A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-10 / 123. szám
10 a híd Kultúra 2003. OKTÓBER 10. 11 Beszélgetés a budapesti Francia Intézet igazgatójával FRANCI A FT JENPONT Jó évszázada még Európa szinte minden jobb értelmiségi embere beszélt, de legalábbis értett franciául. A gall nyelven szót érteni szellemi eleganciát, műveltséget jelentett, s a jobb köröket jellemezte. De az I. világháború után, a német gyarmatok elvételével, a világ újrafelosztásával elszaporodtak az angol gyarmatok, domíniumok, a földgömb jó része angol nyelvi hatás alá került. A II. világháború végeztével az angol nyelven érvényesülő rock muzsika, s az Egyesült Államok mára kialakult világbegemóniája aztán végképp angol nyelvi uralmat hozott a földgolyóra. A franciák azonban csendben és igényesen szervezték kulturális intézeteiket, holott a németek is csak két évtizede kaptak észhez, s láttak hozzá a Goethe intézeti világhálózat kiépítéséhez. Mindemellett korunk nagy nemzetközi kulturális kérdése: a globalizáció miatt, illetve az igazi kultúra végett beszélgettünk Monsieur Stanislas Pierret budapesti Francia Intézet-i igazgatóval (képünkön balról). Ez az intézet legalább negyed százada, amint a kommunista nyomás lassan emyedni kezdett, a magyar főváros egy szúkebb elitjének kulturális fészke: elsősorban a filmművészet, a képzőművészt, a francia nyelvtanulás, egyáltalán a kortárs művészetek egyik otthona nemrég óta már a Duna partján, a lánchíd mellett. R öviden Elhunyt Eua Kazan Meghalt Elia Kazan, a kommersz hollywoodi filmgyártás nagy ellenzője, aki csak míves irodalmi drámáktól volt hajlandó filmet készíteni. Elsősorban Arthur Miller és Tennessee Willians drámai műveit vitte filmre. Ma már mintának számító mozijai: A vág)- villamosa. Az ifjúság édes madara, Macska a forró bádogtetőn. Különösen Williams-szel találkozott jól össze Kazan alkotóművészete. Ő is kiváltképpen vonzódott azokhoz az érzelmileg felforrósodott, mármár a bujaságig túlhevített jelenetekhez, amely felejthetetlenné teszik Williams drámait, akár színpadon, akár könyv változatban. Három Oscar-díj tulajdonosa. Ramazotti Budapesten Eros Ramazotti, az olasz szupersztár ad koncertet október 16-án a Budapest Sportarénában. Az énekes három évvei ezelőtt első helyezést ért el a San Remo-i fesztiválon Terra promesse című dalával, s azóta a legsikeresebb előadók közé tartozik. Két évvel ezelőtt a Kisstadionban már adott egy telt házas hangversenyt. Most bemutatja nemrég megjelent kilencedik albumának dalait is. Háromezer jelentkező a Csiga-tévénél A magyar TV2”, népszerű nevén a Csiga-tévé Megasztár címen hirdette meg legújabb tehetségkutató pályázatát, amelyre több mint háromezren jelentkeztek. Egyelőre a 21 esztendős Megyeri Niki a legesélyesebb, egyéni hangjával, és már ilyen fiatal korban is nagy előképzettségével. Hárommilliárdos alapítány A Medgyessy kormány óta a magyar kultúra legnagyobb magántámogatója Kovács Gábor üzletember, aki a Bankár Holding tulajdonosa, s hárómmilliárd forintos alaptőkével alapítványt tett egy kortárs képzőművészeti gyűjteményre. Az alapítvány központja az Andrássy út 112. alatt található palota, a Fiatal Művészek Klubjának egykori épülete. Új IGAZGATÓ a Madách Színház élén Január elsején lejár Kerényi Imre, a Madách Színház jelenlegi igazgatójának megbízatását. A meghirdetett pályázatra azonban csak egyetlen jelentkező akadt: Szirtes Tamás, a színház jelenlegi főrendezője. A pestiek szerint Az operaház fantomja olyan nagy siker lett, hogy elsősorban ennek köszönheti: senki sem mer vele kiállni. Szervátiusz JINÓ-KLÁLŰTás Születésének századik évfordulója alkalmától Pápán emlékkiállítást rendeztek Szervátiusz Jenő szobrászművész tiszteletére. Szex és erőszak a szappanoperákban is Növekszik a brutális és erotikus jelenetek aránya a délután vagy' kora este látható brit szappanoperákban, ami aggasztja a gyerekek egészséges fejlődését szem előtt tartó szülőket, derült ki egy' kutatástól, amelyben négyezer felnőttet és ezerötszáz gyermeket szólaltattak meg. A felmérést a BBC és vele együttműködő médiafigyelő társaságok készítették. Magyarországon a Barátok közt homoszexuális jelenetei korábban zajos tiltakozást váltottak ki. Földessy Dénes — Franciaország kulturális szemléletének jellemzője a sokszínűség - kezdte Monsieur Pierret. — Olyan világban élünk, amely már szinte teljesen globalizálódott, s az árucikkek, benne a „kulturális árú” is szinte egyenszabású lett. Erre már jellemző a termelési verseny is, s az nagyon érzékenyen érintheti a kultúrát. Hiszen a kulturális értékteremtés elmélyült, és nem versenyszellemű. A kultúra, a művészeti alkotás lényégénél fogva képtelen a versengésre, men értékteremtése nem mérhető az idővel. Pedig a globalizáció tulajdonképpen természetes folyamat, s vannak eszközök a hasznos szabályozására. E szabályozás, akárcsak a gazdaságban, akkor hasznos, ha minél jobban elérjük vele, hogy az országok, a népek között ne legyenek túl nagy eltérések, főleg a szegénység-gazdagság vonatkozásában, s e nagy eltérések ne adjanak táptalajt a háborúknak, a terrorizmusnak, egyáltalán semmitéle szélsőségnek, semmiféle rossznak. — Ha a francia kultúrában központi kérdés a sokféleség, vagyis a globalizmus ellentéte, akkor nem vív szélmalomharcot? Hisz a világpiacot egyre inkább elárasztják a kaptafára azonos úgynevezett kulturális „termékek”, az afféle „művészeti alkotások”, például a kommersz film?! — Az amerikai kultúra nagyon nagy kultúra, nagyszerű alkotókkal, például irodalmi szerzőkkel. De van egy olyan működési rendszere, amely lehetővé teszi, például a filmforgalmazással, az uniformizált alkotást. Mi, franciák szerint a kultúra nem ipari termék, mint a szappan, az Egyesült Államokban viszont másképp gondolják. Az amerikai kultúra-felfogás inkább a szórakoztatóiparnak felel meg. Szerintünk a kultúra fejlődése érdekében a kifejezetten kulturális termékeket, például a művészi mozifilmet védeni, támogatni kell. Egyáltalán, úgy gondoljuk, hogy lehetünk még a kultúra-védelem zászlóshajója. Ebbe beletartozik az is, hogy a kultúra sokfélesége nemcsak az eltérő művészeti irányzatok, a társadalom szellemi eltéréseinek, a különböző eszmék ütköztetése, hanem a tolerancia gyakorlata, a köztársasági eszmék szorgalmazása is egyben. Mindezekért harcolunk az EU-ban vág)' az UNESCO-ban, de még a Világkereskedelmi Szervezeten belül is, utóbbiban a kulturális termékek piaci viszonyai miatt. — Hogy érvényesül a sokféleségnek e francia szemlélete Magyarországon? — Nagyon jól. Hisz Magyarországnak gazdag történelme van és jelentős identitással rendelkezik. Természetesen a magyarok nagyon büszkék a nyelvükre. A magyar irodalom nagyszerűsége is indokolja ezt. Ha a magyar nyelvet könnyebben meg leheme tanulni, akkor a magyar irodalom nagyobbá válhatna. A magyarok, hasonlóan a franciákhoz, minderre nagyon érzékenyek és a francia sokszínűség elvének érvényesítésében igen jó partnerek. Az egész magyar kulturális közélet támogat bennünket feladatunk ellátásában, a francia nyelv, avagy például a kortárs művészetek terjesztésében. / — Az Egyesült Államok és Franciaország kulturális nézetkülönbségei tekintetében az európai országok egységesek Fran— Sajnos, nem! Például az EU szabályozás szerint a kulturális temrékek forgalmazásában előnyt kell adni az európai országoknak s ennek érdekében mennviségi határokat szabni. Egyes országok ezt azzal támadják, hogy kommunista korlátozás, és a szabadpiaci elveknek kell érvényesülni, ami persze végül azonosságot eredményez az amerikai egyenszínvonallal. Például a németekkel vitázunk ebben az ügyben. Ed kell dolgoznunk egy olyan nemzetközi módszert, amely lehetővé teszi, hogy megőrizzük a kulturális sokszínűséget. — Úgy látszik, ezek a küzdelmek leginkább a filmgyártás minősége, illetve a filmforgalmazás tekintetében csúcsosodnak ki — Valóban. Bár vannak olyan amerikai mozialkotások, amelyek nagyon hasonlítanak az európai filmekre, például Woody Allen művei. Másfelől viszont Magyarországon az amerikai filmáradat ellenére a francia film minden évben a második helyen van: általában másfél millió nézővel. Végülis a magyar s a francia nép európai nép, igényli a mélyebb emberi alkotásokat, s bizonyos lélekelemzést. — Lépéseket teszünk annak érdekében, hogy az Egyesült Államokban is terjesszék francia filmet — folytatja Stanislas Folytatás a következő oldalon BIKKÁL TÉVÉK NEW YORKBAN “HUNGARIAN MAGAZINE EXTRA” Helyi Programok, Interjúk, Riportok, Kultúresemények, Megemlékezések Minden SZOMBATON d e. 10 órakor a TAN 67-es kábelcsatornán. Szerkesztő: BIKKÁL GYULA Műsorvezető: Hajnal Julianna „FRISS HÍREK MAGYARUL” Politikai Figyelő műsor kritikával, javaslatokkal, videóválogatásokkal Hír TV. Minden PÉNTEKEN este 6 órakor a TAN 57-es kábelcsatornán Szerkesztő: Zombori Györgyi Műsorvezető: Hajnal Julianna „HUNGARORAMA” Angol nyelvű szórakoztató-, kultúrműsor magyarul nem beszélők számára. Minden szombaton este 7:30 órakor a T/W 56-os kábelcsatornán. Szerkesztő: Bezdek Anikó. Műson/ezető: Ward Éva. Giffin Gaye Nézzék a fenti TV-müsorokat és kérjék speciális SZOLGÁLTATÁSAINK LISTÁJÁT! BIKKÁL GYULA főszerkesztő/igazgató KRASZNÓI ANDRÁS rovatvezetóAnűvészeti igazgató Tel.: (212)289-1711 E-mail: b8251@hotmail.com 1
