rendőrfőkapitány a Krónika érdeklődésére közölte: nem tud információkkal szolgálni arra vonatkozóan, hogy a rendőrség közbeszólt volna a magyar nyelvű állomásfelirat ügyében. Konferencia Kassán Rákóczi Ferenc Fejedelemről Felvidék. „Az emlékezés ősvilágából hagyományaink megteremtésével az értékteremtő nemzet nagyjaira emlékezik, hogy ne feledje, honnan jött és hová tart, hogy tudja, kinek köszönje, amit köszönnie kell, kik vállára lépett évszázadokon keresztül, hogy Európa felfigyeljen rá. A szellemi elődökre, a példaképekre emlékezünk, akik nélkül magyarként nem lehet tartalmas életet élni Európa szívében” - mondta megnyitó beszédében Adám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége rimaszombati regionális irodájának vezetője a Rákóczi Ferenc fejedelemről és koráról tartott múlt hétvégi kassai konferencián. A szervezők elégedettek a konferenciával, egyedül azt nehezményezik, hogy a felvidéki eseményekről tudósító magyarországi televíziók stábjai rejtélyes okból hiányoztak erről az országos rendezvényről. Kuruc-emlékmú A VÉGEKEN Kárpátalja. Visken, az egykori máramarosi koronavárosban október 12-én szervezett nagyszabású falunapot a községi tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezete. Az eseményen felavatták azt a kuruc-emlékművet, melyet a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban részt vett viski magy ar és ruszin férfiak emlékére készített Balázs István helyi fafaragó. “A közelgő globális világ is fát akar, nem erdőt. Vallás, család, haza, becsület és gyökér nélküli embert, akit könnyű manipulálni. Nekünk küzdenünk kell ez ellen. A maihoz hasonló ünnepnapok azt mutatják, hogy a Kárpátalján élők nemzetiségtől függetlenül szeretik falcainkat, városainkat" - mutatott rá Milován Sándor KMKSZ alelnök. Október 20. Jövő május elsejétől az Unióhoz csatlakozó országok között és a már EU-tag államok között vámunió lép életbe. Az EU-s vámunió gyakorlatilag szabad áruáramlást, szabad munkaerő-forgalmat és szabad tőkeforgalmat jelent. Ezáltal a szlovák-magyar határátkelésnél jövő májustól egyszerűsödik az ellenőrzés, nem fogják például átkutatni a személyautók csomagterét, csak ha erre külön utasítást kapnak a vámosok. Ellenőrzés azonban továbbra is lesz, mindaddig, amíg a határontúl nem csatlakozik az úgynevezett schengeni információs rendszerhez; ennek az előzetes időpontja 2007. Az Európai Unió főleg a külső határait őrzi szigorúan, például Ukrajna fele nézőén, aki ugyanis majd átlépi például a szlovák-ukrán határt, az egészen Lisszabonig szabadon utazhat. Amíg a szlovák-ultrán határ nem teljesíti a nagyon szigorú európai uniós normákat, addig a felvidékieknek is igazolni kell a határátkelőkön, hogy szlovák állampolgárok és nem mások. Berényi József, a Szlovák Külügyminisztérium államtitkára szerint a dolgok jó irányban haladnak, májustól csupán az útlevél felmutatásával eleget tehetünk az ellenőrzésnek. Arról, hogy személyi igazolvány is elég lesz a határátkeléshez az EU-n belül, tehát például Felvidékről Magyarországra utazva sem kell majd útlevél, Berényi József pontosította: az EU valóban lehetőséget ad, hogy az említett azonosítás ne csak útlevéllel történhessen, hanem más azonosító okmányokkal is. Az unió még 1968-ban kiadott egy irányelvet, amely lehetőséget ad erre az egyes tagországok között. A vám- és pénzügyőri ellenőrzés a határátkelőkön jelentőségét veszti, marad tehát a személyi ellenőrzés. Amint sikerül bevezetni a schengeni ellenőrzést, a személyeknek sem kell majd igazolniuk magukat a határon. Az EU jogi normái lehetőséget adnak, hogy a tagországok megegyezzenek egymás között, milyen okmányt ismernek el identifikációs igazolványként. Nagyon sok esetben elég, ha ezt belügyminisztériumi rennye. Lesz felekezeti oktatás. Megszűnik a magántulajdon visszaállamosításának veszélye. Nem lesz kötelező a katonai szolgálat. Használhatjuk a magyar nyelvet a közigazgatásban, az állami hivatalokban, a rendőrségen, az igazságszolgáltatásban. Ha a szélsőséges nacionalisták ennyire félnek az alkotmánymódosítástól, akkor az nekünk csak jó lehet. De attól függetlenül, hogy ők mit mondanak, teljes meggyőződéssel állítom, az elmúlt évtized legfontosabb döntése lesz itt Romániában az ország alaptörvényének megváltoztatása.” Az RMDSZ hozzáállását azonban elutasította az RMDSZ - Tőkés László királyhágómelléki református püspök nevével fémjelzett - belső ellenzéke, amely azt állította, hogy aki igent mond a módosításra, az az egész alkotmányra mond igent, vagyis „szentesíti” Románia nemzetállam jellegét — az alkotmánymódosítással ugyanis nem sikerült kivenni az Alkotmányból a nemzetállamiságra utaló határozatokat. delet szabályozza a tagországokon belül, ehhez tehát még törvény sem kell. Itt számításba jöhet a személyi igazolvány és a gépjárművezetői jogosítvány. A kérdés az, hog)' a másik ország elfogadja-e az adott dokumentumot. Nagyon felgyorsítja a fejleményeket, hogy szlovák-magyar viszonylatban ezek a tárgyalások már elkezdődtek. Egyáltalán nem utópia tehát, jelezte Berényi József külügyminisztériumi államtitkár, hogy a felvidékiek hamarosan útlevél nélkül utazhatnak Magyarországra. És ennek igazán lélektani jelentősége van. Az EU egyik fő értelme az itteni emberek számára éppen az lehet, hogy szabadon lehessen közlekedni egész Európában. Mivel ez csak 2007 után valósulhat meg, szimbolikus értéke van, hogy már most szabadabban lehessen közlekedni az új EU-s tagországok között. Ez pedig már csak belpolitikai akarat kérdése. Ilyen rendszert Szlovénia már most működtet; az ottani állampolgárok már személyivel utaznak Olaszországba és Magyarországra is. Az EU részéről ennek nemcsak, hogy nincs akadálya, hanem támogatja is az unió.
