A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-03 / 122. szám
2003. OKTÓBER 3. Kultúra A HÍD 11 Még mindig szomorú október 6. kénytelen volt címoldalon elismerni, hogy hamis - e lap olvasottságát nyilván tovább ronthatja. A demokratikus Magyar Nemzet példányszám csökkenésének valódi oka azonban más. A sajtóhirdetések ugyanis közismerten az újságok bevételének jelentős hányadát adják. Nem sokkal azutó, hogy az új kormány hatalomra jutott, általában éjszaka, tehát a megfélemlítésre lélektanilag legalkalmasabb napszakban, névtelen telefonálók fenyegették meg azoknak az állami vagy magáncégeknek a tulajdonosait, vezetőit, amelyek a Magyar Nemzetbe hirdetést adtak fel. Feígyújtással, felrobbantással, összeveréssel fenyegetőztek, rendszeresen, s láthatóan szervezett formában. Következtésképpen a hirdetések szinte eltűntek a lapból. A Büntetőtörvénykönyv szerint már a terrorral történő fenyegetés is a terrorizmus bűncselekményének tételei közé tartozik és súlyos börtönbüntetéssel sújtandó. Senkit sem sújtottak vele. A Magyar Nemzet árát azonban a politikai napilapok átlagosan 95 forintos áráról 145 forintra kellett emelni, az elmaradt hirdetési bevételek következtében. Ez a példányszám csökkenés oka. A kormány irányvonalához tartozó másik három politikai napilap (Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava) ára maradt a régi színvonalon. A kormányt szükség esetén bíráló egyetlen demokratikus napilap megvásárolhatóságát viszont valakik, terrorista módszerekkel, jelentős mértékben visszaszorították. (FD) A monumentális aradi Szabadság szobrot (képünkön részlet) 1890. október 6-án adta át a szobrász Zala Márk a városnak Arad népe és az odalátogatók harmincöt évig gyönyörködhettek benne, de a román prefektúra 1925. július 1-én eltávolíttatta. Helyreállításáról három éve hozott határozatot a román kormány', Dávid Ibolya, az MDF jelenlegi elnöke, akkori igazságügyminiszter közbenjárására A döntés után román fasiszta csoportok rendszeresen tüntettek Zala György' alkotása, a szoborcsoport ellen, amelyet átmenetileg az aradi minorita rendház udvarán állítottak fel. A aradi városi tanács 90 millió lejt, ( 3.000 dollárt) utalt ki, hogy' Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész kisebb restaurálásokat végezzen rajta. Visszaállítását az eredeti helyére, s a megbékélés jegyében a két kormány 2003. október hatodikára tűzte ki. Szeptemberben a román kultuszminisztérium a szobor felállítása ellen foglalt állást. Leállították a munkálatokat és Adrian Nastase miniszterelnök azt javasolta, hogy az emlékművet egy "megbékélési parkban” helyezzék el. Medgyessy Péter jelenlegi magyar miniszterelnök beismerte: felmerült, hogy a szoborügy miatt lemondja szeptember 17-i romániai látogatását, végül mégis kiutazott oda. A bír az újságírás ősi alapmúfaja: azt közli röviden, bogy hol, mikor, mi történt. Augusztus 29-i kulturális lapoldalunk Kevesebbet olvasunk című híre is ezt a feladatot töltötte be: jelezte, bogy odahaza csökken a politikai sajtó iránti érdeklődés. Például, a két legnagyobb politikai napilapból a Népszabadság - amely a rendszerváltás előtt 860.000 példányban jelent meg - eladott példányszáma most egy év alatt 193 ezerről 180 ezerre, a Magyar Nemzeté pedig 98 ezerről 78 ezerre csökkent. Egy hírből azonban olykor ki lehet bontani a mélyebb tartalmat is, ha a hírszerű tömörség kevés az olvasók pontos, igaz tájékoztatására. E hír hátterének fontosságára vonatkozó hazai kérések alapján most kibővítjük e hírt. A számok szerint az MSZP politikai vonalát követő Népszabadság, - a volt kommunista központi pártlap - megváltozott példányszáma valóban jelezheti a lap iránti érdeklődés megcsappanását. Ezt a Teller Ede, a világhírű magyar mdósnak a demokratikus ellenzékre vonatkozó bírálataként, s közvetlenül halála