A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-17 / 124. szám
Kárpát - medence M Aggódnak földjeikért a felvidéki magyarok FELVIDÉKI FÖLDEK Napokon belül a pozsonyi parlament olyan jogszabálytervezetről fog tárgyalni, amely lehetővé tenné a restitúciós törvény megnyitását legalább egy évre, s az úgynevezett ismeretlen tulajdonú földeket pedig az önkormányzatok kezébe adná. Sokan ezt az utóbbi törekvést keményen bírálják, mert szerintük elveszik a földet, a Sánvagyont a valódi tulajdonosoktól, akik állítólag léteznek, méghozzá a nagy ségük magyar. Arról, hogy mi a helyzet valójában, Bugár Béla (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia) nyilatkozott. 6 A HÍD Röviden AzENSZUngváron Kárpátalja. Információs és konzultációs irodát nyitnak Ungváron az ENSZ Fejlesztési Programjának támogatásával. Az intézmény kialakításáról a múlt héten állapodott meg a világszervezeti program képviselőivel a megyeszékhelyen Alen Panov polgármester-helyettes. Az ENSZ munkatársai elmondták, hogy az iroda létrehozására annak a tájékoztatási szakadéknak az áthidalásához van szükség, amely a lakosság és a hatalmi szervek között keletkezett Ukrajnában. Az alapítókat olyan kérdések is érdekelték, hogy' az ungvári vezetés mit tesz a város közvéleményének saját intézkedéseiről való elfoguladan tájékoztatása érdekében. Írásbeli figyelmeztetést kapott A MAGYARELLENES ROMÁN TÉVÉ Erdély. Adrian Paunescu román szenátor feszültségkeltő, nacionalista műsorai miatt írásteli megrovásban részesítette a Realitatea román televízióadót kedden a román Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A testület e döntésével jogosnak ítélte Borbélv László RMDSZ-képviselő beadványát, amelyben a kormánypárti szenátor nacionalista, magyarellenes televíziós műsorának felfüggesztését kérte. Adrian Paunescu, a kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora ugyanis - aki egy kor Nicolae Ceausescu “udvari költőjeként” vált híressé - a Realitatea televízióban állandó műsorral rendelkezik, s ebben nyíltan nacionalista álláspontot hangoztat, többször használta fel a képernyőt magyarellenes uszításra. Október 6-án például az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról állított össze sértő hangnemű műsort. Könyvtárosok találkozója Horvátország. Pélmonostorés Mohács között hosszú ideje testvérvárosi kapcsolat áll fönn. A két határ menti város központi könyvtára is több éves szoros baráti és szakmai kapcsolatban áll egymással. - A Baranyai ősz elnevezésű rendezvényre érkeztek a mohácsi városi könyvtárból a kollégák - nyilatkozta Lisztovics Irma, a Horvátországi Magy arok Központi Könyvtárának vezetője. - A pélmonostori városi könyvtárban fogadtuk a vendégeket, ahol jelen volt a könyvtár igazgatónője és az alplgármester is. Megtekintettük a felújított könyvtárt. Mivel a rendezvény egybeesett a vörösmarti falunappal, oda is ellátogattunk. Ott eg)' szakmai beszélgetésre is sort kerítettünk, amelynek kiváló helyszíne volt az a helyiség, amelyben a Merki Ferenc hagyatékából összeállított könyvgyűjteményt őrizzük. A 90-es években Merki Laura volt a könyvtár vezetője, és akkor nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki a mohácsi városi könyvtárral; egy etértettünk abban, hogy folytatnunk kell az. akkor kezdődött kapcsolatot. A Fidesz Kárpát-medencei TALÁLKOZÓT RENDEZ Kárpát-medence. Rendszeres találkozási lehetőséget kíván teremteni a Fidesz “a trianoni tragédia alkalmával szétszakított országrészekben élő honfitársaink” számára - közölte Fáludi Sándor, az ellenzéki párt gazdatagozatának elnöke egri sajtótájékoztatóján. Ilyen alkalom a magyarság identitásának megőrzése szempontjából különösen időszerű, Magyarország európai uniós csatlakozásának küszöbén - vélekedett Fáludi Sándor a szombaton Szilvásváradon rendezendő találkozóról szólva. Október 14. Bugár szerint a földtörvénnyel kapcsolatos indulatokat egyesek tájékozatlanságból vagy rosszindulatból szítják. Vagy' félinformációkkal félretájékoztatják a közvéleményt. A tényekből kell kiindulni, van egy törvény, amelyet még a Koncos-féle minisztérium javaslatára fogadott el az akkori parlament. Ennek alapján 2006. január elsejétől azokat a földeket, amelyeknek még akkor is ismeretlen lesz a tulajdonosa, az állami földalap kapja meg. Ha az MKP nem lép időben, akkor a törvény az adott időben hatályos lesz — ezért a felvidéki magyar politikusok is jobbnak tartják azt, hogy ezek a földek inkább az önkormányzatokhoz kerüljenek. Ezeket ugyanis a helyi polgárok választják meg, s Dél-Szlovákiában a legtöbb helyen magyar többségűek. Akik ellenzik ezt a megoldást, vélte Bugár Béla, még Meciar egyik nyilatkozatát is idé-Október 13. Szolyván tavaly indult az első magyar osztály, amiben nem kis szerepe volt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek. A helyi magyar közösség részéről pedig Gerzsenyi Ibolya, az egyházi óvoda igazgatónője, a helyi református gyülekezet oszlopos tagja szorgoskodott az iskola létrejöttén.