A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-17 / 124. szám
12 A HÍD TUDOMÁNY 2003. OKTÓBER 17. Röviden Perrel fenyegetik A SHIFTES CD-TÖRÓT Október 14. Három nappal azután, hogy Alex Halderman weblapján közzétette, hogyan lehet kijátszani egyetlen gombnyomással a SunnComm Technologies CD- másolásvédelmi rendszerét, a cég bejelentette, hogy beperli a princetoni diákot. Egyes információk szerint a SunComm elnöke még aznap este visszakozott. Halderman publikált módszere meglehetősen egyszerű volt: mivel a MediaMax CD- 3 másolásvédelmi szoftver automatikusan töltődik be a Windows-alapú számítógépeken a CD behelyezésekor, elegendő ilyenkor lenyomva tartani a Shift gombot, ami megakadályozza a program automatikus futtatását. Szabályozzák az őssejtek LEVÉTELÉT MAGYARORSZÁGON Október 13. Hamarosan megjelenik az a minisztériumi rendelet, amely az őssejtlevétellel kapcsolatos tevékenységeket szabályozza. A Magyar Hírlap információi szerint az újszülöttek köldökzsinórvérének levételét és tárolását csak azok az intézmények végezhetik majd el, amelyek megfelelnek a rendeletben előírt négy alapkövetelménynek. Brazília is Linuxot szeretne A HIVATALOKBA Október 13. Brazília is csatlakozott azon országok sorához, amelyek támogató partnerként állnak a Linux ügye mögé. Nagy-Britannia és Oroszország tapogatózó lépését követően a brazil kormány bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá az IBM vezetésével, támogatást kérve az országban a Linux használatának népszerűsítésére. A múlt héten szerdán a brit kormány beszerzési irodája bejelentette, hogy feneket dolgoztak ki kilenc kísérleti Linux projekt beindítására, hogy élesben tanulmányozhassák a nyílt forráskódú rendszerek költséghatékonyságát. A fél évre tervezett tesztek körül szintén ott bábáskodik az IBM. Ezzel közel egy időben az orosz távközlési és számítástechnikai minisztérium nyilvánosságra hozta a moszkvai Linux kompetencia központ létrehozására vonatkozó ten'eit. Ingyen olvasható az új tudományos szaklap Október 13. Vannak, akik a tudományos publikálás forradalmát várják tőle, mások meglehetősen szkeptikusak azzal a hétfőn elindult tudományos folyóirattal kapcsolatban, mely társaitól eltérően ingyenesen biztosít hozzáférést a biológiai és orvostudományi publikációkhoz. A PLoS Biology névre keresztelt folyóirat elindítói nyíltan felveszik a harcot a megszokott gyakorlattal, melyben a kutatóknak, diákoknak és az érdeklődőknek fizetniük kell azért, hoev a neves szaklapokban elolvashassák a friss tudományos eredményeket, írta a Nature. Az éves előfizetés ezekre a folyóiratokra akár több tízezer dollárba is kerülhet. A PLoS Biology kiadói szerint ez tisztességtelen, mivel a kutatók ingyen bocsátják rendelkezésre az írásaikat, ráadásul a kutatások nagy részét közpénzből támogatják, így a nagyközönségnek is hozzá kellene férnie ingyenesen az eredményekhez, hangsúlyozzák. Wi Vérnyomást mér a karkötő, mérlegel az ágy MINDEN A SZENZOR Az intelligens szenzorokkal felszerelt otthonokban biztonságosan élhetnek a nyugdíjasok. Az okos otthon szükség esetén hívja a mentőket. A drótnélküli szólőskertben is intelligens szenzorok segítik a borászt. Október 15. A szenzorok részei azoknak az alapoknak, melyekre a jövő otthonai épülnek majd” - prognosztizál Patrick Gelsinger, Intel-főmémök, a cég egyik alelnöke (alsó képünk). A közeljövőben otthonainkat nemcsak lakjuk, hanem, a körvonalazódó és részben fejlesztés alatt álló innovatív technak velünk együtt. Egyelőre még különkülön működnek a telefonos, a televíziós és az ilyen-olyan adathálózatok, ám mind több az egyeden rendszerbe történő integrálásukat célzó kísérlet. A “konvergált entitás” a rendszerek tulajdonságainak egyesítése mellett - az egész több mint a részek összessége alapján - új, a jelenlegieken jócskán túlmutató alkalmazásokkal kecsegtet, például a gyerekcipőben lévő szenzorhálózat-technológiával (sensor network technology). Az Intel Research Seattle és a Rochester Egyetem egészségügyi