után megjelentetett nyilatkozata, amelyről az e nyilatkozatot közlő Népszabadság MISSISSIPI CSAPDA Folytatás az elózó oldalról shington D.C., gyermekelhelyezési ügyekben pedig a State Department jár el központi hatóságként. Magyarországon e feladatot az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Főosztálya látja el a budapesti Kossuth téren. Az eljárás költségmentes és soron kívüli, tehát nem kell a gyámhatóság vagy a bíróság hoszszadabnas eljárását kivárni. Zárógondolatként hadd mondjam el: Sigmund Freud egy tanulmányában kimutatta, hogy minden második „elvált gyermek” maradandó pszichés bántalmakban szenved, amelynek oka gyakran a fel nem oldott válási probléma. Ezért minden szülőnek arra kell törekednie, hogy a családot érintő vitákat elsősorban békésen rendezze. ELENA I. BODONI, PDS. Fogorvos 35 East 38th Sheet Suite 1D New York, NY 10016 Telefon: (212) 499-9083 Személyhívó:(917) 925-0090 Emaü:BodoniDDS@aol.com ■ Egy megjelent kulturális hír margójára NEM OLVASUNK? ^KÖNYVEK Akígyóámyéka (Rakovszky Zsuzsa) Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka című alkotása nyerte el a 2000-es év legjobb regénye címet, amelyet a legkiválóbb magyar irodalomesztéták, illetve irodalomkritikusok ítéltek oda az elmúlt évben megjelent magyar regényirodalomból. Vagyis a legigényesebb, s legmagasabb rendű zsűri választott, amelynek tagjai anyanyelven olvasták a regényt, és - szemben például az irodalmi Nobel-díj kiválasztásának lehetőségével - nem azon a nyelven, amelyen sikert aratott, vagyis nem németül, mint például Kertész Imre: Sorstalanság című holocaust regényét. Feltehetően ez is az oka, hogy a Nobel-díj kihirdetésének reklámhatására az ilyenkor szokásos mértékben felugrott a Sorstalanság megvásárolt példányszáma, de rendkívül rövid idő alatt ismét azok a regények kerültek a bolti sikerlisták élére, amelyek előtte is élen álltak: Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka, s Szabó Magda legutóbbi regényei. A Magyar könyvek című rovatunkban nem merev módon, mindig egyetlen műfajban, mondjuk a recenzió műfajában ismertetjük a könyveket, hanem változatosan: például a szerzővel készült rövid gyorsinterjú, vág}' regényrészlet közlésével, avagy éppen a nem magyar szerzőnek fordítás révén a magyar kultúrába átültetése képen megjelent értékes művet ismertetünk. Mai könyvbemutatónk regényrészlettel történik: „Behunytam a szemem, s úgy tetszett, a szél hajtotta tűzfal, amely elől annyiszor menekültem álmaimban, utolér s reám omlik, s én ámulva érzem, hogy ez a tűz nem a kín, hanem a mélységes gyönyörűség forrása, amely mintha megolvasztaná lelkem kemény, külső burkát, hogy testvére, a bennem lakozó tűz kiszabadulva szanaszét röpülhessen a külső világban, hogy ott föltalálja fákban, füvekben, a föld férgeiben és az ég csillagaiban lakozó rokonságát, hogy én legyek egyszerre mindez: fű, fa, féreg és csillag, s hogy ne legyek többé senki sem. Fölnvitottam a szemem, s láttam, hogy fejem fölött a fenyőgallyak sötétje még nem vált ki az égbolt feketeségéből, de vajon csakugyan úgy volt-e, vagy csak álmodtam volna, hogy egyszer, amikor fölnéztem, lángoló csóváját maga után vonva, hullócsillag szaladt keresztül a fekete égen, majd eltűnt a fák koronáján mögött? S az vajon csakugyan megtörtént-e, hogy egyszer csak nem messze onnét, ahol feküdtem, megrezzent a fű, s egy nagy kígyó vonszolta el mellettem vaskos, gyűrűs testét a földön, olyan közel, hogy felső karom beleborzongott hideg, pikkelyes bőrének érintésébe? Es vajon csak álmodtam-e azt is, hogy a kéz, amely az imént még a vállam gömbjét dédelgette, kinyúlt a sötét fű közé, megragadta a kígyót és elhajította messzire a bozótba?” Az írónő korábbi müvei: Jóslatok és határidők (1981), Tovább egy házzal (1987), Fehér-fekete (1991) és Egyirányú utca (1998).
