A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-10-03 / 122. szám

Olvassa “Hog)' és mint Amerikában” rovatunkat a 12. oldalon! Jövő heti témánk: jogsi, bankkártyák... Hogy és mint Amerikában? Mt ■ ” : . : feíW*#«JI#SB8i8^S8S FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2003. OKTÓBER 3. 3.ÉVFOLYAM 122. SZÁM 40. HÉT VIZUMLOTTO! Jelentkezzen most! Részletek a oldalon OLDALON, w DE VÁLTOZATLAN ÁRON! Kettős állampolgárságot “európaiul”? Október 1. A határon túli magyarokat az el­múlt időszakban igencsak érdeklő kettős állampolgárság ügyében egyre több magas szintű politikus próbál állást foglalni, és jellemző módon nagy részük vagy meg­próbálja eltussolni az ügyet, vagy formai és jogi ellenpontokra hivatkozva próbálja levenni a témát a politikai napirendről. Adrian Nastase román kormány­fő — amelynek kormányzási prob­lémát okoz a romániai kétmilliós magyarság nagy részének törekvése a kettő állampolgárságra — egy Strasbourgban tartott sajtótájékoz­tatón fejtette ki véleményét a témá­ról, amelynek megítélésében sze­rinte félreértés van. Nastase elis­merte, hogy számos országban le­hetőség van a kettős állampolgárság megszerzésére, de helytelen lenne azt egy egész kisebbségi közösség­nek követelni etnikai alapon. Adrian Nastase szerint az Európa Tanács elé kell vinni az ügyet, és ott olyan általános normákat kidolgoz­ni, amelyek minden országra érvé­nyesek, és akkor minden kisebbség megkaphatja a kívánt állampolgár­ságot. A nemrégiben aláírt magyar­román kedvezmény törvényt említ­ve is hangsúlyozta, hogv a kettős ál­lampolgárság ügyét nem lehet két­oldalú egyezménnyel rendezni. Kovács László magyar külügyminiszter látogatása New Yorkban FOLYTATÓDÓ HAGYOMÁNY Kovács László, a Magyar Köztársaság külügyminisztere hagyománynak mondható saj­tótájékoztatót tartott New York városában. A külügymi­niszter dr. Horváth Gábor New York-i fókonzul köszön­tője után az összegyűlt ma­gyar emigráció előtt felvázol­ta a magyar kormány jelenle­gi külpolitikai irányvonalát és az elmúlt évek tevékenységeit. Mint minden politikus, ő sem felejtette el kijelenteni, hogy nemcsak mint külügy­miniszter, de egyben mint az MSZP elnöke tartózkodik itt. (Ezzel mintha emlékeztetni szerette volna az itteni — többségében jobboldali — emigrációt, hogy az óhazában a baloldal kormányoz.) Az első általa fölvázolt téma az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) keretén belül elért eredményeket emelte ki. Rö­vid történelmi bevezető után elmagyarázta a jelenlévőknek a folytono­san történő változásokat. A Szövetség az utóbbi években teljes irányt változtatott, átalakulván egy egyoldalú egyirányba néző védelmi rendszerből egy sokoldalú kisebb mozgékonyabb, megelőző szerve­zetté. A mai világban szükség van egy olyan védelmi szervezetre — jelezte a külügyminiszter —, amely főként a ter­rorizmus megelőzésére szolgál. Ezután a miniszter úr áttért az Euró­pai Közösség (EU) keretében történő tevékenységére. Az Unióba történő csatlakozás új politikai, gazdasági irányvonalak és kompromisszumok ki­alakítására kényszeríti a magyar kül­ügyi politikát. Magyarország EU- tagként kényszerítve van arra, hogy a többi tagállam és az EU közös külpoli­tikai irányvonalát kövesse. Emellett ar­ra is szükség van, hogy Magyarország mint külön állam is építse kapcsolatait a világ többi államaival is. Ez a kettőség egy olyan gondolkozásmódot alakított ki a magyar külügyi politikában, amely nemcsak az Egyesült Államok irányá­ban, hanem a többi EU tagállammal is kénytelen politikai manőverezéseket végrehajtani annak érdekében, hogy a politikai súrlódásokat el tudja kerülni. A miniszter erre a “kilencek levelét” hozta fel példának. “A másik dolog, amit az elmúlt más­fél évben igyekeztünk megcsinálni, a sokirányú kiegyensúlyozott nemzetkö­zi kapcsolatok kiépítése volt. Egy ekko­ra méretű országnak, mint Magyaror­szág, arra van szüksége, hogy diverzifi­kált nemzetközi kapcsolatrendszert építsen ki. Nem függhetünk egy or­szágtól, nem függhetünk egy kis országcsoporttól, lehetnek természete­sen olyan országok — sőt vannak is — akikhez szorosabban kötődünk, mások­hoz kevésbé, de azért kell egv bizonyos egyensúly. Nem lehet a magyar külpo­litika német orientációjú, nem lehet francia se — de lehet német, francia, brit, amerikai...” - mondta a külügymi­niszter. Ezután kitért a kisebbségek vé­delmére az EU keretén belül, a kettős állampolgárság kérdésére és a kedvez­ménytörvény végső formájára is. “Nincs amerika ellenes közös EU-s külpolitika — nem létezhet — és sen­ki ne akarjon minket választásra kényszeríteni Európa és az Egyesült Államok között, a NATO és az EU között.” - vonta le következtetésként Kovács László. Az előadás - szokás szerint - kissé hosszabbra húzódott a tervezettnél, így a miniszter csak néhány kérdésre tu­dott válaszolni. A politikai világban el­fogadott szokásokhoz híven a feltett kérdések nagy részénél a választ kike­rülte. A sajtótájékoztató a várakozások­nak megfelelően zajlott le, az ezt követő fogadással együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents