A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-10-10 / 123. szám

2003. OKTÓBER 10. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 Október 7. .Amerikai katonák kedd este lezárták Bagdad egyik negyedét, hogy ott - mint azt állítják - a megdöntött iraki rendszer rejtőzködő vezetői után ku­tassanak; miközben az a hír kapott szárnyra a környéken, hogy ebben a városrészben nemrégiben látták Szaddám Húszéin volt iraki elnököt. Egy magát megnevezni nem kívánó iraki rendőr szerint egy helybeli azt ál­lította, hogy látta Szaddám Huszeint, amint a negyedben egy autóban uta­zott. A volt elnöknek áprilisban bekö­vetkezett bukása óta nyoma veszett. Annak a szállodának, amelyben az AFP stábja ütötte tél a főhadiszállását, az egyik dolgozója a vendégeknek el­mondta: az amerikai katonák nekisze­gezték a kérdést: látta-e Szaddámot. A Cedar hotel egyébként a lezárt körzetben van, ahova a katonák egyelő­re senkit sem engednek be, illetve sen­kit sem engednek onnan ki. Az ameri­kaiak a szálló épületét a pincétől a pad­lásig átkutatták, de arról nem nyilat­koztak, hegy mire jutottak. 'Zsarolás és fenyegetőzés Rómában KL UNIÓ EGYSÉGE Látták Szaddámot Október 6. Elítélően nyilatkozott a brazil rendőr­ség helyzetéről Asma Jahangir, a rendőr­ségi túlkapásokat vizsgáló ENSZ-meg­­bízott Rio de Janeiróban, jelentette a BBC. A különmegbízott brazil emberjo­gi csoportok vészjelzései nyomán kez­dett vizsgálatba. A jogvédők elmondása szerint a rend­őrség halálkommandókkal tart rendet a nagyvárosok lepusztult nyomortelepein, írja a BBC. A favellákban közösen jár­­őröznek rendőrök és polgárőrök. Mód­szereikre jellemző, hogy általában kérdés nélkül lőnek, állítják az emberjogi szer­vezetek. Az áldozatok - a jogvé­dők becslése szerint csak 1999-ben tizennégyezer halottja volt a halálkom­mandók akcióinak - nagy része így ártatlan járókelő, szemtanú vagy pitiáner tolvaj. A rendőrség ugyan pár esetben nyomozást in­dít, a felelősök azonban rendre büntetlenül meg­ússzák a gyilkosságokat, állítják a jogvédők. Jahangir asszony ha­sonlóan sötét képet festett, Brazíliát Kongóhoz ha­sonlította. “Azonban míg Kongóban polgárháború dúl, Brazília demokratikus állam. Mégis, itt még nyomorultabb, szomorúbb a helyzet. Nincs igazság” - jelentette ki két favella meglátogatása után. A nyomorte­lepeken húsz, gyermekét rendőrségi ki­végzések, lövöldözések során elvesztett anyával beszélt. A megbízott szerint Lula elnök kormánya ugyan kísérletet tett a hely­zet javítására, valójában azonban a rendőrségi struktúra teljes reformjára lenne szükség. Jahangir asszony szer­dán tér vissza Genfbe, hogy három­hat hónapon belül írásban is megte­gye jelentését. A zsarolástól sem riadnak vissza egyes uniós tagállamok vezetői a római kormány­közi konferencián, hogy rövidre zárják az EU alkotmánytervezetével kapcsolatos vi­tákat, amit az okozott, hogy a spanyolok és lengyelek az EU döntéshozói szintjén je­lenleg létező szavazati arányok megváltoztatásáért szálltak síkba. Október 7. Gianfranco Eni olasz miniszterelnök­­helyettes egy tévéinterjúban beszélt arról, hogy az ugyan nem baj, ha az alkotmányos szerződést nem fogadják el idén, a soros olasz elnökség ideje alatt, de mindenkép­pen a jövő év elején kellene aláírni, még a májusi bővítés előtt. Ez ellentmond a ti­zenötök júniusban tett ígéretének, hogy a szerződést aláírásával mindenképpen vár­nak jövő májusig, hogy azt már az akkor csadakozó új államok képviselői is egyen­rangú tagként szignálhassák. Fini ezzel a kijelentésével a Magvar Hírlap értékelése szerint az alkotmánytervezetet nagy han­gon vitató csadakozókat akarta figyelmez­tetni, hogy' ha sokáig akadékoskodnak, akár ezt is megtehetik velük. A francia, a német és a belga delegáció ennél keményebb érvekkel igyekezett visz­­szafogni a szavazati aránylók megváltozta­tásáért küzdő lengyel-spanyol párost. Arra emlékeztették őket, hogy az Európa jövő­jéről szóló vitáknak az alkotmánytervezet mellett a 2007-2013-as költségvetés is ré­sze, és nem lenne előnyös a jelenleg a leg­több regionális támogatást begyűjtő Spa­nyolországnak és a csatlakozók közül a leg­több strukturális pénzre számító Lengyel­­országnak, ha esetleg mégis kevesebb pénzhez juthatnának a következő költség­­vetési időszakban. Az érv különösen az unió legnagyobb befizetőjének és gazdasági motorjának szá­mító Németország képviselőinek szájából hangzik