központja (New York állam) a Proaktiv Egészségügyi Kutató Projekt keretében, az “intelligens otthon” (smart-home system) részeként, önkéntesek lakásaiban óhajtják tesztelni a parányi, rejtett szenzorokból álló hálózatokat. Az egyik - egy karkötő - a vérnyomást ellenőrizné, az amerikai nyugdíjas-otthonokban már alkalmazott másik fekhelyén mérné a páciens testsúlyát, a bejárati ajtóra szerelt harmadik az adott személy helyváltoztatásáról szolgáltatna információt, és így tovább. A szenzorok csupán adatokat gyűjtenének, melyeket a központi számítógépbe épített MI-technológiák, “asszisztáló kognitív rendszerek” alakítanának át használható információvá. Ezek alapján könnyen kimutatható a normálistól eltérő aktivitás, s ilyen esetekben a személyes digitális asszisztens figyelmeztetne például, hogy7 elfelejtettült bevenni az előírt gyógyszert. A gépecskék alkalmazása azt eredményezné, hogy a mentális képességekben gyengülő idősebb személyek függetlenségüket fenntartva, de mégis “orvosi” felügyelet alatt élnének megszokott környezetükben. Ráadásul az ápolók munkáját is megkönnvítenék. Az Intel egy borászati projekttel is előrukkolt: a Vezeték nélküli Szőlőskertben (Wireless Vineyard, jobb felső képünkön) szenzorhálózat monitorozza - percenként méri - a hőmérsékletet, majd tárolja az eredményeket. Kimutatja az óránkénti legalacsonyabb és legmagasabb értékeket. Más esetben egy segítőkész kutyus nyakörvére erősített érzékelő szolgáltatja (vezeték nélkül) az adatokat. A távolabbi tervekben szerepel, hogy a szenzorok - a talaj nedvességét ellenőrizve - kimutatják, mely területeket szükséges locsolni, s melyeket nem, azaz a víz pazarlásától kímélik meg a szőlősgazdát. A szenzorhálók a legszélesebb skálán alkalmazhatók: egy Maine állambeli természetvédelmi területen például kihalófélben lévő, ritka madarak fészkelési, költési szokásait “tanulmányozzák”, s rögzítik a tapasztaltakat. A Berkeley Egyetem és az Intel kooperációjának eredménye a szenzorhálókra tervezett TinyOS operációs rendszer, valamint a hozzá kapcsolódó Liny DB adatbázis-szoftver. A vezeték nélküli hálózatok alapját apró gépecskék (motes = részecske, parány, porszem) képezik. Minden egyes mote elemes meghajtású, a többiekkel rádió-összeköttetésben lévő miniatűr computer, computerizált érzékelő. Egymás közötti kommunikációjukat, az adatcserét, ad hoc hálózatokba történő önszerveződésüket a rádiókapcsolat teszi lehetővé. Az adatokat - mint az intelligens otthonokban - ezúttal is egy nagyobb számítógép dolgozza információvá. A mütyürökre épülő szenzor-rendszerek a legszerteágazóbb területeken alkalmazhatók: mezőgazdaságban, hadászatban, ipari vezérlő/ellenőrző folyamatoknál, hajózásnál, földrengések tanulmányozása során. Már a következő generációs prototípust is létrehozták, a végcél pedig egy rétegezett komponensekből álló mikrochip: érzékelővel, RF mikroelektro-mechanikus rendszerekkel, nem-felejtő tárral (nonvolatile storage, azaz a tápfeszültség kikapcsolása után sem törlődik az adat), digitális/analóg szilíciummal, s egy elemmel. Rekonstruálják Luther étlapját Október 14. Több száz éves ételmaradékok alapján német régészek megkísérlik meghatározni, hogy mit evett annak idején Martin Luther. Szász-Anhalt tartományban, a Halle városától nyugatra fekvő Mansfeldben felfedezték a reformátor szülői házának 500 éves szemétledobó aknáját. A Mitteldeutsche Zeitung beszámolója szerint a gödör tele van állati csontokkal és halmaradványokkal. A kutatók már most biztosak benne, hogy7 akkoriban kedvelt étel volt a sügér, a fogas és a csuka. Luther szülei házában szintén gyakori fogásnak számítottak a szárnyasok. A régészek tavaly júliusban bukkantak Luther szülőházának alapfalaira. Akkor szeptemberben még úgy vélték, hogy a latrina árkát tárták fel. Most viszont a szakértők abból indulnak ki, hogy tudatosan erre a célra szánt szemétgödörről van szó. nológiáknak köszönhetően azok is élni fog-HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441