- Amikor felvetődött a magyar tannyelvű iskola létrehozása Szolyván, nem tudtam, hogy igazából mire is vállalkozom - mondja Ibolya. - Két magyar családunk volt, akik a munkácsi magyar iskolába akarták íratni elsős csemetéiket. Kis rábeszélés után más szülők is vállalták, hogy amennyiben lesz rá mód, ők is a magyar osztályt választják. Azóta én járok padok-székek után, ha kell, táblát csináltatok, krétát veszek. Miért? Mert jó magyar szót visszahallani a gyerekektől. Jelenleg a Szolyvai 2. Számú Középiskolában működik immár két magyar osztály, a hivatalos tanévnyitón és az egyéb ünnepségek alkalmával itt “sorakoznak fel” a magyarul tanuló szolyvai kisdiákok. zik, s vele egyetértve azt hangoztatják, hogy ismeretlen tulajdonú föld valójában nincs is nálunk. .Állítólag sok magyar még mindig a kisbőröndjében rejtegeti a tulajdoni lapját, s abban bízik, hogy ha egyszer sor kerül a Benes-dekrétumok hatálytalanítására, akkor visszakapja az elkobzott ingatlanát. A készülő törvénymódosítás állítólag őket fosztja meg a reményeiktől, végérvényesen pedig a földtulajdonuktól. Ha léteznek ilyen személyek, jelezte Bugár, akkor nagyon rosszul teszik, ha még mindig rejtegetik a perdöntő dokumentumokat. Ugyanis a restitúciós törvény megnyitásával lehetőségük lesz legalább egy éven keresztül visszaszerezni a földjeiket. Bizonyos esetekben még az 1948 előtt elkobzott tulajdon esetében is, mert Simon Zsolt tárcavezető már visszavonta elődjének, Koncos exminisztemek azt a körlevelét, amelyet egy volt, s azonnal visszahívott Az idei hatéveseink között kevés a magyarul beszélő gyermek. A magyar gyökerű szülők azonban úgy gondolják, gyermekük több lesz azáltal, hogy megtanul még egy nyelvet (ami történetesen elődeik anyanyelve). “Ukránul úgysem felejtenek el, és lehet, hogy később épp magyamyelv-tudásuknak veszik hasznát az életben” - vallják. Az “identitásplántáló sziget” pedagógusi gárdája a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláról került ki. Mitro Henrietta az ungvári járási Palágykomorócról érkezett Szolyvára.- A szüleim biztattak, hogy vállaljam el a főiskola által meghirdetett szolyvai tanítói állást - meséli Henrietta. - Utólag nagyon hálás vagyok ezért, mert valóban egészen más kihívást jelent itt dolgozni, mint egy színmagyar községben. Tavaly 12 elsőssel kezdtem, köztük két ötévessel, akik mintegy “előkészítő” évként jártak a magyar elsőbe. Valamennyien kiválóan megfeleltek a követelményeknek. Kertész Zsuzsa ugyancsak az Ungvári 2003. OKTÓBER 17. magyar államtitkár írt alá. Koncos nagyon jól tudta, hogy milyen lehetőséget kell megakadályozni, de beletört a bicskája. Ami pedig a Benes-dekrétumok ügyét illeti, az MKP sosem mondott le arról a követelésünkről, hogy ezt a magyaroknak fájó kérdést rendezzük. A politikai realitás azonban Szlovákiában, Csehországban és szerte Európában az, hogy erre jelenleg nincs politikai akarat. Ennek az elutasításnak a megváltoztatására ellenzéki pozícióban sem lennénk képesek. Elveinkből azonban kormánypártként sem enged a Magyar Koalíció, mert hinni kell, hogy' országunkban és kontinensünkön nem is túl sokára megérik a helyzet a sok kárvallott és meghurcolt személy jogos elvárásának a valóra váltására — mondta a MKP vezetője. járásból, Tiszaújfaluból érkezett Szolyvára. Szeptembertől ő az elsősök tanítója.- A szülők és a gyerekek közül többen nem beszélnek magyarul. Most ott tartunk, hogy egymástól tanulunk kommunikálni, én ukránul, ők magyarul - ad rövid helyzetjelentést Zsuzsa. A beregszászi Bazjuk Viktória idén végzett a tanárképző főiskola óvodapedagógiai szakán. O maga kereste a lehetőséget, hogy' szórványoviban kezdje pályáját.- Elsőre megrémített, hogy 22 ovisom közül egy sem ért tökéletesen magyarul. Azóta megtaláltuk a közös nyelvet, az egyik kislány pedig elkezdte használni a korábban otthon hallott magyar szavakat - meséli örömmel. - Néhányan játék közben folyamatosan ismétlik a gyakran hallott kifejezéseket, illetve miközben beszélek, szájukkal igyekeznek megformálni a szavakat. A KMPSZ biztosítja az iskola számára a magyar nyelvű tankönyveket, magyarországi segítséggel a közeljövőben 12 számítógépet kap az iskola. A tanítók és a tanulók jelenleg leginkább a fogyóeszközöknek vannak híján, ilyen jellegű támogatást továbbra is szívesen fogadnának. Újratanulják elődeik anyanyelvét TISZTA FORRÁSBÓL A nyár folyamán írtunk arról, hogy káderhiány veszélyezteti a szórványvidéken újraindított magyar tannyelvű óvodák, iskolák működését. Most örömmel adjuk hírül: szeptember elsejétől a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola 13 végzett hallgatója, illetve utolsó éves diakja dolgozik e területeken: Kőrösmezőn két tanító, két óvónő; Gyertyánligeten egy tanító, egy óvónő; Rabón két tanító, egy napközis nevelő, Huszton egy tanító; Szolyván két tanító és egy óvónő tevékenykedik.