meggyőzően. Joschka Fisher német külügyminiszter hangsúlyozta, azt még haj­landó elfogadni, hogy 15 helyett minden tagállamnak saját biztosa legyen az Európai Bizottságban, de a lengyel-spanyol javasla­tot elfogadhatadannak tartja. Véleménye szerint a viták elhúzódása káoszhoz vezetne, ezért minél előbb, lehetőleg még idén le kel­lene zárni a konferenciát. Valéry Giscard d’Estaing, az alkotmá­­nyozó konvent volt vezetője is egyetért azokkal, akik szerint ennél nagyobb egyet­értést már nem lehet elérni a 25 ország kö­zött, ezért minél előbb és minél kevesebb módosítással kellene elfogadni a közösség alkotmányos szerződését. Szerinte ez le­hetséges lenne, mert a konvent által kidol­gozott terv ugyan nem kompromisszumok eredménye, de egyedülálló megoldásai működőképesek lennének. Illlli Halálkommandók a brazil nyomornegyedekben A REMÉNY HAL MEG Halálkommandókkal tart rendet a brazil nagyvárosok nyomortelepein a rendőrség. Emberjogi csoportok jelentése szerint csak 1999-ben tizennégyezer áldozata volt a rendőri terrornak. A kérdés nélkül lövő járőrök áldozatainak nagy része ártatlan vagy kisstílű tolvaj. Az ügyben már az ENSZ is vizsgálódik. R öviden az izraeli hadsereg rádióadója. Mofaz azzal in­dokolta parancsát, hogy a hírszerzési adatok szerint Ciszjordániában és a Gázai övezetben megsokasodtak a merényletekre való felké­szülések - számolt be róla az AFP francia hír­­ügynökség. Az izraeli hadsereg szóvivője anélkül, hogy megerősítette volna ezeket az értesüléseket, közölte: a zsidó szent ünnep, a jóm-kippúr alkalmából elrendelt, a palesztin területeket érintő zárlat érvényét további in­tézkedésig meghosszabbítják. A döntést az il­letékes azzal magyarázta, hogy ezzel csökken­tik a terrortámadások veszélyét. Megint megöltek két POLGÁRMESTERT KOLUMBIÁBAN Október 5. Kolumbiai szélsőbaloldali gerillák megöltek két polgármestert, miután a városve­zetők titkos tárgyalásokat folytattak velük. Ok­tóber 26-án Kolumbiában helyhatósági válasz­tásokat rendeznek, amelyeket rendszerint gyil­kosságok és emberrablások előznek meg, illet­ve követnek. Orlando Hoyos bolívari polgár­­mesterrel hétfőn, Jaime '/.ambranóval, Santa Rosa első emberével pedig másnap végeztek a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) tagjai hegyvidéki rejtekhelyükön. .Azokban a kolumbiai térségekben, ahol a köz­ponti kormányzat ellenőrzése gyenge, a szélső­­baloldali gerillák, akik a tényleges hatalmat gyakorolják, gyakran folyamodnak a városokat vezető hivatalnokok megfélemlítéséhez. Az el­múlt három évben legkevesebb 30 polgármes­tert és 60 városi tanácsnokot gyilkoltak meg. Török csapatok indulnak Irakba Október 7. A török parlament kedden elfo­gadta az Irakba küldendő csapatokról szóló ja­vaslatot. A nemzetközi erőkhöz való csatlako­zás mellett 358 képviselő szavazott. A török televízió adatai szerint 183 volt az ellenszava­zatok száma. Az ankarai kormány szándékai szerint a török egységek saját parancsnokság alatt "a béke katonáiként" szolgálnák az iraki stabilizáció és helyreállítás ügyét. A csapatok tervezett tartózkodási ideje legfeljebb egy év. Diszkó a templomban Október 4. Rohamosan csökken a hívők szá­ma és ennek következtében az egyházak pénzügyi támogatása Nyugat-Európában. A protestáns gyülekezetek a személyzet leépíté­sével, létesítmények eladásával vagy bérbe adásával kísérlik meg a csőd elkerülését. Pár évvel ezelőtt a fizetésekből levont és az egy­háznak juttatott adó 380 millió eurónak meg­felelő márka volt, idén 340 millióra apadt ez az összeg, jövőre 285 millió euró a tervezett bevétel. A különbség a hívők megfogyatkozá­sából adódik: jelenleg a hamburgiak 35 száza­léka tartozik a protestáns egyházhoz, koráb­ban ez az. arány kétszer ekkora volt. A német protestáns egyház, egyelőre arról próbálja meggyőzni gyülekezeteit, hogy a hívők meg­fogyatkozása miatt feleslegessé váló templo­mokat más felekezeteknek, például a görög­katolikusoknak adják el. A nyugat-európai egyházak fogyatkozó közösségük miatt egyre nagyobb gondban vannak. Ma már nem rit­kaság, hogy egyes európai országokban disz­kókat rendeztek be a templomokban. Egy hívő, akit egy eladásra felkínált templomban kereszteltek, felháborodottan nyilatkozott az egyik hamburgi napilapnak: "Egy templom nem irodaház, amitől csak úgy egyszerűen megszabadulunk, ha már nincs rá szükség. Mintha eladnánk Istent."

Next

/
Thumbnails
Contents